Napunk

Rossz jegyek helyett a „kicsit többet kell gyakorolnod” pecsét kerül a füzetekbe. Három magyar tesztiskola, amelyekben már bátran kísérleteznek

A csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola. Fotó - KMA archívuma
A csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola. Fotó – KMA archívuma

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Három olyan magyar tannyelvű alapiskola mutatkozott be az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) nemzetiségi iskolák számára szervezett konferenciáján, melyek az idei tanévtől elkezdték bevezetni a ciklusos rendszert. A konferencia résztvevői október 12-13-án Pozsonyban találkoztak.

Szeptembertől 39 tesztiskolában már az új Állami pedagógiai program alapján kezdték a tanévet az első osztályokban. A közoktatási reform keretében 2026 szeptemberétől az ország összes alapiskolája átáll a háromciklusú rendszerre.

A csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda, a Nagymagyari Magyar Tannyelvű Alapiskola és a losonci járásbeli csákányházi alsó tagozatos alapiskola vezetői azért akartak tesztiskolák lenni, mert úgy érezték, a régi rendszerben, innovatív változtatások nélkül már nem tudják úgy fejleszteni és felzárkóztatni a diákjaikat, ahogyan évekkel korában.

Írásunkból kiderül, hogy:

  • hogyan fejlesztik a magyar iskolába kerülő roma ajkú gyerekeket;
  • milyen változtatások segítségével dolgozik egy olyan alapiskola, ahol 33 sajátos nevelési igényű diákot tanítanak tehetséges társaikkal együtt;
  • milyen alternatív tankönyveket használnak a tesztiskolák a differenciált oktatás támogatására.

Roma ajkú gyerek magyar iskolában

Csicsay Éva, a nagymagyari alapiskola igazgatója szerint egy „falusi” iskolának nem könnyű lépést tartania a városi iskolákkal. Azért, hogy meg tudják tartani a diákok létszámát, az iskola pedagógusai folyamatosan képzik magukat, nyitottak az új módszerek iránt és minden olyan projektbe bekapcsolódnak, mely a diákok fejlesztését szolgálja.

Iskolája 173 diákja közül 19 elsős az idei tanévben, 25 százalékuk roma – ezek a diákok más értékrendű és kulturális közegből érkeztek és nem beszélnek magyarul. Mindez pedig individuális hozzáállást igényel a pedagógusok részéről. Az oktatási-nevelési folyamatot az is nehezíti, hogy az otthoni környezetben roma nyelven beszél a család, a diákok egyedül nem tudják megoldani a feladataikat, ráadásul figyelemzavarral küzdenek.

„Ezeket a gyerekeket a tanórák utáni foglalkozás keretében segíti az osztályfőnök a speciális pedagógussal és a regionális mentorközpont mentorával együttműködve” – mondta Csicsay Éva.

Tanévnyitó a nagymagyari alapiskolában, ez elsősök már az új Állami pedagógiai program alapján tanulnak. Fotó – Nagymagyari Magyar Tannyelvű Alapiskola archívuma

Nagymagyaron már az első osztályban a felső tagozatos pedagógusok tartják az órák egy részét, hogy kontinuitást alakítsanak ki a ciklusok között, de ez korábban is bevett gyakorlat volt az iskolában. Állítása szerint számos pozitívumot hozott a két tagozat közötti átjárhatóság, legyen szó a diákok fejlődéséről, az érdeklődésük fenntartásáról, az oktatási-nevelési folyamat szervezéséről és a pedagógusok óraszámainak a kiegyenlítéséről.

„A magyar nyelvet hagyományosan tanítjuk az első osztályban, a matematikát viszont a magyarországi módszer és a Színes Matematika könyvek, az államnyelvet pedig a Játékosan szlovákul tankönyv és módszer segítségével” – mondta Csicsay Éva, aki kiemelte, eddig nem okoz gondot számukra a ciklusos rendszerre való átállás. Ugyanakkor a mentorközpont segítségét nagy támogatásnak és segítségnek tartja az újdonságok bevezetésében.

Sajátos nevelési igényű gyerek az osztályban

A csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskolának 150 diákja van, a gyerekek 33 százaléka szociálisan hátrányos helyzetű, 33 diák pedig sajátos nevelési igényű, közülük a legtöbb, 16 diák mentálisan sérült, egy diák autista, egy másik pedig vak.

„Ezek a tények vezettek bennünket ahhoz, hogy állandóan új oktatási módszereket, formákat keressünk, de állandóan nehézségekbe ütköztünk. Kevésnek éreztük az időt a tananyag átadására és elmélyítésére, nem tudtuk, kit helyezzünk előtérbe, hogyan fejlesszük egyformán a tehetséges, ügyes diákokat és a gyengébbeket” – sorolta az iskola pedagógusainak dilemmáit Várady Kornélia.

Az iskola igazgatója megjegyezte, hogy az utóbbi 20 évben egyetlen diákot sem küldtek át a speciális alapiskolába. „Mindig mindent elkövettünk azért,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Magyar iskolák

NIVAM

Oktatás

Pedagógusok

Szlováknyelv-oktatás

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak