Az Ady szimfonikusokkal egy játékos stíluskavalkád, melyben a dzsessz, a latin-amerikai ritmusok, sőt a rock is szerephez jut. Interjú Pető Zoltán zeneszerzővel
2023-ban is folytatódik az Ady-turné: a Lennék valakié – Ady szimfonikusokkal című nagy sikerű koncertet ősszel Királyhelmecen, Pozsonyban és Kassán láthatja a közönség. Pető Zoltán zeneszerző azt mondja, mostanra jutottak el odáig, hogy végre úgy szól a darab, ahogy megálmodta.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
Az előadás egyedülálló: szimfonikus mű még nem készült Ady Endre verseire. Emellett egy igazi nemzetközi koprodukció: a magyar szólistákat a Szlovák Nemzeti Színház Operájának 45 tagú zenekara kíséri Cseh Tamás vezényletével. A zeneszerző pedig Ady földije a Partiumból, a margittai Pető Zoltán.
A szervezők elmondása szerint fontos szempont volt, hogy fiatal hazai tehetségeknek is lehetőséget biztosítsanak a bemutatkozásra egy ilyen nagylélegzetű produkcióban. Az előadásban Horváth Loretta győri operaénekes mellett három szlovákiai magyar művész is közreműködik: Mórocz Virág énekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója, Szebellai Dániel, a Komáromi Jókai Színház színművésze és Tóth Károly színművész.
A küszöbön álló koncertek kapcsán Pető Zoltán zeneszerzővel beszélgettünk.
Adja magát a kérdés: miért éppen Ady Endre? Mit jelent ön számára ez a költő?
Húsz éve felkértek, hogy zenésítsek meg néhány Ady-verset. Ezek gitárra készültek, és nagy sikerük lett, úgyhogy felmerült egy komplett műsor ötlete. A teljes darab nagyjából egy év alatt készült el, először szintén csak gitárra.
Hogy milyen a kapcsolatom Adyval, azt hosszú lenne elmesélni, mindenesetre vannak érdekes, engem személyesen érintő egybeesések, például a születésnapunk. De mondok még egyet. Valaki mondta, hogy zenésítsem meg a Hepehupás, vén Szilágyban című versét, amit én sosem olvastam, csak a címét ismertem. Egyik vasárnap ebéd után elővettem a gitárt, és nagyjából húsz perc alatt megszületett egy dal. Csak ezután néztem meg a verset, és rádöbbentem, hogy amit írtam, egy az egyben ráillett.
Az ilyen furcsa egybeesések miatt is gondoltam úgy, hogy valamiért nekem jutott ez a feladat, így született meg ez a közel egy órás műsor.
A megzenésített Ady-versek között vannak nagyon ismertek, és olyanok is, amelyekről az átlagolvasó nemigen hallott. Milyen szempont alapján válogatták ki a verseket?
Nem én válogattam. Amikor a műsor előkészületei folytak, együttműködtem egy kulturális egyesülettel, ők segítettek. Egy csomót egyébként vissza is dobtam, és volt olyan is, amire rapzene született, mert azt hallottam ki belőle.
A legfontosabb szempont az volt, hogy meghalljam a versben a zenét. Amelyikben nem hallottam, azzal nem foglalkoztam. Ettől persze még lehet benne zene, csak én nem hallottam ki belőle.
A műsor most új felállással kerül színpadra Királyhelmecen, Pozsonyban és Kassán. Hogyan került képbe a Szlovák Nemzeti Színház Operájának zenekara?
Az előző zenekarral, bár mindenki maximálisan beletette a munkáját a saját tudása szerint, a darab mégsem úgy szólt, ahogy elképzeltem és ahogy megírtam. A koncertek után mindenki örült, én viszont mérges voltam.
Az új orkeszter úgy került képbe, hogy valaki, már nem emlékszem ki, ajánlotta nekem a karmestert,
