Élet-halál harcnak fogja fel a lengyel kormánypárt és az ellenzék is a vasárnapi választást. Bármi lesz az eredmény, Ukrajna ügyében nem lesz változás

Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
Két hete még Szlovákiára figyelt Európa, ma pedig Lengyelországra, ahol vasárnap parlamenti választást tartanak. Magyarország számára különösen fontos mindkét ország választása.
Szlovákiában a Smer győzött, és Robert Fico alakít kormányt, akiben Orbán Viktor szövetségesre számít az európai politikában. Lengyelországban a jobboldali-populista Jog és Igazságosság (PiS) a harmadik ciklusára készül. A PiS sokáig Orbán legszorosabb szövetségese volt az európai politikában, Magyarország oroszbarát hozzáállása miatt azonban megromlott a viszony a lengyel és a magyar kormány között.
Lengyelországban van esély arra, hogy a sokszínű ellenzék győzzön és alakítson kormányt. Az ellenzék vezéralakja Donald Tusk, a 2007 és 2015 között kormányzó jobbközép Polgári Platform elnöke, aki 2014 és 2017 között az unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke, 2019 és 2021 között pedig az Európai Néppárt elnöke volt.
A PiS elnöke Jarosław Kaczyński korábbi miniszterelnök, akinek a Mateusz Morawiecki vezette kormányban is döntő befolyása van. A PiS az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták pártcsalád tagja.
Szlovákiában a kampány egyik témája az volt, hogy a választás után az ország orbáni útra tér-e, Lengyelországban pedig az, hogy letér-e róla, vagy halad tovább rajta – Orbán Viktor neve gyakran feltűnik a lengyel ellenzéki tüntetéseken. A PiS ugyanis nagyon sokat tanult a Fidesztől. Az egyik legaktuálisabb példa, hogy a vasárnapi választást egy népszavazással kötötte össze a kormány, hasonlóan a 2022-es magyarországi választáshoz.
Magyarországon a népszavazás témája a gyermekek szexuális nevelésével és a nemváltoztatással volt kapcsolatos, a lengyelek a választás napján a migránsok befogadásáról, a nyugdíjkorhatár emeléséről, a stratégiai vállalatok külföldieknek történő privatizálásáról és a belarusz határon emelt kerítésről népszavaznak. A választással összekötött népszavazás Magyarországon mozgósította a Fidesz szavazóit, a PiS-nél is ezt várják tőle.
Cikkünkben arról olvashatnak,
- mi a lengyelországi választás tétje a kormánypárt és az ellenzék szemszögéből,
- mennyiben fogja befolyásolni a választás eredménye a V4-es együttműködést,
- milyen szövetségesre számíthat a Fico-kormány az új lengyel kormányban,
- és milyen hatással lehet a választás eredménye Magyarországra.
A témát Mitrovits Miklós történésszel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársával, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének tudományos munkatársával, a magyar–lengyel kapcsolatok szakértőjével jártuk körbe.
Élet-halál harc
A választás tétjét mindkét fél elég magasra tette – mondja Mitrovits Miklós. A kormánypárt, a PiS azzal kampányol, hogy aközött kell választaniuk a lengyeleknek, továbbra is szuverén Lengyelországot akarnak-e migránsok betelepítése nélkül, vagy egy olyan Lengyelországot, amely megnyitja a határait, és beengedi a migránsokat Keletről és Nyugatról, Ázsiából és Afrikából, és német és orosz érdekeket fog szolgálni.

A másik fél, az öt pártból álló Polgári Koalíció, ahol a legjelentősebb erő a Tusk-féle Polgári Platform (PO), azt mondja, aközött kell választaniuk a polgároknak, hogy továbbra is liberális demokráciában akarnak-e élni vagy egy autoriter rendszerben.
Kik indulnak a lengyel választáson?
Egyesült Jobboldal –