A fiatalok nagy része undorodik a politikától, közben rájuk telepednek az ideológiák, mondja a diákaktivista
Bugár Bélát a mai fiatalok már nem ismerik, Gyimesi Györgyöt is alig-alig – mondja Brezo Ferenc, a Szlovákiai Magyar Középiskolások Szövetségének vezetője.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
Brezo Ferenc 19 éves, egy új szervezet, a Szlovákiai Magyar Középiskolások Szövetsége alapítója. Azt mondja, a mai fiatalok elvesztették érdeklődésüket a politika iránt, elsősorban azért, mert showműsornak tartják – miközben az ő hangjukat és igényeiket vajmi kevesen hallgatják meg.
A fiatal diákaktivistával arról beszélgettünk:
- miért tekintik viccnek a fiatalok a politikát;
- miért nincsenek szlovákiai magyar ifjúsági politikai influenszerek;
- miért demotivált a Z-generáció;
- tudják-e a mai fiatalok, ki Bugár Béla vagy Gyimesi György;
- s hogyan kéne tudatos politikusokat és tudatos választókat nevelni.
Egy olyan szervezet élén áll, amely deklaráltan be akarja vonni a fiatalokat a közéletbe. Mennyire érdeklődnek a Z-generáció szlovákiai magyar tagjai a közélet iránt?
A tapasztalatom az, hogy a szlovákiai magyar fiatalok jelentős része teljesen kiábrándult a politikából. Mind a hazaiból, mind a magyarországiból, de a világpolitikából is. A korosztályom széles csoportja nem nagyon foglalkozik politikával, s valamilyen szinten undorodik is tőle.
Van azonban egy kis kemény mag, mely viszont napi rendszerességgel követi a politikai híreket, már-már függőként olvassa ezeket. Tulajdonképpen ez is hozzájárult ahhoz, hogy megalapítsam a Szlovákiai Magyar Középiskolások Szövetségét, mivel szerintem egy egészséges, demokratikus társadalom működéséhez elengedhetetlen a tudatos polgárság, ami tisztában van a közélet helyzetével, és bele is kapcsolódik.
Nem szabad félni a társadalom ügyeitől, aktívan ki kell belőle vennünk a részünket. S ehhez az kell, hogy ha megjelenik a politika, akár a vasárnapi ebédnél is, akkor ne rettenjünk meg tőle. Akkor tudunk felelősen dönteni a választásnál, hogyha nem az utolsó 1-2 hétben kezdünk majd olvasni a politikai pártokról, hanem napi vagy heti rendszerességgel követjük az aktuális híreket.
A megundorodás szót használta. Mi okozza ezt az undort és a kiábrándultságot a fiataloknál?
A közösségi média. A korábbi politikusoknak is voltak botrányaik, de ezekről nem tudott mindenki. A média álságos képet épített a politikusok köré, sokakat tökéletesnek, okosnak, a dolgukhoz értőnek ábrázolt. Manapság azonban, mikor már bárki bármikor bármit posztolhat a világhálóra, ezek a mítoszok ledőltek. S kiderült, hogy a politikusok, akiknek elvileg példát kellene mutatniuk sokszor nem éppen ezt teszik.
Gyakran cselekednek a morális értékrendünkkel ellentétesen. Sokakról kiderült, hogy plagizáltak, vagy csak egyszerűen alkalmatlanok. S mikor az emberekben ledőlnek a mítoszok, ezzel együtt megundorodnak ezek miatt. Ez vezetett oda, hogy a fiatalok, akik a közösségi média legaktívabb fogyasztói, a politikára viccként tekintenek, amivel nem nagyon kell foglalkozni.
A Z-generációsokról él az a feltételezés, hogy többségük csak mémeken vagy elcsípett benyomásokon keresztül követi a politikát – nemcsak azok, akik követték és megundorodtak tőle, hanem azok is, akik eleve nem foglalkoztak vele.
Egyetértek. A fiatalok legnagyobb része az Instagramon vagy épp a TikTokon fogyaszt rövid tartalmakat. S mikor felugrik nekik egy-egy mém, vagy épp olyan videó, ahol Matovič mellkason rúgja a volt belügyminisztert, olyan érzésük támadhat – olyan emberekként, akik ezt nem követik napi szinten -, hogy ez az egész csak egy showműsor, és nem szól másról, csak bohóckodásról.
Így esélyük sincs látni a politika mögötti komoly szakmai munkát, a precizitást, amit egyes politikusok elkerülnek, mások azonban valóban így dolgoznak. A közösségi média az érdekesebb, szélesebb tömegek számára érthető tartalmakat népszerűsíti. S ha az átlagemberhez csak ez jut el, mindez oda vezet, hogy az egészet komolytalan dologként fogják fel.
A politika tehát sok fiatal számára arról szól, hogy néhány boomer üti-vágja egymást. Hogy lehet mégis bevonni a Z-generációt a közügyekbe?
Az egész kulcsa
