Napunk

Hol van a gödör alja? Szlovákiai magyar pártok a választás után

Forró Krisztián. Fotó – Szövetség / Facebook
Forró Krisztián. Fotó – Szövetség / Facebook

A 2019-es és 2020-as katasztrofális választások után egyszerű tanácsként annyit lehetett megfogalmazni gondterhelt politikusaink felé, hogy bokros teendőik közepette ne ássanak tovább a gödör alján. A szlovákiai magyar pártok 2023-ra újabb másfél százaléknyi választót vesztettek, és rekordmélységbe süllyedt a dél-szlovákiai magyarok passzivitása. Vélemény.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A szerző egykori építésügyi és régiófejlesztési miniszter

Tudjuk az utat! Együtt működik! Itt az idő!

Most vagy soha! Békét akarunk, érte bátran harcolunk! Pozsonyi fizetéseket! Jó oldalon állunk! Legyünk újra erősek! Duna menti megyét! Bort, búzát, békességet!

Kedves Miniszterelnök Úrnak köszönjük karcos gondolatait! Lesz felvidéki magyar képviselet a parlamentben! Mi más lehetőséggel, mint hogy a közösségünknek lesz képviselete, nem számolunk! Erősek vagyunk és bejutunk!

És így tovább…

A valóság azért elég gyakran szembejön az elhivatottságtól duzzadó, mindenre elszánt politikusok és politikusjelöltek csapatával. Ők már rutinosan hárítják a tényeket, s a számok megkérdőjelezése nem okoz nagy gondot. Hiszen van az alternatív tények valósága.

A két kisebb magyar párt vezérei és vezérhelyettesei először minden számba jöhető partnert visszautasítottak. Ezután kerestek maguknál is kisebb pártokat és jelentéktelenebb vezéreket, majd megszerezték életük legkevesebb parlamenti szavazatát. Ezt követően büszkén kijelentették, hogy mindent jól csináltak, s folytatják, mert van rá választói igény.

A nagyobbik párt vezetője, miután minden magyar ellenfele eltűnt a porondról, és egyedül maradt tízszázaléknyi választóval, újra nem vitte be a csapatot a parlamentbe, immár ötödször. Ennek ellenére a 2006-os MKP eredményének alig több mint egyharmadával a tarsolyában történelmi sikerről vizionál. A második helyen végzett független, büszke magyarságmentő, a béke oldaláról felszólalván, immár csak szlovákul közli, hogy az etnikai politizálásnak vége.

Furcsa világban élünk. Azt látjuk, hogy a védőoltás gyilkolást, a béke háborút és a fosztogatás osztogatást akar jelenteni. Ott van otthonunk, ahol a szakadást egyesülésnek nevezik, s ahol a magyarok verése, Malina Hedvig elüldözése tiszteletet érdemel a magyarok részéről. George Orwell otthonosan érezné magát, s új regényt írhatna, 2023 címmel. Nálunk természetes állapot, hogy egy-két országos főügyész másodállásban szolgalelkű maffiabeosztott, a maffiával együttműködő volt rendőrparancsnok echte konzervatív politikai üldözött (Václav Havel és Jan Patočka foroghatnak a sírjukban). Azt még szoknunk kell, hogy aki mindezt lehetővé tette, az a nemzetét szerető, igaz hazafi, akivel öröm lesz újra együttműködni, de biztos fog ez is menni.

Estig folytathatnánk az abszurd kavalkád leírását, de minek. Az orwelli újbeszél alternatív univerzumát elhagyva jobb, ha a tényekre összpontosítunk és a reális világban maradunk.

Baki Attila kollégámmal 1990 óta minden megyei és parlamenti választást feldolgoztunk, mégpedig magyar szempontból. Több mint 500 magyarlakta település mindenkori adatait elemezve jól látszanak a tartós trendek. Ezek alapján szinte minden alábbi állítás számok garmadájával alátámasztható tény. A legutóbbi választási adatok betáplálása és kiértékelése után egyértelműen kimondható, hogy a magyar pártok háza táján fordulóponthoz érkeztünk.

A késői MKP kissé átszabva, de lényegében változatlan eszmeiséggel ellenfél nélkül maradt, miközben továbbra is bírja a korai MKP választói több mint egyharmadának a bizalmát. A volt Most–Híd, mely az eredeti MKP választóinak többségével indult 2010-ben, politikai útjának végére ért, elvesztette szavazóit. Nézzük tehát a mai állapotot, az azt kiváltó okokat, mégpedig először a 2020-as egyesülési folyamat tükrében.

Egyesülés és szakadás

Köztudott, hogy az 2020-ban egymás ellen induló MKÖ és Most–Híd együttesen csaknem hat százalékot szerzett, de egyébként mindketten elbukták a parlamentbe jutást. Ezt követően nagy elszántsággal belekezdtek egy több mint kétéves egyesülési folyamatba, aminek a végén három platform, három párt és sok-sok szlovák listán szereplő magyar politikus indult a parlamenti választáson.

Ezt semmiképpen sem lehet egy konszenzuskereső, gyűjtőpárti sikertörténetnek nevezni. A megyei választáson egységes listával nagy politikai eredmény született, bár hozzá kell tenni, hogy a választói siker hagyott maga után kívánnivalót. A parlamenti választás viszont kétségeket kelt a pártatlan szemlélőben. A Most–Híd 2020-as két százalékából sikerült behozni nagyjából az egyötödét, és az MKP 3,9 százalékát feltornázni 4,3-ra. Ez elég sovány eredmény, nagy vajúdás után egeret szültek a hegyek.

Ennek ellenére el kell mondani, hogy a Szövetség ma egy jó anyagi helyzetben lévő, szervezett, életképes és regionálisan erős párt. Nem lehet kétségünk afelől,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Magyar Szövetség

Választások 2023

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak