Napunk

Nargesz Mohammadi iráni emberi jogi aktivista kapta a 2023-as Nobel-békedíjat

Narges Mohammadi. Fotó - TASR/AP
Narges Mohammadi. Fotó – TASR/AP

Az iráni aktivistát többször börtönbüntetésre ítélték az iráni hatóságok, jelenleg „propaganda terjesztésének” vádjával tartják fogva.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnökének indoklása szerint Nargesz Mohammadi az iráni nők elnyomása elleni, valamint az emberi jogokért és szabadságért folytatott küzdelméért kapta meg az elismerést. A bebörtönzött Mohammadi az iráni Emberi Jogi Központ igazgatóhelyettese, ezt a 2003-ban szintén Nobel-békedíjjal kitüntetett Sirin Ebádival együtt alapították.

Reiss-Andersen úgy fogalmazott, hogy Mohammadi bátor küzdelme óriási személyes áldozatokkal járt. „A rezsim összesen tizenhárom alkalommal vette őrizetbe, ötször ítélték el, és 31 év börtönt kapott” – mondta.

Nargesz Mohammadit 2011 óta többször is börtönre ítélték az iráni hatóságok, jelenleg „propaganda terjesztésének” vádjával tartják fogva. Mohammadi több mint egy évtizede küzd az iráni nők szabadságjogaiért, illetve a rendszerszintű elnyomás ellen, és a halálbüntetés ellen is fellép.

A norvég bizottság bejelentése szerint az idei díjjal az iráni nők küzdelmeit ismerik el, akik küzdenek az őket számtalan eszközzel elnyomni akaró rezsim ellen. A díj elismerése annak a nagyon fontos munkának, amit az egész mozgalom végez, és melynek Mohammadi az egyik vezetője. Az indoklás során elhangzott, remélik, hogy a díj bátorítást jelent is a csoportnak, hogy folytassák a küzdelmüket. A bizottság képviselői szerint az iráni rezsim helyes döntést hozna, ha kiengednék a decemberi díjátadóig.

A bejelentéskor hangsúlyozták, hogy az elmúlt évben heves tüntetések zajlottak Iránban, melyek 2022 szeptemberében, a 22 éves Mahsza Amini halála után törtek ki. Úgy gondolják, hogy a tiltakozások jelszavai, a „nő, élet, szabadság” pontosan kifejezik azt, amiért Mohammadi olyan elkötelezetten harcol. „A nők rendszerszintű diszkriminációja és elnyomása ellen küzd”, és el akarja érni, hogy a nők teljes és méltóságteljes életet élhessenek.

A súlyos gazdasági, szociális és politikai válságokkal terhelt 90 milliós országban a viselkedési és öltözködési szabályokra felügyelő erkölcsrendészet tavaly szeptember közepén Teheránban a hidzsáb „nem megfelelő viselete” miatt olyan súlyosan bántalmazta a kurd származású 22 éves Mahsza Aminit, hogy a nő három nappal később belehalt sérüléseibe.

Az erkölcsrendészet brutalitását az iráni közvélemény nem túlkapásként, hanem a rezsim lényegének megnyilvánulásaként értelmezte, ezért hónapokon át tartó spontán népmozgalom indult a rendszer ellen, melyet brutális eszközökkel is csak hónapok alatt sikerült elfojtani. Az újabb incidensekre szinte mindig újabb tüntetések robbannak ki, ráadásul mindezek ellenére ma is számos nő hagyja fedetlenül a haját tiltakozásul.

Év elején újabb szigorításokat, a fejkendőviselés betartatására köztéri megfigyelőrendszer bevezetését jelentették be. Sőt, július óta az ideiglenesen visszaszorult erkölcsrendészet is újra járja az utcákat, a fejkendőt nem viselő nőket pedig pszichiátriai kezelésre küldik, vagy közmunkára egy halottmosdatóba. Egy évvel Amini halála után pedig az iráni parlament elfogadta azt a törvényt, amely alapján akár 10 év börtönt is ki lehet szabni az iszlám vallási előírásokra hivatkozva elrendelt öltözködési szabályok megsértőire.

A tavalyi évhez hasonlóan megint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állt a Nobel-békedíjra esélyesek élén. A Time magazin esélyes jelölteket gyűjtő listájára szintén sokadik alkalommal került fel Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki vezető és a belarusz kormányellenes tüntetések vezéralakjai közé tartozó Szvetlana Tyihanovszkaja is.

A Nobel-békedíjra bárkit jelölhetnek, de a jelölők meghatározott körből kerülnek ki, a több ezres listán főképp kormánytagok, egyetemi oktatók, korábbi Nobel-békedíjasok találhatók. A döntőbizottságot elvileg nem kötelezik a jelölések, de az utóbbi évek győztesei közül szinte mindenkit norvég törvényhozók (is) jelöltek.

A többi Nobel-díjjal ellentétben a norvég parlament által választott ötfős bizottság választja ki a jelöltek közül a díjazottat.

2022-ben az emberi jogokért felszólaló belarusz Alesz Bjaljacki (Alesz Beljackij), az orosz Memorial és az ukrán Center for Civil Liberties emberjogi szervezetek megosztva kapták a Nobel-békedíjat. Előtte Maria Ressa filippínó származású amerikai újságíró, a Fülöp-szigeteki független online lap, a Rappler alapítója és Dmitrij Muratov orosz újságíró, a független Novaja Gazeta lap alapítója kapták megosztva a díjat, egy évvel korábban pedig az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) vehette át az elismerést.

(telex, 444.hu, MTI)

Nobel-díj

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak