Napunk

Szlovákia túl ellenálló ahhoz, hogy orbanizálódjon, mondja a brit professzor, aki megélte Ficót és Mečiart is

Tim Haughton. Fotó - T. H. archívuma
Tim Haughton. Fotó – T. H. archívuma

Fico egy nagyon éles eszű politikus, enélkül nem lehetett volna ilyen sokáig hatalomban. A választás előtt visszaélt a közhangulattal, hogy visszatérhessen a hatalomhoz, és ez sikerült neki. De emellett pragmatikus is, mondja Tim Haughton brit politológus.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

1999-ben érkezett Szlovákiába, a választás után, mikor Mikuláš Dzurinda legyőzte Vladimír Mečiart. Tim Haughton brit professzor azóta a közép-európai régióval foglalkozik, különös tekintettel a szlovák politikára.

A mostani választások után aggódik, merre indul el Szlovákia, ugyanakkor nem gondolja azt, hogy véglegesen Kelet felé fordulunk.

Politológusként érdekes időszak lehetett az Ön számára, mikor 1999-ben először Szlovákiába érkezett. Szlovákia épp megszabadult a mečiarizmustól és elindult a Nyugat felé. Britként mi vonzotta országunk tanulmányozására?

Már korábban kutatni kezdtem az 1998-as parlamenti választást, amikor a doktorimat készítettem, nem sokkal ezután pedig személyesen is eljöttem Szlovákiába, az említett 1999-es évben. Igaza van, politológusként ez rendkívül érdekes időszak volt számomra.

Abban az időben az önök társadalmának jelentős része meg akart szabadulni attól, ami a 90-es évek elején zajlott, és vissza akartak térni az európai mainstreamhez, legalábbis ez volt a benyomásom a tapasztaltak alapján. Minimum Pozsonyban, bár bejártam az országuk maradékát is, és már akkor lehetett érezni a különbséget a politikai hangulatban. De ezt nem kell magyaráznom, milyen megosztott volt Szlovákia akkoriban.

Lehet, hogy kellene, mert sok fiatal szlovák valószínűleg nem emlékszik arra a korra. Néhány ember Szlovákiában ma azt mondja, hogy az 1998-as választás majdnem olyan fontos volt, mint az, amely az elmúlt hétvégén ért véget. Abban az értelemben, hogy Szlovákia akkor és most is keresztúton volt, és arról döntött, hogy a Nyugathoz vagy a Kelethez hajlik. Túlzott ez a párhuzam?

Azt gondolom, hogy egy kicsit el van túlozva. Egyúttal megértem az embereket, akik ezt gondolják, és megértem a politikusokat is, akik a kampányban ezt emlegették. De a mostani választást inkább a 2002-es választáshoz hasonlítanám (amely után Mukálš Dzurinda jobboldali kormányt alakított, és Szlovákia később belépett az EU-ba – szerk. megj.). Ha 2002-ben önök másképp döntöttek volna, Szlovákia visszatérhetett volna az 1998. előtti időkbe. Erről a választásról nem gondolom ezt, az EU-ból való kilépés egyelőre nem fenyegeti önöket.

1998-ban a nyugati emberek is attól tartottak, hogy Szlovákia visszatér Oroszország ölelésébe, vagy hogy minimum 180 fokos fordulat következik be a külpolitikában. Ön most tart ettől?

Részlegesen, létezik egyfajta aggódás, hogy az önök külpolitikája most lényegesen megváltozik. De továbbra sem tudjuk, hogy mennyire gondolják ezt komolyan az egyes politikusok, például Peter Pellegrini azt mondja, hogy a külpolitika nem változik. Ugyanígy, ha hallgatta Robert Fico választás utáni sajtótájékoztatóit, észrevehette, hogy az EU-ban és a NATO-ban való maradásról beszél. Van ok az aggodalomra, de minden attól függ majd, hogy milyen kormány alakul, és milyen engedményekre kényszerülnek majd az egyes pártok, amelyek koalíciót alakítanak.

A HZDS választási óriásplakátja 1998-ból. A fotón Vladimír Mečiar. Fotó – Somogyi Tibor/archívum

A legtöbb elemző szerint a kormány a Smerből, a Hlasból és az SNS-ből áll majd, de ezt még meglátjuk. Bizonyára tudja, hogy az SNS az egyik leginkább oroszbarát párt azok közül, amelyek az EU bármely országának parlamentjében ülnek. Mitől tart a legjobban egy ilyen forgatókönyv és kormány esetében Szlovákiában?

Ezeket az aggodalmakat két kategóriára osztanám – az első, hogy mi fog történni Szlovákián belül, a másik, hogy fog viselkedni Szlovákia a külföld irányában. Egy olyan helyzetben, mikor még mindig zajlik a háború Ukrajnában, a gazdaság alakulása kapcsán pedig nagy a bizonytalanság egész Európában, nagyon nyugtalanító lenne, ha Szlovákia oroszpárti országgá válna és befejezné Ukrajna támogatását. Még abban az esetben is, ha ez csak a retorika szintjén zajlana. Szlovákia nem tartozik az EU legnagyobb országai közé, és ezért az Ukrajnának nyújtott segítsége is limitált volt. Ez azonban nyugtalanító jelzés lenne Európa többi része számára, és jelzés lenne Moszkva felé is.

A hazai fronton pedig

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Robert Fico

Választások 2023

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak