Krausz Ferenc a fizikai Nobel-díj egyik nyertese
Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapják az idei fizikai Nobel-díjat, jelentette be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Már csak pár óra maradt! Kapcsolódj be közösségi finanszírozási akciónkba, hogy a Napunk 2024-ben is a szlovákiai magyarok hangja lehessen! Minden adományt köszönünk.
Az indoklás szerint a három kutató az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapják.
Krausz Ferenc kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amit az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére használt fel, és ezzel megalapozta az attofizika tudományát – írja a Qubit.
Karikó Katalin tegnapi orvosi-élettani Nobel-díja után tehát ismét magyar kitüntetettje van a rangos díjnak.
Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus, Anne L’Huillier pedig egy Svédországban dolgozó szintén francia fizikus.
BREAKING NEWS
The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 3, 2023
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Az attofizika megalapítója
Krausz Ferenc 1962. május 17-én született Móron. 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) villamosmérnöki, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) párhuzamosan elméleti fizikusi oklevelet szerzett. Doktori tanulmányait a Bécsi Műszaki Egyetemen folytatta, s 1991-ben lézerfizikából doktorált, 1993-ban habilitált.
Az egyetemen később docensként, majd professzorként dolgozott, osztrák állampolgárságot is szerzett. 2003 óta Németországban él, a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004-től a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kísérleti fizika professzora.
2003-tól az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, 2005-től a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora, 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja. 2020–2023 között a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagja volt.
Már fiatal kutatóként a rövid impulzusú lézerek fizikája érdekelte, szerepet vállalt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tökéletesítésében. A kutatómunka eredményeként a 2000-es évek elején az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, ezzel először végezhettek valós idejű megfigyeléseket az elektronok atomon belüli mozgásáról. Az általa kidolgozott technikát számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában használták fel azóta. Úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. Krausz Ferencet az attofizika tudomány megalapítójaként tartják számon.
Legújabb munkájában az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja. Csoportjával a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták infravörös spektroszkópiai elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására. Azt vizsgálják, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában.
Krausz Ferencet 2002-ben Wittgenstein-díjjal, 2006-ban Leibniz-díjjal tüntették ki. 2013-ban nemzetközi Fejszál király-díjat kapott az attofizika területén végzett kutatásaiért. 2013-ban az atomfizika területén végzett kutatásait a rangos német tudományos kitüntetéssel, a Otto Hahn-díjjal ismerték el. 2022-ben Fizikai Wolf-díjat kapott az ultragyors lézertudományok és attoszekundumos fizikai tudományok területén végzett úttörő munkájáért.
A fizikai Nobel-díj
A fizikai Nobel-díjat 1901 óta 117. alkalommal ítélték oda, hat alkalommal (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adományozták a kitüntetést.
A kitüntetettek között öt nő van: a lengyel-francia Marie Curie 1903-ban, a német-amerikai Maria Goeppert-Mayer 1963-ban, a kanadai Donna Strickland 2018-ban, az amerikai Andrea Ghez 2020-ban, Anne L’Huillier pedig idén részesült az elismerésben. Marie Curie több szempontból is rekorder: ő volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott (férjével, a francia Pierre Curie-vel megosztva), a kitüntetés történetében ők az első Nobel-díjas házaspár is. Marie Curie 1911-ben a kémiai Nobel-díjat is elnyerte, ezzel ő az egyetlen, aki két tudományágban is kiérdemelte az elismerést.
Magyar születésű tudósok közül eddig négyen kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp „a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)”, 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő „az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”, 1971-ben a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes „a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért”, idén pedig Krausz Ferenc csatlakozott hozzájuk.
Az elmúlt évtized fizikai Nobel-díjasai:
- 2013 – A belga Francois Englert és a brit Peter W. Higgs, akik megjósolták az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését. A két tudós alapozta meg elméletileg azt a mechanizmust, amely hozzájárult a szubatomi részecskék tömege eredetének megértéséhez, amit a CERN hadronütköztetőjének kísérleteiben a megjósolt elemi részecske felfedezésével megerősítettek.
- 2014 – A japán Akaszaki Iszamu és Amano Hirosi, valamint a japán-amerikai Nakamura Sudzsi (Shuji Nakamura) a kékfény-kibocsátó dióda (kék LED) feltalálásáért.
- 2015 – A japán Kadzsita Takaaki és a kanadai Arthur B. McDonald a neutrínóoszcilláció felfedezéséért, ami megmutatta, hogy a neutrínónak van tömege.
- 2016 – A brit David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeikért.
- 2017 – Az amerikai Rainer Weiss, valamint Barry C. Barish és Kip S. Thorne a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) létrehozásában és a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeikért.
- 2018 – Az amerikai Arthur Ashkin, a francia Gérard Mourou és a kanadai Donna Strickland a lézerfizika területén elért úttörő eredményeikért.
- 2019 – A kanadai-amerikai James Peebles, a svájci Michel Mayor és Didier Queloz a csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeikért.
- 2020 – A brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez a fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeikért.
- 2021 – Az amerikai-japán Syukuro Manabe, a német Klaus Hasselmann és az olasz Giorgio Parisi a komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörő eredményeikért.
- 2022 – A francia Alain Aspect, az amerikai John F. Clauser és az osztrák Anton Zeilinger úttörő kvantumfizikai kutatásaikért.
