Karikó Katalin kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat
Karikó Katalin biokémikus az amerikai Drew Weissmannal megosztva kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezésekért, melyek lehetővé tették a koronavírus elleni védőoltások gyors kifejlesztését és alkalmazását.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
Karikó Katalin Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre után a harmadik, aki magyar állampolgárként kapta meg a Nobel-díjat.
A bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.
BREAKING NEWS
The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 2, 2023
Gunilla Karlsson Hedestam, a Nobel-díjat odaítélő testület tagja kiemelte, hogy a két tudós munkája rendkívül fontos volt az életmentés szempontjából, különösen a világjárvány korai szakaszában.
Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára kérdésre válaszolva elmondta, hogy sikerült mindkét díjazottal beszélnie a bejelentés előtt, és mindketten nagyon boldogok voltak az elismerés miatt.
A kitüntetett 11 millió svéd koronát kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Hogy működik az mRNS-vakcina?
Az mRNS-alapú vakcinák a koronavírus tüskefehérjének genetikai információját rejtő hírvivő (messenger) RNS-molekulát juttatják a sejtekbe, amelyek elolvassák az érkező „utasításokat”, megfejtik azokat, majd elkezdik a tüskefehérje-gyártást.
Ez arra készteti az immunrendszert, hogy védekezni kezdjen ellene. Elkezdődik az antitesttermelés és a sejtes immunitás is. Miután a hírvivő RNS-molekula elvégezte a munkáját, a sejtek lebontják és eltávolítják. (hazipatika.com)
Karikó Katalin korábban több neves tudományos díjat is elnyert, mint a Columbia Egyetem Horwitz-díját, az Albany-díjat, a Breakthrough Prize-t, a klinikai fejlesztésekért odaítélt Lasker-díjat, vagy pl. a Theodor Boveri-díjat. Idén díszdoktori címet kapott a Harvard Egyetemtől. Ezek alapján őt és kutatótársát már a Nobel-díj esélyesei között emlegették.
Bár a Nobel-díj odaítéléséhez a koronavírus elleni vakcina adta az apropót, az mRNS-technológia széles körű gyógyszerészeti alkalmazás alapjait fektette le, például a rák ellen bevethető kísérleti vakcinákon is dolgoznak.
Küzdelmes út vezetett a Nobel-díjig
Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, kutatóbiológus 1955-ben született Szolnokon, a Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, és ott szerezte meg PhD-jét is. A diploma megszerzése után a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba került, ahol megkörnyékezte a magyar kémelhárítás és fenyegetés hatására aláírta a beszervezési nyilatkozatot, de nem jelentett senkiről.
30 évesen kisgyermekes anyaként távoznia kellet a Kutatóközpontból, így 1985-ben Amerikába költözött a családjával. Először a philadalphiai Temple Egyetemre került, azonban összekülönbözött a főnökével, ezért átkerült a Pennsylvaniai Egyetemre, ahol azonban nem hittek az mRNS terápiás alkalmazásában. Karikó kutatása nem hozott sok pénzt az egyetemnek, ezért méltánytalan választás elé állították: vagy felhagy a kutatási területével, vagy csökkentik a fizetését.
1998-ban kezdett el együtt dolgozni Drew Weissman immunológussal, akivel most közösen Nobel-Díjat kapott. 2005-ben jegyeztették be szabadalmukat a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására (Karikó-Weissman-technika).
Ebben leírták, hogyan lehet az mRNS-t módosítani annak érdekében, hogy ne okozzon gyulladást és így terápiás célokra felhasználható legyen, és kidolgozták azt a hatékony stratégiát is, amely lehetővé teszi az mRNS szervezetbe juttatását úgy, hogy az elérje a megfelelő célpontot.
2013-ban a mainzi székhelyű BioNTech vállalatnál kezdett dolgozni, mert ott már készítettek szintetikus mRNS-t terápiás célra. Karikó Katalin hamarosan a cég alelnöke, 2020-ban a New York-i székhelyű Pfizer multinacionális gyógyszergyár és a BioNTech koronavírus elleni közös mRNS-vakcina fejlesztésének egyik irányítója lett.
2022 szeptemberében lemondott alelnöki posztjáról, hogy újra a tudományos munkának szentelhesse idejét.
Az orvosi-élettani Nobel-díj
Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta 114. alkalommal ítélték oda, összesen 227 kitüntetettnek: 40 alkalommal kapta egy, 35 alkalommal két, 39 alkalommal három tudós megosztva az elismerést.
Érdekesség, hogy a jelöltekről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, ennek ellenére sem kapta meg a díjat.
Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert (1876–1936), aki az első világháború után Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat „a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”.
1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893–1986) kapta a kitüntetést „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti” – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat.
Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899–1972) „a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.
Az elmúlt évtized díjazottjai:
- 2013 – Az amerikai James E. Rothman és Randy W. Schekman, illetve a német-amerikai Thomas C. Südhof a sejt szállítórendszerének szabályozásával kapcsolatos felfedezésekért.
- 2014 – Az amerikai-brit John O’Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser az agykutatás területén elért eredményeikért.
- 2015 – Az ír William C. Campbell és a japán Omura Szatosi a fonálféreg-fertőzések – mint a folyami vakság és a nyirokfilariázis -, illetve a kínai Tu Ju-ju a malária elleni újfajta kezelés kidolgozásáért.
- 2016 – A japán Oszumi Josinori az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, leegyszerűsítve „önevésként” emlegetett folyamat területén elért eredményeiért.
- 2017 – Az amerikai Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young a cirkadián ritmust, azaz a „napi biológiai órát” szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért.
- 2018 – Az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku a rák elleni modern immunterápia, a negatív immunreguláció gátlására alapuló tumorterápia kifejlesztéséért.
- 2019 – Az amerikai William Kaelin és Gregg Semenza, valamint a brit Peter Ratcliffe annak felfedezéséért, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását és hogyan alkalmazkodnak hozzá.
- 2020 – Az amerikai Harvey J. Alter és Charles M. Rice, valamint a brit Michael Houghton a hepatitis C vírus felfedezéséért.
- 2021 – Az amerikai David Julius és a libanoni-amerikai Ardem Patapoutian a hőmérséklet és a tapintás érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért.
- 2022 – A svéd Svante Pääbo a kihalt emberfélék genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért. (mti)
