Napunk

Nem jutott be a Szövetség a parlamentbe. Forró vállalja a politikai felelősséget, Gyimesi szerint vége az etnikai politizálásnak

Fotó - Napunk
Fotó – Napunk

A Híd és a Magyar Fórum eredménye szinte láthatatlan.

Zobraziť väčšie rozlíšenie

Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!

„Bár igyekeztem mindent megtenni a sikerért, mert hittem benne, a politikai felelősséget, természetesen, vállalom” – írta Forró Krisztián vasárnap hajnalban a Facebookon.

„Az etnikai politizálásnak véglegesen vége” – ezt pedig Gyimesi György posztolta a Facebook-oldalára szlovákul vasárnap hajnalban.

A Szövetség 4,38 százalékos eredményt ért el az idei előrehozott választáson, így továbbra sem lesz magyar képviselet a szlovák törvényhozásban.

Forró Krisztiánék jobb eredményt értek el, mint amit a felmérések jósoltak nekik: az AKO utolsó felmérése 2,8 százalékra, az Ipsosé 3,4, a Focusé 3,5 százalékra mérte a Szövetséget.

Az első exit poll bár nagyot tévedett a választási győztesről, a Szövetség esetében viszonylag pontos volt: 4,3 százalékot jósolt a pártnak. Az eredményváró első sajtótájékoztatóján Forró Krisztián ehhez nem is akart hozzászólni, mondván, hogy a végeredményt értékelik majd. Bizakodásra adhatott okot, hogy a részeredmények sokáig azt mutatták, a Szövetség stabilan bent lesz a parlamentben: a párt hosszú ideig 6 százalék körül állt. Ez 45 százalékos feldolgozottságnál kezdett átfordulni, onnantól fogva már csak kevéssel 5 százalék fölött volt, 90 százalékos feldolgozottság körül zuhant be mélyen 5 százalék alá.

A kudarchoz vezető út

A kísérlet tehát 2020-hoz hasonlóan ezúttal sem sikerült. Akkor az MKP az Összefogással és Magyar Fórummal együtt indult Magyar Közösségi Összefogás néven, és 3,9 százalékos eredményt ért el. A közös listáról akkor lemaradó Hidat a választók csúnyán megbüntették, mindössze 2,05 százalékot ért el.

Ezt követően hosszas tárgyalások után végül a Magyar Fórum nélkül alakult meg az MKP, az Összefogás és a Híd részvételével a Szövetség, de amilyen nehéz volt az egységpárt létrehozása, olyan problémás volt a működése, amit belső viták és széttartó kommunikáció jellemzett.

Bár a Szövetség a 2022-es megyei és önkormányzati választáson kimondottan jól szerepelt, ezt a sikert a párt nem tudta kamatoztatni a parlamenti választáson. A belső viták tovább feszítették a Szövetséget, amelyből végül a Híd-platform húzónevei kiváltak, mert az MKP felerőltette Gyimesi Györgyöt a listára.

A párt vezetői ettől a fejleménytől azt várták, hogy a választók értékelni fogják a belső viták megszűnését, és a 2020 óta a legláthatóbb magyar politikussá vált Gyimesi szavazói is a Szövetséget erősítik majd. A szlovákiai magyar politika nyáron bírálatot kapott Orbán Viktortól amiatt, hogy nem képesek megegyezni, az utolsó héten azonban Szijjártó Péter külügyminiszter két alkalommal is megtolta a kampányt.

Sem az MKP-platform Gyimesi-manővere, sem a magyarországi segítség nem volt elég a parlamentbe jutáshoz. Lássuk, mi várható ezután.

Mi lesz a Szövetséggel?

Egyelőre ugyanaz, ami 2010 óta az MKP-val. Pártként tovább működik, regionálisan továbbra is erős lesz. Az állami forrásokhoz hozzáfér, de miután a közös magyar lista és a pártegyesülés sem vezetett sikerre – igaz, egyik sem volt teljes –, a következő választáson érdemes lesz megfontolniuk, hogy egy másik párt listájára felkéredzkedve próbáljanak bejutni a képviselőik a parlamentbe.

Mi lesz Forró Krisztián pártelnökkel?

Az MKP eddigi választási bukásai után mindig lemondott a pártelnök, a kivétel a 2012-es előrehozott választás volt, a 2010-ben Csáky Pált váltó Berényi József akkor maradt a párt élén, és csak a 2016-os választás után mondott le. A párt vezetését ekkor átvevő Menyhárt József ugyanígy tett az MKÖ 2020-as sikertelensége után.

Most szintén előrehozott választás volt, ez azonban nem lehet érv Forró Krisztián maradása mellett, hiszen nem tudta kezelni a Szövetségen belüli feszültségeket, nem tudta egyben tartani a pártot és nem tudta bevezetni a parlamentbe sem. Maga is utalt rá, hogy vállalja a politikai felelősséget, ami minden bizonnyal a lemondását jelenti. Ugyanakkor a Szövetség jobb eredményt ért el, mint 2020-ban az MKÖ, vagy 2010 óta bármikor az MKP.

Mi lesz Gyimesi Györggyel?

Magasan a legtöbb preferenciaszavazatot Forró Krisztián kapta – több mint 56 ezren karikázták őt –, Gyimesi a második 31 ezer feletti karikával. Gyimesi egyelőre nem tagja a Szövetségnek, de korábban utalt arra, hogy vannak pártelnöki ambíciói – bár az eredményvárón azt mondta a Napunknak, hogy ez ferdítés. Azt megerősítette, hogy a párt sikere esetén be fog lépni a Szövetségbe, és a második legtöbb preferenciaszavazat pedig legitimitást adhat neki az elinduláshoz a pártelnöki posztért.

Ha Gyimesi átveszi a pártot, el fogja vinni a saját politikájának irányába, azaz még inkább beleáll az oroszpárti, migránsellenes, a liberálisokat ostorozó vonalba. Ezzel el fogja riasztani a Szövetség maradék mérsékeltebb szavazótáborát, és akár újabb politikusok távozhatnak a pártból, elsősorban az Összefogás-platformból. Gyimesi szerint vége az etnikai politizálásnak Szlovákiában. Egyelőre nem világos, hogy ez vajon azt jelenti-e, hogy az etnikai helyett ideológiai alapon kell-e valamilyen vegyespárttal biztosítani a magyarok képviseletét. Azon magyar szavazók, akik erre fogékonyak, szombaton bizonyára a Szövetségre szavaztak, a szlovák pártok közül pedig nagy a kínálat kultúrharcos-populista irányzatból. Esetleg jelentheti azt, hogy Gyimesi úgy látja, egy szlovák párt listáján magyar politikusként jobban tudott érvényesülni.

Mi lesz a platformrendszerrel?

Nincs miért megtartani. A Híd politikusainak távozása óta egyébként is csökkent az ellenállás a megszüntetésével szemben, az pedig nem látszik, hogy az Összefogásnak platformként lenne komolyabb érdekérvényesítő képessége.

Az Összefogás volt a pártegyesülés fő szószólója, valamilyen szinten az ő ismételt kudarcuk is, hogy az MKÖ után a Szövetség sem jutott be a parlamentbe. Igaz, a Szövetséget kezdettől fogva az MKP dominálta, az Összefogás mint platform pedig a kampányban jóformán láthatatlanná vált, a politikusai a kampányban a Szövetség politikusaiként léptek fel.

Összességében a pártnak le kell vonni a tanulságokat – újra. Forró Krisztián vállalja a felelősséget, a Szövetségre átalakulás vár, egy tisztújítás át fogja rendezni a belső viszonyokat, és vagy belülről veszi át valaki az irányítást, vagy Gyimesi György lesz az új pártelnök.

Mi lett a másik két magyar vonatkozású párttal?

A Hídnak láthatóan nem jött be a szakítás a Szövetséggel, és az összebútorozás Dzurinda Modríjával. A Modrí-Híd választási párt 0,26 százalékos eredményt ért el, összesen kapott annyi szavazatot – 7935-öt, mint egy középmezőnyben szereplő Szövetség-jelölt. A Híd 2020-ban még egyedül indulva mindössze 2,05 százalékot ért el, ami már akkor óriási bukás volt ahhoz képest, hogy az előző három választáson stabilan bejutott a parlamentbe, és kétszer kormánytényező is volt. A mostani eredmény a Híd hosszú, tulajdonképpen 2018 óta tartó agóniájának a végét jelentheti.

Még kevésbé értékelhető eredményt ért el a Simon Zsolt Magyar Fóruma körüli választási pártszövetség: a szavazatok mindössze 0,11 százalékát szerezték meg, fele annyian választották őket, mint a Modrí-Hidat. A korábban hidas Simon Zsolt azt követően hagyta ott a vegyespártot, hogy az 2016-ban koalícióra lépett a Smerrel. Az idei választás volt az első, amin a Magyar Fórum húzónévként indult egy választási pártszövetség élén, 2020-ban még az MKÖ tagjaként mérették meg magukat. A mosatni eredmény szintén azt mutatja, hogy Simon Zsolt politikai projektjének semmi értelme nincs.

Nem jutott be az SaS listáján függetlenként induló Ravasz Ábel sem a parlamentbe. A PS-es Forró Tibor szintén a parlamenten kívül marad, bejutott viszont Martin Dubéci, a magyar platform ötletadója, valamint Jaroslav Spišiak volt országos rendőrfőkapitány, aki szintén a magyar platform tagja, de tőlük aligha várható a magyar ügyek képviselete. Ugyanez igaz az OĽaNO listájáról újra mandátumot szerzett Grendel Gáborra, akinek eddig sem a magyar ügyek felvállalása volt a profilja. Az OĽaNO-s Cseh Péter, aki pótképviselőként volt bent egy ideig a parlamentben, most sem szerzett mandátumot. Bejutott viszont Tankó Vilmos, aki a Szövetség és az OĽaNO listáján is rajta volt, végül az utóbbi színeiben indult, de a magyar ügyek felvállalása tőle sem várható.

Forró Krisztián

Gyimesi György

Híd

Magyar Fórum

Magyar Szövetség

MKP

Választások 2023

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak