Szlovákia elindult a költségvetési apokalipszis felé, de Ódor már megnyomta a vészjelzőt
A jelenlegi költségvetési helyzetet úgy lehetne a legjobban összefoglalni: már elindultunk a görög úton, de még visszafordulhatunk.
Már csak pár óra maradt! Kapcsolódj be közösségi finanszírozási akciónkba, hogy a Napunk 2024-ben is a szlovákiai magyarok hangja lehessen! Minden adományt köszönünk.
Ha valaki a szlovák költségvetés helyzetén töpreng, eszébe jut a régi szólás, mely szerint addig kellene nyújtózkodnunk, ameddig a takarónk ér. Jelen esetben ez azt jelentené, hogy egy állam ne költsön többet, mint amennyi a bevétele.
Persze, a világ ennél bonyolultabb, ezért mindegyik országgal előfordulhat, hogy a kiadásai meghaladják a bevételeit, és a hiányzó pénzügyi forrásokat hitelből finanszírozza. Nem mindegy azonban, hogy milyen gyakran és milyen mértékben történik ez meg, mert egy ponton túl már egyre nehezebb olyan hitelezőket találni, akik hajlandóak finanszírozni a nagyra nőtt állami kiadásokat.
Ez történt Görögországgal 2010-ben, a fizetésképtelenség után csaknem egy évtized gazdasági nehézség várt az országra. Görögország a fenntarthatatlan költségvetési politika szinonimájává vált Európában, ezért nem véletlen, hogy az utóbbi időben Szlovákiában is egyre gyakrabban kerül elő a görög út lehetősége.
Hogyan jutottunk el eddig
Szlovákia az az ország, amelyik rendszeresen tovább nyújtózik, mint ameddig a költségvetési takarója ér. Ennek a több mint 30 éve független országnak még egyszer sem sikerült kiegyensúlyozott költségvetést felmutatnia. Ezzel szemben viszont már kétszer is az a helyzet állt elő, hogy a gyorsan növekvő költségvetési hiányok az ország költségvetési stabilitását is fenyegették.
Az első ilyen időszak Vladimír Mečiar nevéhez köthető, aki kormányzásának utolsó éveiben már csak az állami kiadások növelésével tudta fenntartani a gazdasági növekedés látszatát. Ennek következtében az első Dzurinda-kormánynak a lakosság számára is fájdalmas költségvetési konszolidációt kellett véghez vinnie, mely lerakta az euróövezethez való csatlakozáshoz szükséges költségvetési politika alapjait is.
A szlovák állami költségvetés helyzete másodszor a 2008-as globális pénzügyi válság után vált problémássá, amikor Robert Fico első kormánya a kibontakozó gazdasági recesszióra az állami kiadások jelentős növelésével reagált. Ez gyorsan elmélyülő költségvetési hiányhoz vezetett, majd az adósságfékről szóló törvény elfogadásához, mely létrehozta a költségvetés alakulását felügyelő Költségvetési Tanácsot is.
A költségvetési konszolidáció legnehezebb részét ekkor Iveta Radičová kormánya végezte el, de ennek pozitív hatásait már ismét Robert Fico élvezhette, aki a 2012-es előrehozott parlamenti választások után ismét hatalomra került.
Pár jó év után a szlovák költségvetési hiány 2020-ban nőtt ismét a GDP 5 százaléka fölé, ami
