Mutatjuk, mely pártok veszik igazán komolyan a klímaváltozást
A #klímaťapotrebuje („a klímának szüksége van rád”) kezdeményezés aktivistái a parlamenti választások előtt készítettek egy átfogó elemzést, hogy segítsenek dönteni azoknak a választóknak, akiknek fontos, hogy a szavazatukkal a hatékony klíma- és környezetvédelmet támogassák.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
A szlovákiai klímaaktivisták kiemelték: bár a klíma- és környezetvédelem a választási kampányban ezúttal sem volt releváns politikai téma, ettől még biztos, hogy a következő évtizedekben kulcsfontosságú kihívás lesz.
„A következő négy évnek is szerepe lesz abban, hogy el tudjuk-e hárítani az éghajlatváltozás katasztrofális hatásait, és fel tudjuk-e készíteni Szlovákiát a karbonsemlegességet célul kitűző igazságos, méltányos és szociálisan érzékeny átmenetre. Ezért a #klímaťapotrebuje kezdeményezés aktivistáiként úgy döntöttünk, hogy a klímavédelem, a környezetvédelem és a karbonsemlegességre való átállás szempontjából értékeljük az egyes pártokat, így segítve a választókat a döntésükben” – olvasható a felmérés eredményeit felvezető sajtóanyagban.
Nemcsak a programot, az eddigi teljesítményt is értékelték
Az aktivisták a pártok minél objektívebb értékelése végett külföldi partnerszervezetek hasonló politikai elemzéseit vették mintául. Három fő kategóriában pontozták az egyes pártok teljesítményét: egyrészt megvizsgálták, hogy mekkora hangsúlyt fektetnek az említett témákra a választási programjukban, továbbá értékelték a nyílt kérdőívre adott válaszaikat és azt is, hogy az elmúlt választási időszakban az egyes pártok képviselői hogyan szavaztak a szlovák parlamentben, illetve az Európai Parlamentben a különféle, klíma- és környezetvédelmet érintő törvényjavaslatokra. Bónuszpontot kapott egy párt, ha a legutóbbi ciklusban a klímavédelmet erősítő javaslatot terjesztett elő, ellenben pontot vesztett minden „antiklimatikus” javaslatért.
Az átfogó értékelésbe azt a pártot vonták be, amelyet legalább két kategóriában pontozni lehetett.
Az értékelés során olyan pártokat kerestek meg, amelyek az értékelési folyamat kezdetéig közzétett releváns közvélemény-kutatásokban meghaladták a 3%-os küszöbértéket.
„A Republikát előzetesen kizártuk az értékelésből, mivel hosszú ideje gyűlöletkeltő vagy szélsőjobboldali nézeteket képvisel” – áll a klímaaktivisták által küldött sajtóanyagban.
A PS az élen, a Smer sereghajtó
Nem túl nagy meglepetés, hogy az elemzésben a legtöbb pontot, 94,74-et a Progresívne Slovensko kapta. A párt két kategóriában – választási program, kérdőív – is a legmagasabb pontszámot érte el. „A programjuk, amely az összes párt közül a legtöbb klímavédelmi intézkedést tartalmazza, részletes, átfogó és jól előkészített. A kérdőívre adott válaszokban konkrét megoldásokat javasolnak, amelyek a következő választási időszakban megvalósíthatóak, a szükséges támogatás mértékétől függően” – állítják az elemzés készítői.
A második helyen a Demokrati végzett 90,20 ponttal, ami annak is köszönhető, hogy az OĽaNO azon politikusai, akik az elmúlt időszakban ténylegesen tettek valamit a környezetért, nemrég átléptek ebbe a pártba.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokára az SaS került, az első két helyezettől eléggé elmaradva (66,77), amihez alighanem köze van Richard Sulík pártelnök belsőégésű motoros autók melletti agitálásának is.
Az elemzés készítői szerint az első három helyezett leginkább az energetikai kérdésekben értett egyet, különösen abban, hogy fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrásokra való átállást, meg kell szüntetni a bürokratikus akadályokat, és támogatni kell a decentralizált megoldásokat, például az energiaközösségeket. Az egyes pártok nézetei némileg eltértek egymástól az energetikával kapcsolatos szociális intézkedések, például a szegénységi küszöb alatt élő háztartások támogatása tekintetében.
A KDH és az OĽaNO közepes pontszámot szereztek (54,48 és 52,18). A legalacsonyabb pontszámot a Sme rodina és a Smer kapta (33,02 és 32,90). Az értékelésből kihagyták a Hlas és az SNS pártokat, miután többszöri próbálkozás után sem bocsátották rendelkezésre a szükséges adatokat.
