Fásultság és a cserbenhagyás érzése lengi be a falvakat, ahol három éve a legjobban szerepeltek a magyar pártok

A parlamenti választás előtt ellátogattunk Dunamocsra, ahol 2020-ban a Magyar Közösségi Összefogás a legjobban szerepelt, 79,31 százalékot szerzett. És felkerestünk két gömöri falut, Dúlházát és Cakót, ahol a Híd három éve a legjobban teljesített, 85,52, illetve 85,03 százalékot ért el.

Az eltelt három év politikai viharai nem múltak el nyom nélkül a három településen sem.

---

A dunamocsi községháza előtti tér a tyúkok birodalma a csendes szeptemberi délutánon, mikor begurulunk a faluba, hogy véleményeket vadásszunk a választások előtt az emberektől. A szárnyasok úgy sétálnak fel és alá az utcán, mintha övék lenne a világ, és olykor lesajnálóan pillantanak ránk, egyáltalán nem zavartatják magukat.

Újságíróként az ember olykor hasonlóan érzi magát egy kampányrendezvényen is, de Dunamocson csak nagyon kevés dolog emlékeztet arra, hogy hamarosan elvileg sorsfordító választások lesznek az országban. Pedig a falu egyáltalán nem apolitikus, sőt: 2020-ban országosan itt nyert a legnagyobb arányban a Magyar Közösségi Összefogás.

Az MKP mindig domináns volt a faluban

Szó szerint csaknem a fél falu a Bárdos Gyula vezette MKÖ-re szavazott, a 483 szavazat 79,31 százalékot jelentett a pártszövetségnek. Hidasból csak 67 akadt akkoriban. A szlovák pártoknak nem termett sok babér: az OĽaNO 4,59 százalékot, 28 szavazatot szerzett. A PS-re nyolcan, a Smerre heten szavaztak, a ĽSNS pedig mindössze egy szavazatot kapott.

„Az MKP mindig nagyon domináns volt a faluban” – mondja Banai Tóth Pál, a község polgármestere. A falu régi-új polgármestere a Szövetség támogatásával indult 2022-ben, annak idején egyébként ott volt a Híd megalakulásánál, legutóbb az Összefogásban politizált. 2020-tól csaknem két évig a Komáromi Járási Hivatal elöljárója volt.

Abban, hogy a mindenkori „magyar párt” ennyire uralta a falut, több tényező is szerepet játszott. Például az is, hogy Dunamocs viszonylag távol esik a nagyobb városoktól, nagyjából egyforma távolságra van Érsekújvártól, Párkánytól és Komáromtól is. A beköltözők száma így jóval alacsonyabb, mint máshol, s ahogy a polgármester mondja, az ezer lakos feletti települések közül Dunamocs a legmagyarabb falu a Komáromi járásban – még úgy is, hogy a szlovákok aránya leheletnyit ugyan, de emelkedett a legutóbbi népszámláláson 2011-hez képest. „Szlovák szót nemigen hallani a faluban” – teszi hozzá a falu első embere.

A régi MKP több komoly politikusa is a környékről származott, és sokan közülük komolyan vették azt a pártalapelvet, hogy a régiókban kell építkezni, így nem hanyagolták el a helyi potenciál kiaknázását. Így a dunamocsi MKP-alapszervezet is nagyon erős volt, sok taggal rendelkezett, akik aktívak is voltak, és mindig többséget adtak a képviselő-testületben is.

Aktív közösségi emberek most is vannak, mondja Banai Tóth Pál, aki megemlíti jelenlegi alpolgármesterét, Jókai Andreát, és korábbi alpolgármesterét, Orosz Jenőt is – utóbbi az Összefogás-platform elnöke, Orosz Örs édesapja. Orosz Örs is MKP-tagként kezdte politikai pályafutását, később azonban ott volt az Összefogás alapítói között.

Orosz jelenleg Nyitra megyei képviselő, és komáromi önkormányzati képviselő, de gyakran jár haza a szülőfalujába, s minden bizonnyal helyben magasan a legnépszerűbb Szövetség-politikus. Banai Tóth szerint pedig nem kérdéses, hogy Dunamocson tarolni fog a Szövetség, ráadásul a faluban általában az országos átlagnál nagyobb a részvételi arány.

Menekültek: a Duna ezt megoldja

Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy mindenki a Szövetséget fogja választani. A polgármestert már az is meglepte, hogy 2020-ban több szavazat az OĽaNO-ra pottyant be az urnába. „Nálunk az a szavazat, amit nem az MKP-ra adtak le, protestszavazatnak számított” – jegyzi meg. Ezért is kíváncsi a trendre, hányan szavaznak majd szlovák pártokra.

Erre ugyanis sok tényező lehet hatással. Például