Az OĽaNO kapta a legnagyobb összeget az államtól, legtöbbet a Smer költ, a PS pedig kölcsönökből gazdálkodik, a Szövetség sem panaszkodhat

• Általában azok a pártok tartoznak a leggazdagabbak közé, akik a parlamenti választásokon átlépik a 3 százalékos határt és így jogosultak az állami támogatásra.
• A 2020-as választásokon elért eredményekért a legtöbbet az OĽaNO és a Smer kapták.
• Ezenkívül a pártok adományokból, kölcsönökből és a tagok hozzájárulásaiból tartják fenn magukat. A legtöbb adományt tavaly a Hlas kapta, a legnagyobb adóssága pedig a PS-nek és a Za ľudínak van a Finstat szerint.

A Finstat portál a választások előtt szemügyre vette a politikai pártok éves elszámolásait, ezen belül főleg a vagyonukat és a bevételeiket. A portál készítette elemzésből az derül ki, hogy a legtöbb pénzt a választásokon elért eredményeik alapján járó állami támogatásból szerezték a pártok. Ez viszont csak azokra érvényes, amelyek a választásokon több mint 3 százalékos eredményt értek el.

A 2020-as választásokon elért eredményért az OĽaNO kapta a legtöbbet, őket követi a Smer:

Az eredményért járó jutalom három komponensű. Minden egyes szavazat után egyszeri támogatás jár, ezért a pártok állami támogatásából származó bevétele általában a választások évében a legmagasabb. A szavazatonkénti egyszeri támogatás a választások előtti évben a havi átlagbér 1%-ának felel meg.

A támogatás részét képezi egy tevékenységre felhasználható támogatás is, amelyet ugyanúgy számolnak ki, de 48 hónapra elosztva, szakaszosan fizetik ki a pártoknak.

A mandátumok után járó támogatás kiszámítása már bonyolultabb. Egy párt az első 20 megszerzett mandátum után a havi átlagbér harmincszorosát, a következő 20 mandátum után pedig annak hússzorosát kapja - magyarázza a Finstat.

Az állami támogatások hatása a politikai pártok összbevételében is megmutatkozik, amely a választások éveiben a legmagasabb:

A Szlovákiában nyilvántartásba vett 168 politikai szervezetből jelenleg 59 aktív. A fennmaradó 108 felszámolás alatt áll, és csak egy párt van csődeljárás alatt, a Vlasť.

Az állami támogatásokon kívül a pártoknak számos más lehetőségük is van a pénzszerzésre. Például adományokból és kölcsönökből, valamint kis mértékben a tagoktól kapott hozzájárulásokból tartják fenn magukat. Ezek a források különösen fontosak azoknak a pártoknak, amelyek a 2020-as választásokon nem szerezték meg a szavazatok több mint három százalékát, vagy még nem is léteztek akkor.

2021-ben és 2022-ben a Hlas pártnak volt a legmagasabb a magánszemélyektől és adományokból származó bevétele. A legtöbb adományt a párt a saját oszlopos tagjaitól vagy az önkormányzati választásokon induló vállalkozóktól kapták. A Hlas a 2020-as megalakulása óta a bevételeinek több mint 90 százalékát a beérkezett hozzájárulásokból és a párttagok adományaiból szerezte.

„Ennek az az oka, hogy a Hlas a választások után alakult meg, így nem volt más lehetősége, mint adományokból vagy kölcsönökből finanszírozni a tevékenységét” - írja a Finstat.

A KDH 2022-es legnagyobb adományozói között található az Eset részvényese, Rudolf Hrubý, aki a Denník N és a DENT-in fogászati rendelő társtulajdonosa is, valamint Juraj Mikúš jégkorongozó.

Az adományok mennyiségét tekintve a KDH-t a Republika és a Progresszív Szlovákia követi. A pártvezetés mindkét esetben a legnagyobb adományozók között van. A Progresszív Szlovákia adományozói között megtalálható Peter Komorník, a Slido ügyvezető igazgatója és Tomáš Polerecký, a Translata cég igazgatója is.

A legtöbb, tagok által befizetett hozzájárulás a Republikához érkezett be, több mint 52 ezer euró, ezt követi a Hlas (46 ezer euró), a KDH (több mint 41 ezer euró), az SaS (27 ezer euró) és a Smer (több mint 23 ezer euró) - derül ki a Finstat elemzéséből.

Az adományokon és hozzájárulásokon kívül a pártok kölcsönt vesznek fel bankoktól vagy támogatóiktól és tagjaiktól.

2022-ben a legmagasabb adóssága a Progresszív Szlovákiának volt, ami több mint 721 ezer eurót tett ki.

A párt a 2022-es éves elszámolásban feltünteti, hogy továbbra is kölcsöne van Michal Trubantól, a párt alapítójától és a Websupport cég volt tulajdonosától, Peter Zálešáktól, a Nay Elektrodom társtulajdonosától és Michal Meškótól, a Martinus tulajdonosától.

A második helyen a Za ľudí áll 428 ezer eurós kötelezettségekkel. A nagyobb pártok közül az SDKÚ-DS, a Smer, a KDH és a Dobrá voľba - Hlas együttese követik. A Finstat felhívja a figyelmet arra, hogy a kötelezettségekbe nemcsak a hitelek, hanem a kifizetetlen számlák is beletartoznak, és arra is, hogy a kötelezettségek még nem tükrözik teljes mértékben a 2023-as parlamenti választások kampánykiadásait.

„A Hlasnak például több mint 48 ezer eurós üzleti tevékenységből származó hosszú és rövid lejáratú kötelezettségei vannak, annak ellenére, hogy a párt azt nyilatkozta, hogy 2 millió eurós kampányhitelt vett fel a Fio bankától” - írja a Finstat.

A pártok költségének aránya gyakorlatilag a bevételeik arányát követi.

Filip Orsolya fordítása