Jóváhagyták a Szlovák-karszt Nemzeti Park területrendezését, a parkigazgatóság pedig örülne, ha a turisták nem csak a Szádelői-völgyet keresnék fel
Pozsony és környéke a Napunk fókuszában. Keresd Pozsony címkével megjelölt cikkeinket! Ezeket a dél-szlovákiai sztorikat csak nálunk találod meg.
A kormány jóváhagyta a Szlovák-karszt Nemzeti Park területrendezését, továbbá védetté nyilvánította a Stolica területét és természetvédelmi területté a Dévényi Kanca-hegyet (Devínska Kobyla). Mindhárom rendelet 2024. január 1-jétől lép életbe.
A Szlovák-karszt esetében ez azt jelenti, hogy a parkot tervszerűbbet lehet igazgatni. A Stolica esetében valamivel nagyobb az esélye annak, hogy az államnak nem kell bírságot fizetnie az elvesztett siketfajd-ügy miatt, és hogy sikerül megmenteni az osztrák fakitermelő pusztítása után megmaradt erdőket. A Dévényi Kancánál, a masszívum északi oldalán lévő, európai jelentőségű élőhelynek számító lombhullató erdők védelmet kapnak, mindezt úgy, hogy közben a látogatókat sem tiltják ki.
A Szlovák-karszt Nemzeti Park területrendezését nagy figyelemmel kísérte végig mind a nyilvánosság, mind pedig a politikusok. A nemzeti parkok reformjáról való szavazás során, melynek lényege, hogy más országokhoz hasonlóan a nemzeti parkok maguk igazgassák a területüket, Gyimesi György (akkor még OĽaNO-s parlamenti képviselő) egy képviselői indítvánnyal beleavatkozott az eredeti törvényjavaslatba.
Tekintve, hogy a parlament ezt megszavazta, a nemzeti parkban található állami földterületek többsége csak a területrendezés jóváhagyása után kerül át az állami erdészektől a természetvédők kezébe. A területrendezések így a politikusok és a különböző érdekcsoportok közötti nyilvános küzdelemmé váltak.
Bíreš végül engedett
A politikai pártok közül a Sme rodina, amely már régóta és sikeresen igyekszik aláásni a szlovákiai természetvédelem érdekeit, volt az, amelyik a leginkább ellenezte a területrendezést. Boris Kollár, a párt elnöke bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha a parlament elfogadja a területrendezést.
A szakértői kormány vezette földművelésügyi minisztérium a nemzeti park megszüntetését, és alacsonyabb szintű védelemmel rendelkező természetvédelmi parkká történő átminősítését, illetve területének jelentős csökkentését javasolta. Jozef Bíreš miniszter még a Dévényi Kanca és Stolica fokozottabb védelmével sem értett egyet. Végül mindhárom szavazáson tartózkodott, noha a kormány hivatalosan nem szavaz a javaslatairól, hanem konszenzussal fogadja el azokat.
Ódor Lajos miniszterelnök szerint a területrendezés jóváhagyása csak a nemzeti parkok reformjának folytatása, amelyet a parlament jóváhagyott. „Megpróbáljuk végrehajtani az egyes lépéseket” – mondta a TASR-nek, hozzátéve, hogy a területrendezés az állami tulajdonban lévő földterületekre vonatkozik. „Reméljük, hogy a más nemzeti parkokban tapasztalt jó példák vonzóak lesznek a turisták számára.”
Milan Chrenko környezetvédelmi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a Szlovák-karszt volt az első olyan szlovákiai terület, amelyet az UNESCO Ember és Bioszféra Programja keretében felvettek a bioszféra-rezervátumok hálózatába. „Mindeközben Közép-Európa legkiterjedtebb fennsík-típusú karsztvidékéről van szó, amely természeti és kultúrtörténeti sokszínűségének köszönhetően Szlovákia egyik legszebb része.”
A Szlovák-karszt így 2024 januárjától a negyedik olyan nemzeti park lesz, amelyben bevezetik a területrendezést. A múlt évtől ide tartozik a Murányi-fennsík, korábbról pedig a Szlovák Paradicsom és a Pieninek Nemzeti Park is.
A területrendezésnek köszönhetően a nemzeti parkokat vagy más védett területeket nagyobb, kompakt zónákra osztják, amelyeket így hatékonyabban tudnak igazgatni, legyen szó akár a park beavatkozásmentes vagy gazdálkodás alatt álló részeiről, esetleg azokról, ahová a turizmus koncentrálódik vagy ahol az emberek laknak.
Milan Olekšák, a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park igazgatója a területrendezés jóváhagyásától többek között a természet jobb védelmét, világosabb szabályokat a nemzeti parkban bármilyen tevékenységet folytatók számára és az idegenforgalom fellendülését is várja. Ugyanis azokban a parkokban is hasonlóak a tapasztalatok, ahol már megtörtént a területrendezés.
Ha a park egyik részén hatékonyabban védik a természetet, akkor egy másik részén lehetnek lazábbak a turizmusra vonatkozó szabályok. A park igazgatása különböző projekteket indíthat a területén. Ha a nemzeti park például ez idáig valahol tanösvényt szeretett volna kiépíteni, nem tehette meg, mert a területet az állami erdészet, tehát egy teljesen más szervezet kezelte, amelyik nem volt köteles beleegyezni. Még ha bele is egyeztek egy projektbe, ez az engedélyeztetés az egész folyamatot meghosszabbította.
Milan Olekšák szerint a lakosság és a régió felé irányuló első kulcsfontosságú beruházásnak a jabloncai látogatóközpontnak kell lennie. A Szlovák-karsztnak eddig nem volt ilyen központja, az igazgató szerint viszont ez egy olyan alapvető dolog, amelynek minden nemzeti parkban ott a helye.
A parkigazgatás székhelye a nemzeti park nyugati részén, a Rozsnyóhoz közeli Berzétén található, az információs központot azonban több okból is Jabloncán kell megépíteni. „A település körülbelül a nemzeti park földrajzi közepén helyezkedik el, élvezzük a helyi önkormányzat támogatását és Jablonca kataszterében van a legtöbb állami telek” – érvel Olekšák.
Az önkormányzatok attól tartanak, hogy elveszítik az adókból befolyó bevételt, ha a meglévő gazdasági erdőket természetvédelmi okokból különleges rendeltetésű erdőkké alakítják át. Ezekben ugyanis nem kell ingatlanadót fizetni. Olekšák szerint azonban az itteni állami erdészek eddig sem fizettek adót az erdőterületek után, mert azok már most az említett erdőkategóriába tartoznak.
Az állami telket egy modern látogatóközpont felépítésére szeretnék használni, amely egy kiterjedt kültéri kiállítást is kapna. A központ épületére már kihirdették a pályázatot. „A látogatóközpont bevonzza a faluba az idegenforgalmat, az információs központban pedig helyi lakosok kapnak majd munkát. Az emberek már a munkalehetőség felől érdeklődnek.” – avat be Olekšák.
A Szlovák-karszt esetében minden épületnél figyelembe kell venni, hogy annak lesz-e hozzáférése a vízhez. Olekšak elmondása szerint az egész nemzeti park és a települések is vízhiánnyal küzdenek. Jabloncán azonban nincs gond a vízellátással.
„A Szlovák-karszt egy viszonylag ismeretlen nemzeti park. A közelben fekszik Kassa, Szlovákia második legnagyobb városa, ezért szeretnénk megszólítani az ottani egynapos kirándulókat és a családokat, hogy bennünket válasszanak úti célul.”
Annak örülne, ha a látogatók a nemzeti park egész területét bejárnák, főleg a nyugati részeibe szeretne turistákat bevonzani.
A park igazgatása új látogatói szabályzatot is készít, amely szabályozza a nemzeti park különböző részeinek turisták, kerékpárosok stb. általi használatának szabályait, mindezt azonban csak jövőre. Olekšák szavai alapján a parkigazgatás számára most a tulajdonjogok rendezése élvez prioritást.
„A kormányrendelet 2024. január 1-jén lép életbe. Minden állami tulajdonban lévő parcellának hozzánk kell kerülnie, és foglalkozni fogunk az alkalmazottak és az ingatlanok elhatárolásával is.”
Túlnyomórészt erdőterületekről van szó, ezeken belül hegyi rétek találhatók, amelyek a karsztban igen nagy számban fordulnak elő. „Az állami területek igazgatásánál amúgy is mindig év végén végzik a leltározást, így január elsejére mindennek készen kell lennie.” Úgy számolnak, hogy öt állami erdész csatlakozik hozzájuk.
A legszigorúbb fokozatú védelem a nemzeti park egynegyedére vonatkozik majd, és csak az állami tulajdonban levő földterületekre. A park nagy részét a harmadik védelmi fokozat védi. Ez azt jelenti, hogy folytatódhat a fakitermelés és az állattenyésztés. Mivel a Szlovák-karsztban sok rét található, a biológiai diverzitás megőrzése érdekében továbbra is szükséges, hogy kaszálják azokat, és hogy állatok legeljenek rajtuk.
„A legeltetés aránya az elmúlt 5-6 évben növekedett, de még mindig csak a terület szükségletének 50 százalékát teszi ki” – mondja Milan Olekšák. Az állatokat nagyrészt a Szilicei-fennsíkon legeltetik.
Az igazgató szerint a legeltetést csak az uniós források mentik meg. A legnagyobb gondot a szakképzett emberek hiánya jelenti, akikre rábízhatnák az állatokat. A következő pedig a vízhiány. A parkon belül nincs gondjuk a ragadozók okozta károkkal, ez inkább a parkon kívüli területekre jellemző.
Milan Olekšák szerint a Szlovák-karszt Nemzeti Park egyedülálló természeti jelenség. Több mint 1350 barlangot és szakadékot véd, emellett pedig ritka állat- és növényfajoknak ad otthont. A nemzeti park barlangjai az UNESCO világörökségi listájára is felkerültek.
„Nagyon érdekes melegkedvelő tölgyerdők, hársas-kőrises sziklaerdők találhatóak itt. Jogszabályi szempontból a legvédettebb élőhely a laza mészkőtörmelékek területe. A növények közül egy endemikus növény nő itt, a kövér daravirág.” A tornai vértő a világon mindössze két helyen terem – a látogatók a Tornai várhegyre vezető ösvényen találkozhatnak vele.
A Szlovák-karszt egy másik endemikus állatfaja a zöld lombszöcske. A karsztos síkságok lábánál források találhatók, ahol a figyelmes turisták nagyon apró pöttyöket vehetnek észre a köveken. Ezek a pöttyök az apró termetű tornai patakcsigák. A karsztban mindenféle nagyragadozó él, tehát medvék, farkasok és hiúzok is, valamint minden olyan sasfaj, ami Szlovákiában fészkel.
Egy osztrák vállalkozó kivágta a fákat majd lelépett
Az új, Stolica Természetvédelmi Terület a Murányi-fennsík Nemzeti Park védőkörzetében fekszik. Ez egy kiemelt jelentőségű terület, ahol siketfajdok és más, lucfenyőerdőkben előforduló fajok élnek.
Az itteni erdők nagy részét néhány évvel ezelőtt pusztító módon kivágták. Egy osztrák fakitermelő, Leopold Pfeffer megvásárolta a helyi Szabados (Čierna Lehota) település kataszterében levő területeket, épített egy illegális utat, majd végelszámolást kért a cége ellen és egyszerűen felszívódott. Azt, hogy ez egy értékes terület, ahol a siketfajd is él, még az Állami Erdészeti Vállalat sem vette figyelembe. Erről az Aktuality hírportál számolt be.
A Stolicán végül megmaradt 900 hektárnyi az eredeti, siketfajdok lakta erdőből. Ezek most mind a beavatkozás mentes részekhez fognak tartozni a legszigorúbb védelmi fokozattal. A védett terület csaknem harmadáról van szó.
Ezeknek az erdőknek a védelme azért is fontos, mert Szlovákia pert vesztett az Európai Bizottsággal szemben a siketfajd elégtelen védelme miatt. Minden olyan erdő, amely alkalmas élőhelyként szolgál a veszélyeztetett madárfaj számára, késleltetheti a bírság kiszabásának veszélyét. Hasonló lépés volt tavaly a Murányi-fennsík területrendezése is, ahol szintén megtalálható a siketfajd.
A Stolica területének fennmart kétharmada a D zónába kerül, ahol a kettes fokozatú védelem lesz érvényben. Ezekben az erdőkben, konkrétabban fakitermelési területeken tovább fog folyni a gazdálkodás.
A Dévényi Kancán még az utolsó simításokat végzik
A Dévényi Kanca-hegy Pozsony Károlyfalu, Pozsonyhidegkút, Dévény és Dévényújfalu városrészei fölött fekszik. Számos turista- és kerékpáros útvonal szeli át, közkedvelt kirándulóhelynek számít, a tetején pedig egy kilátó is van.
2024 januárjától nemcsak a hegy déli sztyeppés része került védelem alá, hanem a fennmaradt erdők is az északi oldalon. Annak ellenére, hogy a legszigorúbb védelmet élvező természetvédelmi területről van szó, a szabad mozgás továbbra is biztosítva lesz. A rendelet szövegében nem írnak erről, a környezetvédelmi minisztérium viszont ígéretet tett arra, hogy az ötös fokozatú védőkörzetben az emberek használhatják majd a kijelölt ösvényeket.
Most a Pozsonyi Járási Hivatal van a soron, amely a környezetvédelmi tárcával együttműködve a rendelet érvénybe lépéséig, tehát 2024. január 1-ig, meghatározza az úgynevezett kijelölt helyeket. Hasonló modellt alkalmaznak a nemrég természetvédelmi övezetté nyilvánított Vydricán is, amely szintén ötös fokozatú védelem alatt áll.
A környezetvédelmi minisztérium szerint a védelmi fokozat emelésének oka az, hogy megóvják a több európai és nemzeti jelentőségű erdei élőhely állapotát. Az erdők természetes növekedésébe nem fognak beavatkozni, ez alól csak a kijelölt ösvények szükséges karbantartása képez kivételt.
A SzK Állami Erdészeti Vállalata, amely az erdőket kezeli évi több mint 50 ezer eurós kártérítést fog kapni a gazdálkodás korlátozásáért.
A természetvédelmi terület kihirdetésével védelmet kapnak a tölgyes-gyertyános erdők, a hársas-kőrises sziklaerdők, a száraz gyepek és alacsony cserjések, a kék pattanóbogár, a szarvas álganéjtúró és a denevérek is. A Sandberg, az abráziós barlang, a kvarcitsziklák, a karsztos szurdok valamint a bányató szintén védelem alá kerülnek.
Filip Orsolya fordítása
