Oktatásügy: A magyar pártok többségét nem nagyon hozza lázba a gyerekek jövője
A magyar és magyar vonatkozású pártok is az oktatásügy reális problémáit emelik ki választási programjaikban, de konkrét megoldási javaslatokkal nem sokan álltak elő.
Már csak pár óra maradt! Kapcsolódj be közösségi finanszírozási akciónkba, hogy a Napunk 2024-ben is a szlovákiai magyarok hangja lehessen! Minden adományt köszönünk.
Az oktatásügy nem volt prioritás Szlovákiában, az ágazat állapotáról tanúskodik az is, hogy a rendszerváltás óta eltelt 34 év alatt jelenleg a 26. miniszter vezeti a tárcát. A tárcavezetők közül csak kettő töltötte be ezt a posztot négy éven át. A koalíciós tárgyalások során a leendő partnerek soha nem „könyököltek” a tárcáért, általában „odadobták” valakinek.
Ez áll annak a hátterében, hogy az ágazat minden szempontból alulfinanszírozott, elavult modell alapján működik, nem reagál a modern kor igényeire és elvárásaira. Évek óta uniós forrásból fedezi azokat a költségeket, melyeket rég be kellett volna építeni a minisztérium költségvetésébe.
A Szövetség választási programjának oktatási része 13 pontból áll, 2-3 ponttól eltekintve többségében ugyanazokat az intézkedéseket veti fel, melyek a Magyar Közösségi Összefogás 2020-as programjában szerepeltek. A magyar oktatási intézményekre fókuszál, a magyar iskolákat jelentős számban látogató roma gyerekek fejlesztésével, felzárkóztatásával nem foglalkozik.
A Magyar Fórum körüli csoportosulás, a Magyar Fórum–Szlovákia Polgári Demokratái–Régiókért–Roma Koalíció–Demokrata Párt választási pártszövetség a nemzetiségi iskolákat érintő problémák mellett országos szintű nehézségekre is reflektál, például az iskolai hiányzások vagy az óvodák finanszírozása kapcsán.
A Modrí–Most-Híd programja az oktatásügy minden szintjére reagál, legyen szó az óvodákról, a közoktatásról, az egyetemekről és kutatásról, minimális intézkedést javasolnak a nemzetiségi iskolákkal kapcsolatban, bár az általános elképzelések egy része nyilván azokra is pozitívan hatna. Forróék, Simonék és Dzurindáék javaslatai néhány pontban megegyeznek.
Pénz kell az ágazatba
Ebben nemcsak a fenti három csoportosulás ért egyet, hanem a szlovák pártok is. A Szövetség a normatív támogatás növelését veti fel a magyar és egyéb kisebbségi tannyelvű iskolák számára, de konkrét koefficiens nélkül. A párt szerint folyamatosan növelni kell a közoktatásra, a felsőoktatásra, valamint a tudományos kutatásra szánt forrásokat, mert Szlovákia ezekben regionális sereghajtó. A kutatásfejlesztésre szánt forrásoknak a GDP évi legalább 0,1 százalékos emelését javasolja a Szövetség. A pedagógusok béréről nem tesz említést.
A Magyar Fórum körüli csoportosulás szerint az oktatás finanszírozására szánt összegnek fokozatosan meg kell közelítenie legalább az OECD-átlagot (a kiadások GDP-hez viszonyított arányában, ami 3,2 százalékos átlagot tesz ki ezekben az országokban a legutolsó tízéves jelentés alapján), a pedagógusok jövedelmének pedig meg kellene közelítenie az egyetemi diplomások átlagjövedelmét.
A Modrí–Most-Híd szerint is alulfinanszírozott az ágazat, ők különböző intézkedésen keresztül juttatnának több pénzt az ágazatba. Például a legszínvonalasabb felsőoktatási intézmények több pénzt kapnának, vagy megdupláznák a pedagógusok képzésére szánt forrásokat.
Leporolt program, homályos javaslatok
A Szövetség szikár, 13, egy-két mondatos pontba szedett programjából hiányoznak a konkrét megoldási javaslatok. Rendkívül óvatosan és semlegesen fogalmazva vet fel egy-egy kérdéskört, de nem derül ki, hogy a választási listáján 16 pedagógust indító Szövetség, milyen modellt javasol például a szakgimnáziumok létrehozásánál.
Ha összevetjük a Szövetség programjának oktatási részét a Magyar Közösségi Összefogás 2020-as programjával, akkor láthatjuk, hogy a Szövetség gyakorlatilag több pontot, pontosabban több mondatot szóról szóra átemelt az Összefogás korábbi programjából kontextus és helyzetelemzés nélkül.
Az első pontban a közoktatási reform elmélyítése mellett a tantárgyi kompetenciák fejlesztésére, a használható tudás megszerzésére irányuló kerettantervek létrehozását tűzik ki célul. Közben a közoktatási reform keretében több tucat szakember bevonásával megvalósult, hónapokig tartó szakmai egyeztetést és nyilvános vitát követően májusban elfogadták az alapiskolák új kerettanterveit. A programból nem derül ki, hogy a Szövetség szakemberei hogyan vélekednek az új dokumentumokról, és miért hoznának létre újakat.
A Szövetség szorgalmazza az oktatási önigazgatás megteremtését a magyar és – igény szerint – egyéb nemzetrészek közoktatása számára, melyet önálló törvényben rögzítenének. Állami szakmai háttérintézmények létrehozását és megerősítését, továbbá a Nemzetiségi Iskolák Modernizációs Alapjának létrehozását javasolja, azt viszont nem fejtik ki, hogy a háttérintézmény milyen konkrét feladatokat látna el a magyar tannyelvű iskolák érdekében, továbbá milyen forrással gazdálkodna, és milyen módon működne az alap.
Szakgimnáziumokat akarnak
A Szövetségben ösztönöznék az iskolaközpontok kialakítását is, ha arról helyben megállapodás születik. Az iskolaközpontok kialakítását Albert Sándor és Fodor Attila 2019-ben több fórumon is felvetette, akkor a szlovákiai magyar közélet számos szereplőjét, köztük az MKP és a Híd politikusait bevonva szerették volna előremozdítani az iskolaközpontok kialakítását, de az ügyet senki nem karolta fel. Akkor több szakpolitikus úgy fogalmazott, hogy a polgármestereknek és az iskolaigazgatóknak helyben kell megállapodniuk egy-egy központ kialakításáról.
