Napunk newsfilter: Nem biztos, hogy a magyar pártok a jó oldalon állnak a választás előtt

 

A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt

1. A kis pártokon is múlik, hogy milyen kormány alakul

A kampány hajrájában sűrűsödnek a közvélemény-kutatások. A hosszú hétvége előtt, csütörtök este hozták nyilvánosságra az AKO, vasárnap pedig a Focus felmérését. Ami az utóbbi időben még csak lehetséges feltételezésként volt jelen, ma már meg is mutatkozik: a demokratikus kormány megalakítása szempontjából fontos billegő pártok közül több nem éri el a parlamenti küszöböt.

Régóta tudott tény, hogy egy mérés hatással van a tárgyára, a választások előtti felmérések esetében ez fokozottan így van. Sokan szeretnek a befutóra tenni, mások pedig taktikáznak, és persze vannak olyanok is, akik érték alapján választanak.

A szlovákiai előrehozott választás esetében az utóbbi kettőnek a megszokottnál nagyobb részhalmaza látszik kialakulni. A demokratikus pártok úgy kerekedhetnek csak felül, ha több kisebb, koalícióképes párt is bejut a parlamentbe – ha ezt a sokszínűséget nem is lesz egyszerű kezelni.

A progresszívek ugyan tartják a lépést Ficóékkal, ugyanakkor a kisebb pártok támogatása nélkül alulmaradnak a Smerrel és a velük társuló pártokkal szemben.

A demokráciát értéknek tekintő szavazó tehát taktikázni kényszerül, hogy melyik az a párt, amelyik jobban rászorul a szavazatára, s így megelőzze, hogy az országnak illiberális kormánya legyen.

Sokan lesznek, akik a küszöb körüli vagy alatti pártokra ebből a megfontolásból adják majd le voksukat, mások pedig pont emiatt pártolnak majd el attól a kisebb párttól, amelynek az értékrendje a legközelebb áll hozzájuk.

Ezeknek a tendenciáknak az a kockázata, hogy végül sok szavazat elveszik.

A kisebb pártok felelőssége itt mutatkozik meg. Ebből a szempontból az egész kampány utólagos értékelésekor fel fog merülni az is, hogy miért ütközött ellenállásba választási pártok, koalíciók létrehozása. Amit viszont a kampány ezen szakaszában megtehetnek ezek a pártok, az a visszalépés.

Az éppen csak 3 százalék feletti pártoktól nyilván hiába kérne ilyet a demokratikus közösség, hiszen a politika üzlet is, másrészt az e fölött az eredmény fölött járó állami támogatás fontos forrás a hosszabb távú tervekhez. Mindamellett voltak már sakkpartik, ahol a vezéráldozat sikert hozott.

Az utóbbi napokban leginkább a 2 százalékos támogatottságért birkózó Dzurindáékat említik, mint akik visszaléphetnének más demokratikus párt(ok) javára. És valóban, ez a 2 százalék eredményeket hozhatna több billegő pártnak is, és Dzurinda is viszonylagos méltósággal hagyhatná el a közéletet – amely nyilvánvalóan jelezte már, hogy nem kér belőle.

Akárhogy is nézzük, a szlovákiai magyarok fontos szerepet játszanak abban, hogy milyen eredmény alakul majd ki a választási eredmények alsóbb régiójában, és így közvetetten(?) beleszólnak a kormányalakításba is.

Dzurinda választási pártját a Kékek mellett a Híd alkotja. Sólymosék azonban kampányszlogenükkel ellentétben nem állnak jó helyen, ha a fenti logikát nézzük, esélyesebb demokratikus pártoktól veszik el a szavazatokat.

Egy visszalépés esetén a Híd-szavazók döntő többsége nyilvánvalóan nem a Szövetség táborát növelné – de ugyanez érvényes a Magyar Fóruméira is –, hanem a progresszívekét és más demokratikus pártokét, ahová sajnos a Szövetséget nem lehet egyértelműen besorolni.

Ugyanis a Szövetség nem sokszínű, hanem leginkább kétszínű ebben a kérdésben.