Napunk

Kell-e nekünk kisebbségi magyar Obama?

Ódor Lajos miniszterelnök. Fotó - TASR
Ódor Lajos miniszterelnök. Fotó – TASR

Nem komáromi Obamára van szükség. Hanem komáromi komáromiakra. Ódor Lajosra például. Vélemény.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Beszédes párhuzammal hívta fel Fiala-Butora János Ódor Lajos eddigi, és ezután várható teljesítményére a figyelmet: az ügyvivő kormány feje magyar, magyarként ért el eddig sikereket, s ez a tény – akár jelentőséget tulajdonítunk neki, akár mellékesként kezeljük – hasznos lehet a szlovákiai magyar közösség számára. Ódor Lajos lehet a komáromi Obama.

Mire jó Obama szimbólumként?

Szálazzuk szét a kérdést: gondoljuk végig, valóban Obama szimbolikus figurája-e az, akin keresztül megfogalmazhatjuk, mit várunk egy, a Kárpát-medencei politikában vezető szerepet vállaló kisebbségi politikustól.

Van ennek a párhuzamnak egy bukéja, miután Orbán Viktor (minden magyar politika első arca, neve, zászlóvivője) a Trumphoz való viszonyával igyekszik magát visszaszuszakolni a világpolitika térképére. Láthatólag beleéli magát a „magyar Trump” szerepébe.

Mivel a magyar diplomácia olyan mély válságban van, hogy arról már vitázni sem érdemes, és nincs is olyan döntésképes képviselője, akivel bármiféle párbeszédet lehetne folytatni, nem tesszük fel a kérdést, van-e értelme ezeknek a szerepjátékoknak? Ezeknek a pozícióátviteleknek? Tényleg azt kell-e tudnunk, ki a magyar Trump, és ki a magyar Obama?

Más-más szerkezetű a politikai élet az Egyesült Államokban és Közép-Európában, mások a pártokon belüli és közötti viszonyok. S bár a kisebbségi közösségek számára sok értékes párhuzam adódik, és az amerikai polgárjogi mozgalmakból nagyon sokat tanulhatnak, mégis kellő szerénységgel érdemes ezekhez a szimbolikus viszonyokhoz nyúlnunk.

Érdemes kimondani: attól, mert Orbán Viktor úgy tesz, mintha tényleg rajta lenne a világtérképen, ez a helycsinálás még nagyon kétes lesz. Akárhogy nézzük, egy izolált, kudarcos politikus, akivel kapcsolatban attól tart a nemzetközi közvélemény, milyen hibákat követ el, és nem azt lesi, mit érdemes tőle tanulni. Ha magára is veszi a Trump-szerepet, nem biztos, hogy egy ellen-Trumpot, egy magyar Obamát kell felmutatni.

Ráadásul, a szlovákiai politika Szlovákiáról (a romániai meg Romániáról) szól. Szerencsés és helyes esetben egy magyar politikus nem Orbán Viktornak hegedül, nem Orbán Viktor kottájából hegedül. Még akkor sem, ha most a Ficóhoz fűződő új keletű Orbán-barátság jelentősen átrendezi az eddigi viszonyokat, módosítja a percepciót. (Tudjuk: a kisebbségi pártok zöme ezt nem ismeri fel, ha fel is ismeri, kompromisszumokat köt. A kisebbségi pártok és szervezetek közül több saját jól felfogott politikai túlélése és érdeke ellenére inkább hegedül az Orbán-kottából, csak jöjjön némi, rövid távú juttatás.)

Nem elég választást nyerni

Mélyen igaza van Fiala-Butora Jánosnak abban, hogy ha egy megbélyegzett, hátrányos helyzetű kisebbségi közösség tagjai közül valaki kulcspozíciót kap a többségi politikában, akkor az jelzés értékű a többség és a kisebbség számára is.

A többség számára azért, mert a kisebbségi előítéletek

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Határon túli magyarok

Kisebbségek

Ódor Lajos

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak