Napunk

Szlovákiában nem lehet választást nyerni a klímavédelemre kiélezett kampánnyal, mondja Miklós László ökológus

Fotó - Cséfalvay Á. András
Fotó – Cséfalvay Á. András

Miklós László szerint a választások után felálló új kormánynak sürgősen megoldást kell találnia több, régóta elhanyagolt környezetvédelmi problémára. Az pedig már a választási programokból is látszik, hogy mely pártok veszik komolyan ezeket a kihívásokat.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Miklós László ökológussal, volt környezetvédelmi miniszterrel, a Szlovák Tudományos Akadémia főmunkatársával és a Magyar Tudományos Akadémia külhoni tagjával az egyes pártok klíma- és környezetvédelmi programja mellett arról is beszélgettünk:

  • miért nem szólít meg nagyobb tömegeket Szlovákiában a környezet- és klímavédelem;
  • mire kellene szerinte nagyobb hangsúlyt fektetni a klímaváltozással összefüggésben;
  • mik a legégetőbb környezetvédelmi problémák, amelyekkel a választások után felálló kormánynak sürgősen foglalkozni kell;
  • mit gondol a gigaberuházások környezeti hatásairól;
  • mi a legfőbb probléma a Dunaszerdahely mellé tervezett logisztikai központtal;
  • mi a legnagyobb veszély, ami Szlovákiát fenyegeti a globális felmelegedéssel összefüggésben.

Hogyan ítéli meg, mennyire hangsúlyosan vannak jelen a környezetvédelmi témák az egyes pártok kampányában?

Nagy általánosságban a környezetvédelem az utóbbi években biztosan nem játszott döntő szerepet abban, hogy ki győzött a választásokon. Legutóbb talán az 1990-es évek elején kapott ez a téma olyan hangsúlyt, amilyet megérdemel. Sőt, akkor a zöldpárt be is került a parlamentbe.

A bársonyos forradalom harmadik legnagyobb témája vagy hajtóereje az emberi jogok és a gazdasági problémák rendezése mellett éppen a környezetvédelem volt. Ebben persze közrejátszott az a tényező is, hogy a szocializmus időszakában, főleg az 1980-as években a civilek legfeljebb a természetvédelem mellett emelhették fel legálisan a hangjukat, így nem csoda, hogy az ellenzékiek között sok volt a természetvédő aktivista, elég csak Ján Budaj vagy Mikuláš Huba nevét említeni.

A volt szocialista táborban súlyos hiányosságok voltak a környezetvédelem téren is, de aztán fokozatosan felzárkóztunk a fejlett országokhoz, és ezzel párhuzamosan csökkent a zöld témák súlya. Az utóbbi néhány évben a választási programokban rendre ugyanazok a pontok vagy ígéretek köszönnek vissza. Nem hinném, hogy az emberek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak ezeknek.

A fiatalokat sem lehet megszólítani a zöld témákkal?

Nem gondolom. Egy 18–25 éves korosztályon belül végzett friss felmérés hét témát rangsorolt prioritás szerint, a környezet- és klímavédelem csak az ötödik helyen végzett.

Ez az oktatás hibája?

Szerintem inkább arról van szó, hogy sokan nem érzik úgy, hogy katasztrofális állapotban lenne a környezet, vagy legalábbis olyan rossz állapotban, mint a rendszerváltás környékén volt.

Fotó – Cséfalvay Á. András

A 2020-as választások előtt több civil szervezet összefogásával készült egy felmérés arról, hogy a választásokon induló pártoknak mennyire hatékony tervük van a klímaválság megoldására. A legjobb minősítést a Progresszív Szlovákia kapta, a legrosszabbat pedig a Smer és az SNS. Egy friss felmérés szerint ez utóbbi pártok, valamint a Republika és az ĽSNS választói közül vélik úgy a legtöbben, hogy el kellene törölni a GreenDealt. Ezeknek a felméréseknek a tükrében kijelenthetjük, hogy az idei választás sorsdöntő lesz az olyan célok elérése szempontjából, mint a klímasemlegesség vagy a zöld átállás?

Sorsdöntőnek nem nevezném, de egészen biztosan hatással lesz rá. Viszont abban is biztos vagyok, hogy az általános uniós vállalásokat még a Smer és a Republika sem tudja teljesen ignorálni.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy Szlovákia szén-dioxid-kibocsátása kevesebb mint egy százaléka az Európai Unió teljes kibocsátásának. Vagyis ha mi el is érjük 2050-re a klímasemlegességet, Európán ez nem fog túl sokat segíteni.

Ezért Szlovákiának nem is a mitigációra, vagyis a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének visszafogására, hanem inkább az adaptációra, a globális felmelegedéshez való alkalmazkodásra kellene nagyobb hangsúlyt helyeznie.

Ennek a legfontosabb eleme pedig a víz, a csapadék visszatartása a lehető leghosszabb ideig azon a területen, ahová az lehullott. Nem az a fő probléma ugyanis, hogy meleg van, hanem a szárazság, az elsivatagosodás veszélye. Ezért növelni kell a mezőgazdasági területek vízmegtartó képességét, de ez csak széles körű tárcaközi együttműködéssel sikerülhet. Ez egyébként a Szövetség programjában is szerepel.

Szlovákiában különösen nagy problémát jelentenek az óriásparcellák, amelyek miatt az utóbbi 10–15 évben tovább romlott a táj vízmegtartó képessége. Még a fennsíkokon és a medencékben, például a Tátra alatt, a Poprádi-medencében is vannak olyan hatalmas mezőgazdasági földterületek, ahol a láthatáron belül egy fél bokor sem tűnik fel.

A hegyekből lezúduló és elfolyó víz pedig talajeróziót okoz, ami miatt csökken a talaj tápanyag- és humusztartalma, romlik a talajszerkezet és a termőképesség, ezért aztán még több műtrágyát kell használni. Ez egy ördögi kör.

Fotó – Cséfalvay Á. András

Viszont az idei évtől az ökorendszereken keresztül igényelhető támogatás egyik legfontosabb feltétele Szlovákiában éppen a túl nagy parcellák felosztása ún. zöldfolyosókkal.

Igen, a közös uniós agrárpolitika sok lehetőséget kínál. De ami ennél is fontosabb, hogy a klímaadaptáció megvalósítása nem korlátozódhat egyetlen tárcára. Ahogy már mondtam, Szlovákiában ebben a környezetvédelmi tárca mellett minimum a földművelésügyi minisztériumnak is komoly szerepet kell vállalnia. Ha pedig a mitigációról is beszélünk, akkor az iparért és közlekedésért felelős tárcákat is be kell vonni.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Klímaváltozás

Klímavészhelyzet

Környezetvédelem

Választások 2023

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak