Külpolitikai előrejelzés: Magyarország útjára léphet és elszigetelődhet Szlovákia, de van két másik forgatókönyv is

A szeptemberi parlamenti választások a külpolitika terén is változásokat hozhatnak attól függően, hogy milyen összeállítású lesz Szlovákia új kormánya. A Szlovák Külpolitikai Társaság (Slovenská spoločnosť pre zahraničnú politiku – SFPA) három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az új elemzésében. Az elemzés nem nevezi meg, hogy az egyes forgatókönyvek mely pártok kormányzása esetén valósulhatnak meg, és azt is kiemeli, hogy csak lehetséges trendeket vázol fel, nem feltételezi, hogy valamelyik forgatókönyv teljes egészében valósággá is válik.

A lehetséges irányokat akár úgy is összefoglalhatnák, hogy elkezd-e Szlovákia szeptember 30-át követően hasonlítani Magyarországra, és ha igen, akkor mennyire. Az SFPA ennél természetesen cizelláltabban fogalmaz. A három forgatókönyv szerint Szlovákia külpolitikai szempontból

• megbízható csapattag,
• elszigetelt remete,
• vagy kiszámíthatatlan játékos

lehet a választás után.

Megbízható csapattag – nem lesz változás

Bár az SFPA nem nevez meg pártokat, ez a forgatókönyv akkor valósulhat meg, ha Nyugat-barát pártokból álló koalíció tud kormányt alakítani. Ebben az esetben marad a folytonosság a jelenlegi kül- és biztonságpolitika terén és az uniós politika terén is. Szlovákia továbbra is támogatja majd az Oroszország elleni szankciókat, elutasítja Putyin agresszív politikáját és folytatja Ukrajna támogatását is.

A forgatókönyv szerint Szlovákia nagyobb mértékben és több területen vesz majd részt az uniós politika alakításában, támogatni fogja az uniós integráció elmélyítését, és azt is, hogy kül- és biztonságpolitikai ügyekben az uniós döntéshozatalban egyhangúság helyett minősített többséggel lehessen döntést hozni. Tegyük hozzá, hogy ezt több tagország elsősorban Orbán Viktor leszerelése miatt szorgalmazza, aki – mivel a döntésekhez egyhangúság szükséges – gyakran szokott vétózni különböző ügyekben.

Szlovákia támogatni fogja az EU védelmi projektjeit és a NATO európai pillérének megerősítését is.

Az EU bővítésének szorgalmazásában is élen jár majd Szlovákia, ebbe Ukrajnát is beleértve, az orosz–ukrán konfliktus befejezte után pedig maximálisan ki fogja használni az Ukrajna háború utáni újjáépítése nyújtotta gazdasági lehetőségeket, ami jelentős lökést fog adni a szlovák gazdasági növekedésnek, és külön Kelet-Szlovákia ukrán határ menti területeinek. Mivel több tízezer betöltetlen munkahely van Szlovákiában, az új kormány liberalizálni fogja a bevándorlási politikát, hogy külföldiek könnyebben szerezhessenek átmeneti vagy tartós lakhelyet Szlovákiában.

Szlovákia továbbra is pragmatikusan áll majd hozzá a regionális együttműködésekhez, köztük a V4-hez is, megőrzi a baráti és konstruktív kapcsolatokat az összes szomszédjával, a Csehországhoz fűződő viszony kiemelt marad, a szlovák–lengyel stratégiai partnerség pedig elmélyülhet, de ez a közelgő lengyel választástól is függ.

A NATO-hoz fűződő viszonyban sem lesz változás: Szlovákia marad a szövetség elkötelezett tagja, teljesíti azt a feltételt, miszerint a GDP 2 százalékát kell védelmi kiadásokra költeni, és támogatni fogja a NATO bővítését is. Élénk kapcsolatokat tart majd fenn a többi tagországgal, a kiberfenyegetésekkel szemben is közösen fognak fellépni.

Az ország folytatja és megerősíti a dezinformáció elleni harcot, tovább diverzifikálja az energiaellátást alternatív beszállítókkal, és támogatja a megújuló energiaforrásokra való átállást is.

Elszigetelt remete – minden fordítva lesz

Ez a forgatókönyv az előzőnek az ellentettje, és akkor van rá esély, ha a Smer és a szélsőségesek alakítanak kormányt (az SFPA ebben az esetben sem nevezi néven a pártokat.)

Ha így alakul, Szlovákia Magyarország útjára lép.