Napunk

Kihalóban van Európa, a magyarok és a lengyelek igyekezete hiábavaló. A világnak Franciaországtól kell tanulnia

Orbán Viktor fiatalokkal találkozik az MCC erdélyi bázisán. Fotó - Orbán Viktor Facebook-oldala
Orbán Viktor fiatalokkal találkozik az MCC erdélyi bázisán. Fotó – Orbán Viktor Facebook-oldala

A nyugati országok közül egyik sem tud megbirkózni a demográfiai válsággal, a harcban a franciák teljesítenek a legjobban. Magyarország és Lengyelország hiába önti halomra a pénzt a családokba, igyekezetüknek semmilyen hatása sincs.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Ez a probléma a szakértők számára is egy olyan rejtély, amelyre nincs pontos megoldás. A populisták egyszerű receptet kínálnak.

Van azonban egy kis bökkenő – javaslatuk a gyakorlatban (majdhogynem) egyáltalán nem működik.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök, az európai populisták és szélsőjobboldali politikusok koronázatlan királya 2015 óta kétévente megszervezi azt a „csúcstalálkozót“, amely a szóban forgó témával foglalkozik. Az ezévi találkozó csütörtökön veszi kezdetét Budapesten.

Az eseményre Orbán olyan személyeket hív, akik ideológiailag közel állnak hozzá. Ebben az évben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb államfő és Rumen Radev, Bulgária elnöke is a meghívottak listáját gyarapítja.

A felsorolt vendégekben és Orbán Viktorban főként két dolog közös – olyan országokból érkeznek, amelyek sikertelen harcot folytatnak a demográfiai válsággal szemben, emellett, Melonit kivéve, mindnyájukat a populista és Vlagyimir Putyin orosz elnököt támogató politikusok közé sorolják.

Noha Orbán „csúcstalálkozója“ semmiben sem segíti elő a demográfiai válság kezelését, az tény, hogy a helyzet egyre égetőbb problémává válik.

A gazdasági fejlődés mint a legjobb fogamzásgátló

„A termékenységi ráta nem alakul jól az Európai Unióban“ – modta a Denník N-nek Branislav Bleha, a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karának demográfusa. „Gyakorlatilag az egész unió területén nagyon alacsony a termékenységi arányszám, egy nőre két gyerek jut. Az utóbbi években ez jellemző lett Európa néhány északnyugati országára is. Ezek olyan országok, amelyek mindig is közel álltak az alacsony arányszámhoz.“

A „jó“ demográfiai helyzet méréséhez számos mutató kulcsfontosságú, de legfőképpen a teljes termékenységi arányszám. Ez az adat azt fejezi ki, hogy átlagosan egy felnőtt nő mennyi gyereket szül. Ahhoz, hogy az őshonos népesség ne fogyjon, ennek a számnak magasabbnak kellene lennie kettőnél. Egy átlagos családban tehát nagyjából két gyereknek kellene nevelkednie.

Ez a trend Európában már évtizedek óta nem érvényes. A nyugati országokban a teljes termékenységi arányszám a ’90-es évek elején kezdett el csökkenni, a „baby boom“ ugyanebben az időszakban ért véget az ún. keleti blokk országaiban, így Szlovákiában is.

A csökkenésnek Európa mindkét részén megvolt a maga oka. Általánosságban feltételezhető, hogy nyugaton az életszínvonal nagyobb ütemű emelkedése, azokban a keleti országokban pedig, ahol összeomlott a szocializmus, a társadalomban egyre burjánzó bizonytalanság volt az ok.

A legfrissebb hivatalos uniós adatok 2021-ből származnak. Ekkor átlagosan a teljes termékenységi arányszám 1,53 volt, ami jóval kevesebb, mint a kívánt 2-es érték.

A tudósokat régóta foglalkoztatja a növekvő jólét és a csökkenő termékenység közötti kapcsolat. India népesedési minisztere 2015-ben úgy fogalmazott: „A gazdasági fejlődés a leghatékonyabb fogamzásgátló“.

Európa: teljes termékenységi arányszám (2021)

Franciaország, a rejtélyek földje

A fejlett országok többségében érvényes ez a trend, Franciaországban azonban „rejtélyes“ módon nem.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Család

Európai Unió

Gyereknevelés

Lengyelország

Magyarország

Orbán Viktor

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak