Nem Trump lehet az első, akit bírósági ítélet után megválasztanak. A történelem megmutatta, hogy a bűnözés néha kifizetődik
Donald Trump nem az első olyan politikai jelölt, aki úgy indul egy posztért, hogy büntetőeljárás folyik ellene, és nem ő lehet az első, aki választást nyer, miután elítélték. Miközben hegynyi jogi problémával néz szembe, a történelem azt sugallja, hogy a vádak megfelelő körülmények között politikai eszközökké válhatnak. Vélemény.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
A szerző az Egyesült Államokban élő holland író, szerkesztő
Bár Donald Trump birtokolja annak kétes címét, hogy ő az első volt amerikai elnök, aki miközben indul a posztért, büntetőeljárás folyik ellene, nem ő lenne az első olyan politikai jelölt az amerikai történelemben, aki ellen vádat emeltek, akit elítéltek vagy akár börtönbe is zártak.
Trump energiaügyi miniszterét, az egykori texasi kormányzót, Rick Perryt például hatalommal való visszaéléssel vádolták akkor, amikor 2016-ban rövid ideig a Republikánus Párt elnökjelöltje szeretett volna lenni.
Aztán ott volt Eugene Debs, aki 1920-ban az atlantai szövetségi büntetés-végrehajtási intézet lakójaként indult az elnökválasztáson, ahol tízéves börtönbüntetését töltötte, mert megsértette az 1918-as Lázadástörvényt, amikor beszédet mondott az Egyesült Államok első világháborúban való részvétele ellen. A szocialista párt jelöltjeként Debs nem nyerte el az elnöki posztot, de közel egymillió szavazatot kapott – ez a legtöbb, amit egy szocialista valaha is kapott amerikai elnökválasztáson.
Néhány elítélt jelöltnek sikerült megnyernie a választást, amin indult. Marion S. Barry, Jr.-t 1994-ben negyedszer is megválasztották Washington DC polgármesterének, annak ellenére, hogy négy évvel korábban hat hónap börtönbüntetésre ítélték kábítószer-birtoklásért.
Bár ritka, hogy a korábban megvádolt vagy bebörtönzött jelöltek előkelő kormányzati pozícióba kerüljenek demokratikus országokban, ez nem példa nélküli. Néha épp a demokratizálódási folyamatot kíséri. Nelson Mandela nyerte meg Dél-Afrika első szabad választását 1994-ben, miután 27 évre bebörtönözte az apartheid rezsim. A közelmúltban, 2022-ben Luiz Inácio Lula da Silva lett Brazília elnöke, miután 12 éves börtönbüntetésre ítélték korrupció vádjával, amelyből kevesebb mint kettőt töltött le, mielőtt az ítéletét hatályon kívül helyezték.
Hitler esete
Mások politikai hasznot húztak a rács mögött eltöltött időből, erre Adolf Hitler a leghírhedtebb példa.
