Az emberek jobban tartanak a szavazatvásárlástól és a média elfogultságától, mint a tisztességtelen szavazatszámlálástól

Fico szavai szerint a választási éjszakán a pártközpontban ott lesznek a jegyzőkönyvek az összes választókörzetből. Nem világos, honnan szerzik meg őket, mert a Denník N információi szerint a Smernek nem lesznek jelöltjei minden választókörzet bizottságában.

A Republika által nemrég elfogadtatott törvénymódosítás szerint a községeknek nyilvánosságra kell hozniuk a weboldalukon a választási bizottságok jegyzőkönyveit, ezt azonban a belügyminisztérium utasítása szerint csak a választások végeredményének kihirdetése után kell megtenniük, vagyis leghamarabb vasárnap délelőtt.

A nagyvárosokban a jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozása akár napokig vagy hetekig is eltarthat, mivel egy jegyzőkönyv nagyjából 30 oldalas. Például Eperjes városának a választások után nagyjából 2700 oldalt kell majd beszkennelnie, a dokumentumokban pedig ki kell takarni a személyes adatokat.

A Smer és a Republika leállt a kampánnyal

A Smer és a Republika, az a két párt, amely a legtöbbet beszélt a választások manipulálásáról, mintha elengedte volna ezt a témát.

Egyelőre nem világos, hogy csak jelenleg foglakoznak más témákkal, vagy taktikai fordulatról van szó, mivel a Smer a választási győzelem felé halad, a Republika pedig az esetleges kormánytagság felé.

A szeptemberi előrehozott választások manipulálásáról szóló dezinformációs kampány apropóján a Denník N az Ipsos ügynökséggel együttműködve megnézte, mennyire bíznak az emberek a választások tisztaságában.

Néhány felmérés már készült, ami azt mérte, mennyire tart a lakosság a választások manipulálásától. Az AKO ügynökség a TV Joj számára azt mérte áprilisban, hogy az emberek 41 százaléka tart attól, hogy manipulálni fogják az előrehozott választásokat. Valamivel később a Focus készített hasonló felmérést a Globsec számára. Az ő eredményeik szerint a lakosság 53 százaléka tart a manipulációtól

Hasonló kérdéssel végzett felmérést az Ipsos a CEDMO szervezet számára, amelyben a válaszadók 53 százaléka jelölte meg hitelesként azt a kijelentést, hogy „a választások meghamisításának lehetősége magas”.

Ezeknek a felméréseknek volt azonban egy jelentős hiányosságuk, mégpedig az, hogy túl általános kérdéseket tettek fel bennük. Nem volt világos, milyen hamisítástól vagy manipulációtól tartanak az emberek. Azoknak ugyanis különböző formája lehet.

Május végén Jaroslav Naď védelmi miniszter például azt mondta, hogy állítólag egy Smerhez közeli személy Moszkvában pénzt vett át a szlovákiai választások manipulációjának céljára.

Nem világos tehát, hogy a manipuláció és hamisítás alatt az emberek a választói helyiségekben elkövetett csalásokat, a végeredménnyel történő manipulációt vagy a választások külföldről történő manipulálását (pl. dezinformációs kampányokkal) értették.

A Denník N ezért egy kicsit részletesebben is megnézte a problémát. Egy kérdés helyett nyolc állítást használtunk, melyeket eredetileg a European Values Study nagy kutatásának céljára javasoltak.

A válaszadóktól azt kérdeztük, hogy szerintük milyen gyakran történnek meg a következő események:

• a szavazatok összeszámlálása korrektül zajlik;
• az ellenzéki jelöltek indulása akadályokba ütközik;
• a televíziós híradók a kormányzó pártot részesítik előnyben;
• szavazatokat vásárolnak;
• az újságírók pártatlanul tájékoztatnak a választásokról;
• a választási bizottságok pártatlanul dolgoznak;
• a gazdag emberek megvásárolják a választási eredményeket;
• a választók a választások alatt erőszak veszélyének vannak kitéve.

A felmérést kétszer végeztük el, hogy lássuk, változnak-e az álláspontok a választásokhoz közeledve.

A szavazatvásárlás a legproblémásabb

Az emberek a szavazatvásárlást látják a legproblémásabbnak. Csaknem 70 százalékuk állítja, hogy a szavazatvásárlás gyakran előfordul Szlovákiában.

Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy a kollektív emlékezetben még élénken élnek az ezzel kapcsolatos botrányok. A legutóbbi a 2016-os választáshoz kötődik, mikor a Smer két képviselője abba a gyanúba keveredett, hogy roma szavazatok vásárlásának köszönhetően jutottak a parlamentbe.

A szavazatvásárlás választási korrupció, nem tudja viszont jelentősen megváltoztatni az országos eredményeket. Az adatoknak és a technológiának – például a kamerás mobiltelefonoknak – köszönhetően ez a fajta manipuláció egyre ritkábban fog előfordulni, mivel lehetséges büntetőeljárással és nyilvános felelősségre vonással jár együtt.

A válaszadók 67 százaléka azt gondolja, hogy a televíziós híradók a kormányzó pártot részesítik előnyben.

Ez az érzés jogos, mivel a kormánytagok valóban gyakrabban tűnnek fel a televíziós műsorokban, mint az ellenzéki politikusok.

A lakosságnak csak mintegy a fele gondolja azt, hogy a média pártatlanul tudósít a választásokról. Szlovákia lakosságának 46 százaléka gondolja, hogy a média nem túl gyakran, illetve egyáltalán nem gyakran tudósít a választásokról pártatlanul.

Ez összefügghet a hazai lakosság eleve magas bizalmatlanságával a médiával szemben, illetve azzal, hogy a politikusok nyilvánosan uszítanak az újságírók ellen.

Nagyjából 62 százalék gondolja azt, hogy a szlovákiai választásokon a gazdag emberek gyakran megvásárolják az eredményeket. Ezt nehéz értelmezni, mert maga a kijelentés is elvont.

A lakosság kisebb része - nagyjából 38 százalék - gondolja, hogy az ellenzéki jelöltek nehézségekbe ütköznek az indulás során. Ez a szám ezért meglepő, mert Szlovákiában az ellenzék akadályozására nem nagyon van példa, kivéve talán azt az esetet, mikor Dzurindát 1998-ban megpróbálták megakadályozni abban, hogy koalíciót alakítson ki.

26 százalék gondolja azt, hogy a választók erőszak veszélyének vannak kitéve a választások során.

Nagyjából a lakosság 63 százaléka gondolja azt, hogy a választási bizottságok pártatlanul dolgoznak, és 70 százalék azt, hogy a szavazatokat korrekt módon számolják. Ez első pillantásra pozitív számnak tűnhet, viszont ha a felnőtt lakosság 30–40 százaléka nem bízik a választás alapvető mechanizmusaiban, az nem feltétlenül jó hír a demokrácia számára.

Nem működött a kampány

Jó hír viszont, hogy a nyár folyamán nem történtek jelentős változások ezekben a hozzáállásokban. Ráadásul nincs jelentős változás a tavalyi évhez képest sem, amikor a Denník N hasonló felmérést végzett a Focus ügynökséggel együttműködve.

Ezekben a kérdésekben tavaly - vagyis a Smer és Republika kampánya előtt - hasonló eredmények születtek, mint idén.

Úgy tűnik, hogy a választások manipulációjának kérdésében az emberek jobban félnek az absztrakt és közvetett befolyásolástól - például a média vagy gazdag emberek által –, mint a választási helyiségben való közvetlen csalástól.

Az is látszik, hogy a választások manipulációjáról szóló narratíva ismételgetése nem feltétlenül ingatta meg a folyamatba vetett bizalmat. Még ha érvényes is, hogy a bizalmatlanság magas.

A választások tisztességes lebonyolításával kapcsolatban a nem választók között a legnagyobb a bizalmatlanság, majd a Smer és a Republika választói jönnek. Ezzel szemben a KDH és a PS választói bíznak a legjobban a folyamatban.

Ez nem jelenti azt, hogy a tavaszi kampány a választások befolyásolásáról növelte a Smer és Republika választóinak bizalmatlanságát. Ők már tavaly is érezhetően bizalmatlanabbak voltak, ráadásul ezen pártok választói eleve bizalmatlanabbak az intézményekkel szemben.

Hegedűs Norbert fordítása