Az SNS, Republika és Smer választói az orosz befolyás felé húznak, egyre nő az autoriter vezető iránti igény

A közelgő választásokkal egyre többen vannak, akik a demokrácia egy kicsit más formáját szeretnék, mint az Nyugat-Európában és jelenleg Szlovákiában megszokott.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Az Ipsos ügynökség 2023 márciusa óta már hat alkalommal mérte meg, hogy milyen a társadalom viszonya a demokráciához. A válaszadók hat állítást értékeltek a demokráciával kapcsolatban, melyeket a Globsec think-tank javasolt. Emelkedik azok száma, akiket az Ipsos is „antidemokratáknak” tart: az arányuk a lakosság 25 százaléka.
Ki húz az orosz befolyási szféra felé
Az adatok azt mutatják, hogy március óta nő azoknak a száma, akiket nem zavarna a visszatérés az orosz befolyási övezetbe, és azoké, akik szerint az 1945-ös felszabadítás jogot adott a Szovjetuniónak arra, hogy Csehszlovákiában maradjanak további 40 évig.
Ezek az eredmények megmagyarázhatják, hogy a választások előtt miért sikeresek az oroszpárti és antidemokratikus pártok – a Smer és az SNS – és miért csökken a Hlas támogatottsága, mely ezekben a kérdésekben inkább a nyugat- és demokratapárti irányhoz tartja magát.
Azt az állítást, hogy „muszáj megakadályoznunk azt, hogy Oroszország ismét a befolyási szférájába vonjon minket”, a megkérdezettek majd 30 százaléka ellenezte, ami március óta növekedést jelent.
Azoknak a pártoknak, amelyekben oroszpárti politikusok vannak, oroszpárti választóik vannak.
Az orosz befolyási szférába való visszatérést nem utasítja el a Smer választóinak 48 százaléka, a Republika választóinak 61 százaléka és az SNS választóinak 68 százaléka.
A Hlas választóinál jelentősen különböző hozzáállást tapasztalunk Oroszországhoz: 27 százalékuk szeretne Putyin befolyása alá tartozni.
Sokan azt hiszik, hogy a kommunisták nem nyomták el a szabadságot, és hogy a szovjeteknek joguk volt uralkodni rajtunk
A felmérésben több kérdés Oroszországot vagy a Szovjetuniót érinti.
A választók 31 százaléka nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy „a Moszkvából irányított kommunista párt négy évtizede Szlovákiában a demokrácia és a szabadság elnyomását hozta az emberek számára”.
A kijelentéssel nem ért egyet a Smer választóinak 57 százaléka, és például ebben a kérdésben megmutatkozott az értékrendbeli különbség a Smer és Hlas választói között (a kijelentéssel a Hlas választóinak 32 százaléka nem ért egyet).
A Republika választóinak 45 százaléka és az SNS választóinak 56 százaléka nem ért egyet a kijelentéssel. A többi pártnál ez a szám lényegesen alacsonyabb.
Az emberek negyede ezzel szemben az mondja, hogy a Szovjetuniónak joga volt 40 évig Szlovákia területén maradni azért, mert felszabadították az országot a második világháború alatt.
Ezt a kijelentést a Smer és Republika választóinak 33 százaléka támogatja, de a Sme rodina választóinak 39 százaléka is. Itt is látni a Smer és a Hlas közötti különbséget – Pellegrini híveinek csak 18 százaléka támogatja a kijelentést.
Milyen kérdések alapján osztották fel az embereket demokratákra és antidemokratákra
Az Ipsos március óta kérdezi az embereket, hogy egyetértenek-e a következő kijelentésekkel:
- A demokrácia, mint egyenlőségen, emberi jogokon, szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapuló rendszer jó az országomnak.
- Szlovákiának jót tenne, ha lenne egy erős vezetője, akinek nem kell a parlamenttel és a választásokkal foglalkoznia.
- A Moszkvából irányított kommunista rendszer négy évtizede a szabadság és a demokrácia elnyomását hozta a Szlovákiában élő emberek számára.
- Szlovákia felszabadítása 1945-ben a Szovjetunió által jogot adott a Szovjetuniónak arra, hogy további 40 évre Szlovákiában maradjon.
- Meg kell akadályoznunk, hogy Oroszország ismét a saját befolyási övezetébe juttasson minket.
- Fontos olyan emberekkel kommunikálni, akik nem ugyanazt gondolják a dolgokról, mint én.
A válaszok alapján az emberek 27 százalékát demokratának, 25 százalékát antidemokratának, majd 33 százalékot mindennel egyetértőnek és nem egész 15 százalékot olyannak sorolták be, akik nem értenek egyet mindennel.
Hogy állunk az autoriter vezetőkkel
A felmérés szerint a megkérdezettek 56,5 százaléka határozottan, vagy inkább egyetért azzal a kijelentéssel, hogy „Szlovákiának jót tenne egy erős és határozott vezető, akinek nem kell foglalkoznia a parlamenttel és a választásokkal”. Ez március óta öt százalékos növekedést jelent.
A probléma az, hogy egy erős és határozott vezető, akinek nincs választások által szerzett legitimációja, inkább az autokrata rezsimekre jellemző, mintsem a nyugati típusú demokráciákra.
Ez nem jelenti azt, hogy Szlovákia többsége autokráciát akar, és elnyomni a demokráciát – elképzelhető, hogy kilengés történt a mérésben, mert néhány válaszadó nem értette világosan a kérdést.
Ráadásul a válaszadók többsége (majd 75 százalék) még mindig azt mondja, hogy „a demokrácia, mint egyenlőségen, emberi jogokon, szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapuló rendszer jó az országomnak.”
E kérdés esetében érdekes figyelni a trendet és azt, hogy a választások közeledtével több ember hajlik-e az autoriter vezetővel való egyetértésre.
Hasonló kérdést korábban a Focus is feltett egy Globsec számára készített felmérésben. 2020-ban a megkérdezettek 25 százaléka akart autoriter vezetőt, 2021-ben ez 38 százalék volt, 2022-ben pedig már 49 százalék. A módszertani eltérések miatt azonban ezeket a végeredményeket nem lehet összehasonlítani az Ipsos eredményeivel. A múltban ugyanis a válaszadóknak két választást adtak – egy erős és határozott vezető, vagy a liberális demokrácia támogatását.
Az Ipsos mostani felmérése szerint egy demokratikus, kontroll nélküli erős vezetőt főleg a populista és oroszpárti pártok választói szeretnének, és itt is látni az ugrást. A Smer választói között március óta 54 százalékról 66 százalékra nőtt azok száma, akik autoriter vezetőt akarnak.
A Hlas választói között is nagy az erős vezető iránti igény (63%) és a Republikánál is (75%). Az OĽaNO választóinak fele is erős vezetőt akar demokratikus kontroll nélkül, valamit a Sme rodina híveinek kétharmada, a PS választóinak 40%-ka, és az SaS választóinak több mint harmada is.
Hegedűs Norbert fordítása






















