Napunk newsfilter: Korčok nem veheti félvállról a szlovákiai magyarokat
1. Korčok egészen más jelölt, mint Čaputová vagy Kiska. 2. Tucker Carlson portréjába belerondított a valóság.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
A híreket válogatta és kommentálta Finta Márk
Kedves Olvasók! A nyári szünetben előfordulhat, hogy egy-egy nap kevesebb eseményhez írunk jegyzetet. A newsfilter eredeti terjedelmében szeptembertől jelentkezik újra. Tartsanak velünk nyáron is!
1. Korčok egészen más jelölt, mint Čaputová vagy Kiska
Ivan Korčok államfő akar lenni. Ha valaki azt várná, hogy ettől a bejelentéstől megnyílnak az egek és megremeg a föld, csalódni fog: csupán az történt, ami várható volt. Ivan Korčokról ugyanis sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy a nagy meglepetések és váratlan csavarok felkent nagymestere lenne. Harminc év diplomáciai karrier után most a belpolitikai színpadon is ki akarja próbálni magát.
Történet híján. A nagy bejelentés tehát megtörtént, Korčok elsőként szállt ringbe Čaputová jövőre megüresedő államfői székéért. Nemsokára valószínűleg sokan mások is követni fogják, ám jelen pillanatban ő tűnik az Egyik Nagy Jelöltnek, aki majd a Másik Nagy Jelölttel száll harcba. Ez utóbbiról még nem tudjuk, ki lesz, de a parlamenti választások eredményének függvényében lehet akár Robert Fico vagy Peter Pellegrini is.
Korčok azonban más, mint a korábbi elnökválasztások Egyik Nagy Jelöltjei. Köré ugyanis nem lehet erős sztorit kerekíteni. Iveta Radičová annak idején, 2009-ben úttörője volt ennek. Bár politikus volt, mégsem volt olyan elhasznált arc, mint elődei, és lehetett köré sztorit kerekíteni, fel lehetett rá építeni egy kifejezetten szimpatikus imidzset. Igaz, nem sikerült a győzelem, de Radičová az élvonalba került.
A storytelling-kampányt aztán Andrej Kiska pörgette fel teljesen, és meg is nyerte vele az államfőválasztást, legyőzte Robert Ficót. Zuzana Čaputová pedig még ennél is erősebb kampányt csinált. Elsősorban azért, mert a profi kampánystratégia mellett hiteles is tudott maradni abban a politikai környezetben, ami a Kuciak-gyilkosság után kialakult az országban.
Ki a buborékból! Korčok azonban nem ilyen. Ő nem új ember, nem a civil életből érkezett, hanem a nagypolitikából. Ennek is egy nagyon sajátos buborékjából, a diplomácia világából. Azzal pedig az a baj, hogy nagyon távol áll az átlagember hétköznapjaitól. A diplomaták egyszerűen más sakktáblán játszanak, mint a választott politikusok, a gondolkodásuk is más sínen halad.
A karrierdiplomatáknak ugyanis nem kell megfelelniük a választóiknak, így nem is foglalkoznak azzal, hogy megértsék őket – nekik az ország külpolitikai ügyeit kell igazítaniuk, és az épp hatalmon lévő kormány utasításait kell követniük. Korčokkal pedig így volt ez egész életében. Volt a Mečiar-kormány külügyminisztériumának szóvivője, dolgozott a Dzurinda-kormánynak nagykövetként, a Fico-kormánynak államtitkárként, és SaS-jelöltként volt a Matovič- és Heger-kormány külügyminisztere.
Diplomáciai szakértelmét senki sem vonja kétségbe. De ebből a szempontból nem sokban különbözik az előző elnökválasztási kampány Másik Nagy Jelöltjétől, Maroš Šefčovičtól – aki nagyjából akkor kezdett a külügyminisztériumban, mint Korčok, és pályaívük is hasonló volt. A különbség az, hogy Šefčovičra annak idején rányomta a pártpecsétet a Smer, Korčok pedig nem akar ilyen billogot, és polgári jelöltként indul.
Korčok és a magyarok. Korčok legnagyobb ütőkártyája, hogy nincs benne kétség Szlovákia külpolitikai irányultságával kapcsolatban. Tudja, hogy Nyugatra tartozunk, és ezt az álláspontot nagyon keményen képviseli is. Ez azonban kevés, ha az ember államfő akar lenni. Korčoknak meg kell tanulnia érteni az átlagember gondolkodását is. Meg kell tanulnia beszélni a nyelvükön.
És meg kell tanulnia a magyarok nyelvén is, ha meg akarja őket szólítani. Jelen pillanatban ugyanis
