Hiteltelen? Alkalmas? Rászolgált, hogy ne szavazzanak rá a magyarok? Mózes, Sólymos és Gyimesi Korčok elnökjelöltségéről

Ivan Korčok volt külügyminiszter szerdán bejelentette, hogy elindul a 2024-es elnökválasztáson.

Olvassa el

Ivan Korčok indul az elnökválasztáson, a felmérések alapján legyőzheti Ficót

Korčok elsősorban a liberális és jobbközép pártok szavazóinak támogatására számíthat, és valószínűleg ő lesz az az államfőjelölt, aki szemben áll majd a Smer jelöltjével – aki akár Fico is lehet, de ez egyelőre csak spekuláció.  A szlovákiai magyarok az előző két államfőválasztáson inkább a Smer jelöltjének kihívóját támogatták: Fico ellenében Andrej Kiskát 2014-ben, illetve 2019-ben Zuzana Čaputovát Maroš Šefčovičcsal szemben.

Ivan Korčok esetében ez nem biztos, hogy ennyire egyértelmű lesz.

Külügyi csörték, hazai bírálatok

Külügyminiszterként Korčok többször konfliktusba keveredett a magyarországi külüggyel. 2021-ben a szlovák külügy bekérette a pozsonyi magyar nagykövetet, miután Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Révkomáromban Gyimesi György akkori OĽaNO-s képviselővel tárgyalt a szlovák állampolgársági törvényről. A Fico-kormány még 2010-ben a magyarországi egyszerűsített honosításra válaszul módosította az állampolgársági törvényt, kizárva a kettős állampolgárság lehetőségét. Ezen enyhített a Matovič-kormány úgy, hogy tartós külföldre költözés nélkül továbbra sem lehet egy szlovák állampolgár egy másik ország polgára is.

Szijjártó erről szeretett volna tárgyalni Korčokkal, aki a kérdést Szlovákia belügyének nevezte, magyar kollégáját pedig mértéktartásra intette. Ezt követte Szijjártó tárgyalása Gyimesivel, amit a szlovák külügy Szlovákia belügyeibe való beavatkozásként értékelt, és bekérette a nagykövetet. Korčok Gyimesit is bírálta, mondván, felhatalmazás nélkül tárgyalt a magyar külügyminiszterrel.

A második komolyabb diplomáciai feszültség Kövér László házelnök 2021 augusztusi somorjai látogatásához kapcsolódott. Kövér az ottani kitelepítési emlékmű avatásán vett részt, és a beszédében nehezményezte, hogy a második világháború utáni jogfosztásokért a magyarok még mindig nem kaptak bocsánatkérést.

Korčok erre úgy reagált, hogy a magyar kormány rendre megnyitja a közös történelem két fél által eltérően értelmezett kérdéseit, ráadásul Kövér a saját értelmezését Szlovákia területén adta elő. Korčok szerint Szlovákia is megtehetné, hogy felemlegeti az 1918 előtti időket, mégsem teszi, és arra kérte a magyar közjogi méltóságokat: válogassák meg a szavaikat, ne zavarják meg a megbékélést, és egyenrangú partnerként tiszteljék Szlovákiát. Korčok a Beneš-dekrétumok ügyét lezárt történetnek tekinti.

A szlovák külügynek technikai problémája is volt Kövér látogatásával: a magyar fél nem jelezte a szlovák fél számára, hogy az egyik legfőbb magyar közjogi méltóság Szlovákia területére látogat. Emiatt a szlovák külügy diplomáciai jegyzékben tiltakozott emiatt.

Korčok ezek mellett a magyar kormány szlovákiai ingatlanvásárlásait is bírálta, és szerette volna, ha a szlovák kormánynak van rálátása a szlovákiai magyaroknak nyújtott magyarországi anyagi támogatások elosztására is. Ivan Korčok államtitkára, Martin Klus párhuzamot vont a szlovákiai magyarok és a posztszovjet országok orosz kisebbségei között, biztonsági kockázatként beállítva a magyarokat.

Ezek az ügyek általában felzúdulást keltetettek a szlovákiai magyar közéletben. Gyimesi egyenesen hungarofóbnak, magyargyűlölőnek, valamint a Nyugat iránti szilárd elkötelezettsége miatt zsoldosnak, a kormányokon átnyúló karrierje miatt pedig farizeusnak is nevezte Ivan Korčokot. Mózes Szabolcs, az Összefogás-platform elnöke is rendszeresen bírálta Korčokot a szerinte eltúlzott reakciói miatt. Ezt pár alkalommal Forró Krisztián is megtette.

Szövetség: Majd az őszi választás után

Körbekérdeztük a szlovákiai magyar politikusokat, mit gondolnak Korčok indulásáról az államfői posztért. Forró Krisztiántól azt is megkérdeztük,