Egy furcsa kerékpárút miatt nyomoznak az ismert csallóközi polgármester ellen, aki lejáratást emleget
- Dunaszerdahely és környéke a Napunk fókuszában. A szlovákiai magyarok történeteiről és problémáiról írunk, egyenesen a régiókból. Ezeket a dél-szlovákiai sztorikat csak nálunk találod meg.
A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) 2022 októberében támogatási csalás kísérletével és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek folytatólagos megsértésével gyanúsította meg Bereczk Oszkárt, Albár polgármesterét. A polgármester szerint az egész egy politikai lejárató kampány része.
Az ügy középpontjában az Albár–Nyárasd kerékpárút, pontosabban annak második szakasza áll. Az erről szóló rendőrségi határozat a Napunk szerkesztőségének birtokában van.
Lustán kanyarog a csallóközi tájban, Albártól kicsit északra egy nem túl feltűnő kerékpárút, s valahol Nyárasd irányában, a senki földjén a semmibe vész. Sok hasonló út fonja át a Csallóközt Komáromtól Pozsonyig, ahol döntéshozók tucatjai gondolták úgy, hogy épp a bringautak fogják feldobni a helyi turizmust.
Ez a bicikliút azonban egy kicsit más – furcsa ügyletek, személyes ellentétek és rendőrségi feljelentés van mögötte, és a története szélesebb összefüggésben is sok olyan dologra mutat rá, amire tájainkon sokan csak sóhajtva legyintenek, mondván: hát igen, így mennek a dolgok Szlovákiában.
2017 és 2018 táján kerékpárút-lázban égett a fél Csallóköz és Mátyusföld: Nagyszombat megye prioritásnak tekintette a bringautak építését, rengeteg falvat igyekeztek ilyen formában is összekötni.
Az építést 95 százalékban az Integrált Regionális Operatív Program vissza nem térítendő támogatásaiból finanszírozták, 5 százalékos megyei önrésszel. Az IROP-os európai pénz akkoriban a földművelésügyi minisztériumba folyt be, mely a megyék segítségével osztotta ki – később az IROP-ot átvette a régiófejlesztési és beruházási minisztérium.
Albár sem akart kimaradni a kerékpárút-hálózat fejlesztéséből – így kezdődött meg a 8 kilométeresre tervezett Albár–Nyárasd kerékpárút építése, melyet Vásárút fiatalon elhunyt egykori polgármesteréről, Zsoldos Rolandról neveztek volna el. Az idilli idegenforgalmi fejlesztésből azonban pár évvel később rendőrségi ügy lett, mely vádemelési javaslatba torkollott.
Halszagú volt a sóder
A 3,6 kilométeres szakaszra, mely a Bős–Nyárasd kanális töltésének jobboldali koronáján húzódik, 757 ezer eurós maximális keretösszeget hagytak jóvá az IROP-ból,, az önrész csaknem 40 ezer euró volt. A kerékpárút ezen szakaszának célja nemcsak az volt, hogy összekösse Albárt és Nyárasdot, hanem az is, hogy biztonságos kerékpáros összeköttetést biztosítson a falu központja, és az Albár kataszterébe tervezett ipari zóna között. A szakasz építése 2020 októberében kezdődött.
Az albári községi hivatal első körben, 2021. február 17-én összesen több mint 171 ezer euróról szóló számlát nyújtott be a megyének, melyben tételesen feltüntette a kiadásokat. A számlán a projektnek megfelelően az szerepelt, hogy a kerékpárút alapja tömörített kőzúzalékból készült, ezt is akarták elszámoltatni. Ám a megyei IROP-iroda ekkor már tudta, hogy valami nincs rendben. Kilenc nappal azelőtt ugyanis a helyszínen jártak egy be nem jelentett ellenőrzésen.
Az IROP-projektekért felelős osztály ugyanis több beadványt is kapott, hogy trükközés zajlik az építkezésen. Az első kettőt nem találták megalapozottnak, ám a harmadik Michal Derajtól, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elöljárójától érkezett. A beadvány pedig egyebek mellett arról szólt, hogy kőzúzalék helyett sóderrel készítik a kerékpárút alapjait, az anyagot pedig Bereczk Oszkár polgármesterhez köthető halastó mellől szállítják a helyszínre.
A halastavat pár évvel korábban kotorták, és partrendezés is zajlott – mindezt a Környezetvédelmi Alap finanszírozásával. Az itt kitermelt sódert azonban nem szállították el, hanem a tó mellett, egy telken tették le. Derajnak az tűnt fel, hogy a halastó kotrása és a kerékpárút építése is közpénzből zajlott, és jogi szempontból problémásnak tartotta, hogy a közpénzből „kitermelt”, eredetileg elszállításra szánt sódert kereskedelmi célokra használják fel egy másik közpénzes projektnél.
Az IROP-projektekért felelős megyei osztály munkatársai tehát már 2021. február 8-án kilátogattak az építkezésre. A kerékpárút jó része akkor már elkészült, de találtak egy olyan szakaszt is, ahol még nem fedte aszfaltborítás, s kiderült, hogy az alapban valóban sóder van kőzúzalék helyett. Ráadásul az egésznek határozott és felismerhető halszaga volt az ellenőrök szerint.
A megyei hivatal munkatársai ezután elmentek a halastóhoz is, ahol megtalálták a sóderdombot. A domb mellett teherautók friss nyomaira bukkantak, és a sóder nagyjából negyede hiányzott. S mivel a domb összetétele nagyon hasonló volt, mint az alapba került, tömörített sóder összetétele, egyértelműnek látták a kapcsolatot.
S amikor február 17-én megérkezett a kifizetési igénylés az albári községi hivataltól, azt is észrevették, hogy a beszállítók sem ugyanazok voltak, akik az Albár, és a kerékpárutat kivitelező osztrák PORR kft. között kötött szerződésben szerepeltek.
Így kétszer is felszólították a falut,
