Egy furcsa kerékpárút miatt nyomoznak az ismert csallóközi polgármester ellen, aki lejáratást emleget
Itt a nyári Napunk bookazine! Benne Beton.Hofi, Rakonczay Gábor, Bódis Kriszta és sokan mások. Rendelje meg még ma!
A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) 2022 októberében támogatási csalás kísérletével és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek folytatólagos megsértésével gyanúsította meg Bereczk Oszkárt, Albár polgármesterét. A polgármester szerint az egész egy politikai lejárató kampány része.
Az ügy középpontjában az Albár–Nyárasd kerékpárút, pontosabban annak második szakasza áll. Az erről szóló rendőrségi határozat a Napunk szerkesztőségének birtokában van.
Lustán kanyarog a csallóközi tájban, Albártól kicsit északra egy nem túl feltűnő kerékpárút, s valahol Nyárasd irányában, a senki földjén a semmibe vész. Sok hasonló út fonja át a Csallóközt Komáromtól Pozsonyig, ahol döntéshozók tucatjai gondolták úgy, hogy épp a bringautak fogják feldobni a helyi turizmust.
Ez a bicikliút azonban egy kicsit más – furcsa ügyletek, személyes ellentétek és rendőrségi feljelentés van mögötte, és a története szélesebb összefüggésben is sok olyan dologra mutat rá, amire tájainkon sokan csak sóhajtva legyintenek, mondván: hát igen, így mennek a dolgok Szlovákiában.
2017 és 2018 táján kerékpárút-lázban égett a fél Csallóköz és Mátyusföld: Nagyszombat megye prioritásnak tekintette a bringautak építését, rengeteg falvat igyekeztek ilyen formában is összekötni.
Az építést 95 százalékban az Integrált Regionális Operatív Program vissza nem térítendő támogatásaiból finanszírozták, 5 százalékos megyei önrésszel. Az IROP-os európai pénz akkoriban a földművelésügyi minisztériumba folyt be, mely a megyék segítségével osztotta ki – később az IROP-ot átvette a régiófejlesztési és beruházási minisztérium.
Albár sem akart kimaradni a kerékpárút-hálózat fejlesztéséből – így kezdődött meg a 8 kilométeresre tervezett Albár–Nyárasd kerékpárút építése, melyet Vásárút fiatalon elhunyt egykori polgármesteréről, Zsoldos Rolandról neveztek volna el. Az idilli idegenforgalmi fejlesztésből azonban pár évvel később rendőrségi ügy lett, mely vádemelési javaslatba torkollott.
Halszagú volt a sóder
A 3,6 kilométeres szakaszra, mely a Bős–Nyárasd kanális töltésének jobboldali koronáján húzódik, 757 ezer eurós maximális keretösszeget hagytak jóvá az IROP-ból,, az önrész csaknem 40 ezer euró volt. A kerékpárút ezen szakaszának célja nemcsak az volt, hogy összekösse Albárt és Nyárasdot, hanem az is, hogy biztonságos kerékpáros összeköttetést biztosítson a falu központja, és az Albár kataszterébe tervezett ipari zóna között. A szakasz építése 2020 októberében kezdődött.
Az albári községi hivatal első körben, 2021. február 17-én összesen több mint 171 ezer euróról szóló számlát nyújtott be a megyének, melyben tételesen feltüntette a kiadásokat. A számlán a projektnek megfelelően az szerepelt, hogy a kerékpárút alapja tömörített kőzúzalékból készült, ezt is akarták elszámoltatni. Ám a megyei IROP-iroda ekkor már tudta, hogy valami nincs rendben. Kilenc nappal azelőtt ugyanis a helyszínen jártak egy be nem jelentett ellenőrzésen.
Az IROP-projektekért felelős osztály ugyanis több beadványt is kapott, hogy trükközés zajlik az építkezésen. Az első kettőt nem találták megalapozottnak, ám a harmadik Michal Derajtól, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elöljárójától érkezett. A beadvány pedig egyebek mellett arról szólt, hogy kőzúzalék helyett sóderrel készítik a kerékpárút alapjait, az anyagot pedig Bereczk Oszkár polgármesterhez köthető halastó mellől szállítják a helyszínre.
A halastavat pár évvel korábban kotorták, és partrendezés is zajlott – mindezt a Környezetvédelmi Alap finanszírozásával. Az itt kitermelt sódert azonban nem szállították el, hanem a tó mellett, egy telken tették le. Derajnak az tűnt fel, hogy a halastó kotrása és a kerékpárút építése is közpénzből zajlott, és jogi szempontból problémásnak tartotta, hogy a közpénzből „kitermelt”, eredetileg elszállításra szánt sódert kereskedelmi célokra használják fel egy másik közpénzes projektnél.
Az IROP-projektekért felelős megyei osztály munkatársai tehát már 2021. február 8-án kilátogattak az építkezésre. A kerékpárút jó része akkor már elkészült, de találtak egy olyan szakaszt is, ahol még nem fedte aszfaltborítás, s kiderült, hogy az alapban valóban sóder van kőzúzalék helyett. Ráadásul az egésznek határozott és felismerhető halszaga volt az ellenőrök szerint.
A megyei hivatal munkatársai ezután elmentek a halastóhoz is, ahol megtalálták a sóderdombot. A domb mellett teherautók friss nyomaira bukkantak, és a sóder nagyjából negyede hiányzott. S mivel a domb összetétele nagyon hasonló volt, mint az alapba került, tömörített sóder összetétele, egyértelműnek látták a kapcsolatot.
S amikor február 17-én megérkezett a kifizetési igénylés az albári községi hivataltól, azt is észrevették, hogy a beszállítók sem ugyanazok voltak, akik az Albár, és a kerékpárutat kivitelező osztrák PORR kft. között kötött szerződésben szerepeltek.
Így kétszer is felszólították a falut, hogy egészítsék ki a kifizetési igénylést – fotódokumentációt kértek arról, hogy kőzúzalékkal készült a kerékpárút alapja, de bekértek dokumentumokat az anyag származási helyéről és a szállításról is.
A falu válaszai azonban nem bizonyultak elégségesnek. Elismerték ugyan, hogy sóder került a kőzúzalék helyére, ám továbbra is kőzúzalékként számoltatták volna el az anyagot a kifizetési igénylésükben,, s ezt azzal indokolták, hogy a kivitelező szerint a terheléses tesztek azt mutatták, hogy műszaki szempontból nem volt különbség a projektben definiált kőzúzalék és az építésnél használt sóder között. Így nem is tartották szükségesnek, hogy változtassanak a megnevezésen. Végül aztán 2021 júliusában már kérvényezték a projekt megváltoztatását, és hivatalosan is lecserélték volna a kőzúzalékot a végül felhasznált sóderre – ám ekkor már késő volt, hiszen ezt nem utólag kellett volna megtenniük.
Bereczk szerint minden rendben
Bereczk Oszkár, Albár polgármestere mosolyogva jön elénk az albári községháza elé, majd szívélyesen invitál minket a tanácsterembe. Kizárólag személyesen volt hajlandó találkozni velünk, mondván, sok mindent meg akar mutatni nekünk a projekttel kapcsolatban, amely azt bizonyítja, hogy a falu semmiben sem hibázott, és ez az egész nem a kerékpárútról szól. Úgy érzi, vannak, akik személyesen őt vették célkeresztbe.
Bereczk Oszkár nem ma kezdte a szakmát: 67 éves, és élete felét Albár polgármestereként élte le – azt mondja, még három év, és visszavonul, 70 évesen letenné a lantot. Erre meglehetősen büszke is, ahogy arra is, hogy tevékenysége nem csak a polgármesterségre terjed ki: vállalkozik, önkormányzati érdekvédelemmel foglalkozik, és magas politikai körökben is mozog – erre beszélgetésünk során gyakran utalt is.
Kicsoda Bereczk Oszkár?
Bár a falu, melyet Bereczk Oszkár vezet, nem túl nagy, ő maga nem tartozik a meghúzódó csallóközi polgármesterek sorába. Amellett, hogy tavalyig a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának vezetője volt, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásában (ZMOS) is vezető szerepet tölt be, a környezetvédelmi szekció vezetője.
Neve azonban húzósabb ügyek kapcsán is felmerült már. A legnagyobb ezek közül a Gorilla-zsarolás: Dobroslav Trnka egykori főügyész, Kósa Lóránt ügyvéd és Bereczk társaságában a vád szerint megzsarolta Jaroslav Haščákot, a Penta egykori főnökét a Gorilla-hangfelvételekkel, méghozzá Marian Kočner háta mögött – akitől a felvételek állítólag származtak. Nyilvánosságra került ezzel kapcsolatban egy hangfelvétel is, melyen Kočner alaposan ledorongolja Trnkát az ügy miatt.
Haščák tagadta, hogy bárki is megzsarolta volna. S tagadott tanúként Bereczk Oszkár is, aki visszautasította, hogy bármikor is mondott volna olyat, hogy üzleteljenek a hanganyaggal – bár a felvételen, melyen a Trnka elleni vád alapult, elhangzottak hasonló dolgok. A polgármester azt is cáfolta, hogy rajta keresztül jutott el egy adathordozó egy magyarországi jegyzőhöz, melyen feltehetőleg a Gorilla-felvételek voltak. Bereczk egyébként 300 ezer eurós kölcsönt is kapott a Penta tulajdonában lévő Privatbankától – a rendőrség ezt is vizsgálta, ám Haščák és ő is tagadta, hogy ez összefüggésben lenne a zsarolási üggyel.
Az ügy kurtán-furcsán ért véget egy évvel ezelőtt, Marek Filo bíró ugyanis több mint egy év tárgyalás után egyik pillanatról a másikra vétséggé minősítette át a bűncselekményt, amivel Trnkát vádolták – az pedig már elévült. Az ügyészség fellebbezést nyújtott be az ügyben.
Bereczk neve felmerült a dunaszerdahelyi maffiával kapcsolatos egyik ügyben is: állítólag az ő sofőrje, Peter D. volt az, aki összehozta a menekülő Sátor Lajost Dobroslav Trnkával 2008-ban, az albári halastónál. A találkozón azonban Peter D. szerint Bereczk nem volt ott, az egészet a polgármester megkerülésével intézte.
Az albári polgármester saját bevallása szerint gazdag ember, a polgármesterkedést „hobbiból” csinálja. A vagyonát elmondása szerint a családi vállalkozásából, teljesen legálisan szerezte. Hozzátette, magánvagyonából a falut is támogatja, több százezer eurót adott például a templom felújítására.
Bereczk Oszkárral a tanácsteremben ülünk le, és ahogy beszélgetni kezdünk, egyből ki is jelenti: szerinte ez az egész egy politikai lejárató kampány része. „Három jogász foglalkozik az üggyel, és nagyobb lesz, mert példát akarunk statuálni. Meg akarjuk mutatni, mi zajlik, Szlovákiában hogy működik a rendszer, és meg akarjuk gátolni, hogy ez így működjön tovább. Terrorral és megfélemlítéssel állították le egész Szlovákia működését, úgy, hogy laikusok rendőrségi módszerekkel, feljelentésekkel megfélemlítik a polgármestereket, állami alkalmazottakat, és azokat, akik politikailag nem feleltek meg” – keretezi álláspontját Bereczk.
A polgármester azt mondja, hogy bár az a bizonyos kerékpárút-szakasz, melyről a vele kapcsolatos feljelentésben szó van, két éve elkészült, azóta sincs kifizetve – mégpedig a feljelentés miatt, amiről Bereczk tavaly októberig azt sem tudta, hogy létezik. „Ez az egész a választásokra (a tavalyi helyhatósági választásokra – a szerk. megj.) indult” – állítja a polgármester, aki hozzáteszi, jelezték neki, hogy egy bizonyos csoport „be akarja csukatni”, de azt gondolta, ez egy vicc.
„A választások után jött meg egy sokoldalas határozat a rendőrségtől. Ki sem hallgattak, de bevádoltak” – mondja Bereczk.
Elutasítja, hogy ő vagy az önkormányzat bármiben is hibázott volna. Szerinte a projektben minden változást jóváhagyott az önkormányzat. „Végre eljutottunk odáig, hogy kihallgattak, és kikérték az anyagokat is” – mondja. Azt állítja, hogy ők mindenről kommunikáltak az IROP-irodával, és mindenki mással is, mindezt elmondása szerint 77 postai küldemény, és 480 email bizonyítja.
Arról, hogy hogyan került sóder a zúzott kő helyére a kerékpárút alapjába, azt mondja, ez nem az ő döntése volt, hanem a kivitelező cégé, az osztrák PORR-é. „Ezt a PORR csinálta, amihez nekem semmi közöm sincs. Magánemberként engem vádolnak, miközben a cég döntött úgy, hogy felhasználja az anyagot, a cég szerezte be szerződéses alapon” – mondja azzal, hogy a szerződések „már mind elkerültek oda, ahová kell”.
A polgármester kitért a kérdés elől, hogy a kőzúzalék-sóder cserét a projektben az IROP-irodától azelőtt, vagy azután kérték, hogy a hivatal munkatársai is meglátogatták az építkezés helyszínét – emlékeztetőül, az ellenőrzés 2021 februárjában volt, a projekt módosításáról szóló kérvény pedig 2021 nyarán érkezett. Bereczk szerint ugyanis ők mindent időben beadtak.
Említést tesz arról is, hogy ők beperelték a beruházási és régiófejlesztési minisztériumot (MIRRI), amely az IROP-programokért felelős, hogy fizesse ki a projektet. Bereczk szerint ezt a pert első fokon megnyerték, ám a minisztérium fellebbezett. A polgármester azt mondta, ők teljesítették a bejelentési kötelezettségeiket, de hónapokig nem válaszoltak nekik. „Ignorálták a cserét” – mondja. Azt nem pontosította, hogy konkrétan melyik szervre gondol, a MIRRI-re, vagy a Nagyszombat megyei IROP irodára. De úgy érzi, az egész ügy „meg volt bulizva”.
A polgármester szerint arról is szakértői vélemények vannak, hogy indokolt és megfelelő volt a kőzúzalék lecserélése sóderre. „Mindenről jegyzőkönyvek vannak, arról is, miért és hogyan lett az egész megcserélve, ott a projektáns véleménye is” – jelentette ki, hozzátéve, neki, mint polgármesternek, semmi köze sem volt ehhez, minden a szakértők dolga volt.
A helyből származó sóderrel szerinte ugyanazt a minőséget lehetett elérni, amit a 80 kilométer távolságból ideszállított kőzúzalékkal lehetett volna, igaz, ehhez változtatni kellett az építéstechnológián, ami szintén pénzbe került – de a nyomástesztek bizonyítják, hogy a minőséggel nincs gond. „Minden egyes lépést konzultáltunk. Nem magam döntöttem, nem is dönthetek magam” – jegyzi meg Bereczk, aki azt mondja, nem az igazságot keresi. „Az úgy sincs. Én azt akarom, hogy legyen befejezve a teljes kerékpárút, és fizessék ki” – mondja.
Ellenség a bokorban?
Bereczk két nevet is említ, akik szerinte az egész ügy mögött álltak, és úgy gondolja, politikai leszámolást kezdtek ellene. Az egyik Cseh Péter, az OĽaNO volt parlamenti képviselője, aki szintén albári lakos, és Bereczk ellenfele volt több önkormányzati választáson is. A másik Michal Deraj, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elöljárója.
Deraj kapcsán Bereczk azt mondja, szerinte az elöljáró bosszút akart rajta állni, mert korábban több polgármesterrel együtt el akarták érni a leváltását. A meglehetősen szövevényes történet önmagában is érdekes, a Paraméter írta meg 2022 elején.
A cikkből kiderül, hogy az ezzel kapcsolatos petícióra olyan polgármesterek aláírása és pecsétje is rákerült, akik nem voltak tisztában a petíció tartalmával. Volt olyan eset is, mikor a polgármester helyett a hivatal asszisztense pecsételte le és írta alá a petíciót – melyből aztán végül nem lett semmi.
Bereczk Oszkár azonban állítja, hogy a köztük lévő konfliktus járult hozzá ahhoz, hogy Deraj végül levelet írt a beruházási és régiófejlesztési minisztériumnak, felhívva a figyelmüket, hogy Albáron sóderrel helyettesítik a kőzúzalékot a kerékpárút építésénél. Az időpontok ugyanakkor nem ülnek: Deraj 2021 elején írta a levelet, a leváltásáról szóló petíció pedig az év végén született meg – a rendőrségi határozat a gyanúsításról pedig 2022 októberében érkezett meg Bereczkhez.
A koncepciótlanság csapdájában
„Semmilyen harc nincs közöttünk, én nem vagyok senkivel háborúban. Emberként viszont nem tudom elviselni a tisztességtelen hozzáállást” – mondja Michal Deraj, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elöljárója. Azt gyanítja, hogy Bereczk valószínűleg azért nem kedveli őt, mert 2018-ban, mikor a polgármester bővíteni akarta az albári hulladéklerakatot, ő még, mint az Állami Környezetvédelmi Felügyelet munkatársa, ellenezte a dolgot.
Derajt később egy átszervezés miatt elbocsátották a felügyelettől – azt gyanítja, ebben a polgármesternek is benne lehetett a keze. 2020-ban lett végül a járási hivatal elöljárója, és azt mondja, azért szúrhatja sokak szemét, mert a környezetvédelmi érdekeket helyezi a bizniszérdekek elé.
Deraj a Napunknak azt mondta, 2021-ben ő azért írt a minisztériumnak, mert úgy látta, hogy a kerékpárutak Dunaszerdahely környékén mindenféle koncepció nélkül épülnek, nincs mögöttük átgondolt tervezés – ez pedig szerinte az uniós pénzek átgondolatlan szórása, ami műszaki és biztonsági szempontból is veszélyes.
Ilyen koncepciótlan dolognak tartotta az Albár–Nyárasd kerékpárutat is, melyet szerinte a zöld asztal mellett hagytak jóvá, és senki sem ment ki a helyszínre megnézni, hogy is nézhet majd ki az egész. A kerékpárút ugyanis Deraj szerint az albári hulladéklerakat mellett halad el – mely jelenleg csak átrakodóként működik, de Bereczk Oszkár újra lerakatot akar belőle csinálni -, ráadásul komposztálót és ipari parkot is terveznek a közelébe.
A töltés koronáját, melyen a kerékpárút épült, Deraj szerint már eddig is használták a kerékpárosok és kirándulók rekreációs célokra. „Ha mondjuk, 30–40 ember használja az aszfaltozott utat naponta, és belefektettek 700-800 ezer eurót, az nem igazán gazdaságos dolog” – teszi hozzá.
Deraj szerint az a baj, hogy a fejlesztések irányítása komoly szakmai terület, a kis települések polgármestereire bízni pedig hiba – ha nincs mögötte szakmailag megalapozott koncepció, vagy egy országos terv, akkor sokszor csak pénzpazarlás az egész. „Nem működhet az egész úgy, hogy gyorsan el kell költeni az uniós pénzeket, és felszólítani a polgármestereket, hogy gyorsan-gyorsan nyújtsanak be pályázatokat. De sajnos az egész országunk így működik” – jegyzi meg.
Az elöljáró azonban nemcsak ezért írta meg a levelet a minisztériumnak, hanem elsősorban amiatt, mert olyan információkat kapott, hogy a közpénzből épülő kerékpárút építésénél azt a sódert használják fel, melyet szintén közpénzből kotortak ki a polgármesterhez kötődő tó revitalizációján áll. Ez pedig szerinte egyszerűen tilos, ezzel a sóderrel szerinte nem lehetett volna üzletelni.
A sódert ráadásul állítólag el is kellett volna szállítani a tó mellől egy lerakatra, miután befejeződött a revitalizáció, a kitermelt földanyagot pedig meg kellett volna semmisíteni – ám ez nem történt meg. Bereczk szerint azonban ez nem így van, a sódert tárolhatták a tó melletti telken, ezzel senkinek sem volt problémája. S azt is állítja, hogy igenis, a sódert fel lehetett használni.
Ez ugyanis a falu úgynevezett kétes, vagy feleslegessé vált vagyona (dubiózny majetok) volt. A sóderdomb a falu szélén áll máig is – a polgármester szerint nem kellett elszállítaniuk, raktározhatták a tó melletti telken. S mivel a falu felesleges vagyona volt, kutyakötelességük volt kezdeni vele valamit.
„A falu úgy működik, hogy ha van feleslegessé vált vagyona, amit pénzzé tehet, akkor azt becseréli vagy eladja, és cserébe szolgáltatást kér” – mondja Bereczk. A sódert így a projekten belül működő harmadik vállalkozónak adták tovább. „Erről szerződések vannak, az anyag legálisan került át hozzá” – mondja. Pénzt nem kaptak érte, a vállalkozó Bereczk szerint szolgáltatásokkal segíti a falut.
A vállalat, mely a sódert végül az építkezésre szállította, a RIAT kft. volt, melynek vezetője az albári Pócs Richárd, aki egyébként más projektekben is szorosan együttműködik Bereczk Oszkárral. A polgármester azt mondja, a hasonló vállalkozókat meg kell becsülnie az önkormányzatnak.
„Szerintem ezt kreatív biznisznek hívják. De ez kettős finanszírozás, és tiltott” – mondja Deraj, aki szerint a projektben az adófizetők pénzével üzleteltek Bereczkék.
A rendőrség tavaly októberben tett vádemelési javaslatot, az ügyet az Európai Ügyészség is vizsgálta. Bereczk szerint azonban vádat még nem emeltek, az ügy visszakerült a rendőrségre, és most újra zajlik az eljárás – ennek keretében elmondása szerint most már őt is kihallgatták a rendőrök, és bekérték a vonatkozó dokumentumokat is. Ezzel kapcsolatban a polgármester megemlítette, tudomása szerint más ügyekben is feljelentették „politikai ellenfelei”.
Az Európai Ügyészség a Napunknak azt írta, folyamatban lévő ügyekben nem nyújthatnak tájékoztatást, ám ha indokolttá válik, minden esetben kommunikálnak az eljárásokról. Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük a rendőrséget is, ám választ egyelőre nem kaptunk, ha érkezik, frissítjük a cikkünket.
