Hogyan került egy házasságon kívül született kisfiú a szlovák–magyar viták kereszttüzébe

A szerző történész, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi
Intézetének és az NKE Közép-Európa Kutatóintézetének kutatója

1938. március 14-én délelőtt az egri főkáptalan birtokainak vezetője, Németh Pál jószágigazgató munka közben szívrohamot kapott és meghalt. A 66 éves férfi az egri városi elit elismert tagja volt, halálakor maga a polgármester emlékezett meg róla a városi közgyűlés előtt, de természetesen gyászolta a szűkebb családja, felesége, gyermekei és unokái is.

Azt azonban alighanem még a legközelebbi rokonok sem sejthették, hogy hat és fél évtizeddel korábban Németh Pál akaratán, sőt, tudtán kívül a szlovák–magyar politikai viták gócpontjának kellős közepén állt – illetve akkor még csak tipegett.

Németh Pál egri jószágigazgató

Németh Pál először az 1880-as években tűnik fel az egri forrásokban, mint a helyi ciszterci gimnázium egyik tanulója. Érettségi után azonban nem tanult tovább – 19 éves korában állást kapott az egri főkáptalan birtokain. Először gyakornok, majd segédtiszt, intéző, kerületi főtiszt és végül 1923-tól a kiterjedt birtokok egészét vezető jószágigazgató lett.

Időközben, 1903-ban megnősült, feleségül vette Gercser Ferenc földbirtokos lányát, Ilonát. Egyik nekrológja szerint elsősorban neki volt köszönhető, hogy a főkáptalan nagy kiterjedésű birtokaiból mintagazdaság lett – az állattenyésztési kiállításokon évről évre mindig a díjazottak között volt a káptalan állatállománya, modernizálta a tenyésztést, de a terméseredmények is kiemelkedőek voltak az ő idejében az egyébként nehezen megmunkálható birtokokon.

Németh Pál tehát sok mindent elért élete során: családot alapított, karriert épített, megbecsülést szerzett – pedig élete kezdetén minderre csak nagyon kevés esély mutatkozott.

Egy kisfiú, akit nem ismer a családja

Az egyik első, Németh Pál életéről szóló forrás ugyanis az édesapja levele volt, amit a fiú ötéves korában írt az egyik közeli barátjának. „Nekem van