Napunk

A szoci mosógépek azért is bírhatták tovább, mert kevesebb funkciójuk volt, és nem mostunk olyan gyakran, magyarázza a Datart menedzsere

Fotó - Jumpstory
Fotó – Jumpstory

Ha állandóan csak 20 fokon mosunk, ne csodálkozzunk, hogy a mosógép elkezd penészedni. Ügyeljünk arra is, hogy mikor nyitjuk ki a hűtőnket.

Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!

A szocializmusban, ha mosógépet akartunk venni, akkor arra bizony több havi fizetésünket is félre kellett tenni, olcsóbbat nem is lehetett kapni. Ez az egyik oka annak, miért rendelkezhettek nagyobb élettartammal az akkori Tatramat mosógépek, magyarázza Ondrej Majer, a Datart üzletlánc regionális menedzsere. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy manapság többet mosunk, a mosógépek pedig több funkcióval is rendelkeznek.

„Mondjuk ki őszintén, hogy 30 évvel ezelőtt csak hetente egyszer-kétszer ment a mosógép, és az emberek sokat mostak kézzel. Ma azonban azt hallom a vásárlóktól, hogy napi szinten megy náluk a mosógép” – mondja Majer.

Az interjúban beszél arról is:

  • mit tegyünk, ha a mosógépünk ugrál a padlón mosás közben, vagy ha dohos szag árad belőle,
  • milyen hatással van a jegesedés a hűtőszekrény működésére,
  • és arról, is, hol követtünk el hibát, ha az üzlet nem javítja meg ingyen a jótállás alatt álló tévénket.

Egyetért azzal, hogy a régi, a köznyelvben csak „szocisnak” nevezett berendezéseknek hosszabb volt az élettartamuk, mint a mostaniaknak?

Általánosságban elmondható, hogy a múltban az elektromos berendezések technológiai igényessége egy teljesen más szinten volt, mint ma. Egyre nagyobb igényeink vannak a különböző paramétereket és funkciókat illetően, a berendezéseket így állandóan fejlesztik és újabb funkciókkal látják el, mint például a smart csatlakozás, és növekedik az energiatakarékosságuk is. Vegyük csak a mosógépet, amin régen talán csak két mosási program volt, tehát az ékszíjon és a motoron kívül gyakorlatilag más nem is romolhatott el benne. Minél több funkciója van és minél több technológiával van felszerelve egy adott eszköz, annál több minden romolhat el benne.

Tehát itt nem csak az emlékezeti optimizmusról van szó, és a berendezések a múltban tényleg tovább bírták?

Ahogy vesszük. A funkciók bővülésével nő ugyan a bekövetkezhető meghibásodások köre, a másik dolog viszont az, hogyan használjuk ezeket az eszközöket. Mondjuk ki őszintén, hogy 30 évvel ezelőtt csak hetente egyszer-kétszer ment a mosógép, és az emberek sokat mostak kézzel. Ma azonban azt hallom a vásárlóktól, hogy napi szinten megy náluk a mosógép. Mindez kihatással van arra, hány évig bírja ki egy mosógép. Meggyőződésem, hogy a mosási ciklusokat átszámolva egy mosógépnél, arra a következtetésre fogunk jutni, hogy az átlagélettartam közötti különbség nem olyan nagy.

Milyen ma egy mosógép átlagos élettartama és milyen volt régen?

Erre nem lehet pontost választ adni. Egyrészt hiányoznak hozzá a múltbeli adatok, másrészt pedig nem kapnánk használható választ, tekintve, hogy ez nagyon egyéni, például ha azt vesszük, ki hogyan használja a mosógépet.

Anyukám erre azt mondaná önnek, hogy valaha még gyakrabban mosott, mint manapság, mivel kis gyerekei voltak, akiknek a pelenkáit kellett mosni. Ennek ellenére a Tatramat mosógépét 15 évig használta, és működőképesen adta el. Most pedig szinte hétévente vásárol új mosógépet.

Ez inkább egy kivétel lesz, amiben sok részlet játszhat szerepet, például az, hogyan használták a mosógépet. A múltban azonban leginkább az volt a jellemző, hogy kisebb volt a mosási ciklusok száma – időről-időre összegyűlt a szennyes, és a mosógépet csak akkor kapcsolták be, ha tele volt.

Ma az ember hazajön a konditeremből, beledobálja azt a pár ruhát a gépbe, amiben edzett, és elindítja a mosást. Nem az a helyzet, hogy a gyártók olyan alkatrészeket tennének a berendezésekbe, hogy szándékosan csökkentsék az élettartamukat. Tehát még ha a vásárló megfelelően karban is tartja a berendezést, akkor is megeshet, hogy elromlik, mert egyszerűen sokkal több alkatrészből áll, mint 20-30 éve. A másik dolog pedig az, hogy az élettartam nagyban függ az adott berendezés minőségétől is.

Éppen erről beszélünk…

Én arról beszélek, hogy a mai vásárló azzal jön be az üzletbe, hogy egy 300 euró alatti mosógépet akar venni, mert az, amit 20 évig használt, elromlott. Az első dolog, amit megkérdezünk tőle, hogy mennyiért vette a régi mosógépét. Erre azt válaszolja, hogy több havi fizetésébe került. A mai mosógépek átlagára valahol 500 euró körül mozog.

Anyukám 1980-ban 6 ezer koronáért vette a Tatramat mosógépet. A Tuzexben voltak exkluzívabb modellek is, azok ára viszont már a 20 ezer koronát is meghaladta. Az akkori átlagbér 2600 korona volt. Valami ilyesmire akar kilyukadni?

Manapság egy mosógépért nem kell egyetlen havi fizetésünket sem feláldoznunk. Ezenfelül pedig a múltban azért vásároltunk drágább mosógépeket, mert a piacon nem is voltak elérhetőek az olcsóbb automata mosógépek. Erről tanúskodik a minőségük és az élettartamuk is.

Ugyanolyan anyagokból készülnek az újabb mosógépek, mint a régebbiek?

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Energiaválság

Gazdaság

Klímaváltozás

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak