Orbán Viktor: Azért járt nálunk annyi keleti vezető, mert onnan jön majd az energia
A bérek emelkedéséről, a levert inflációról és a gazdasági növekedésről és az energiapolitikáról beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában.
Már csak pár óra maradt! Kapcsolódj be közösségi finanszírozási akciónkba, hogy a Napunk 2024-ben is a szlovákiai magyarok hangja lehessen! Minden adományt köszönünk.
A kormányfő szerint augusztusban reálbér-emelkedés lesz. Elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint bár 16 százalékkal nőttek a keresetek júniusban Magyarországon, a reálbérek mégis csökkentek, mert az infláció még 20 százalékos volt. Júliusban viszont már 18 százalék alá csökkent, a magyarok pénze tehát kevesebbet ér, mint egy évvel ezelőtt.
Orbán történelmi lemaradásról beszélt a bérek kapcsán, melynek hátterében az áll, hogy az 1990-es rendszerváltást követően, a magán gazdasági rendszerre, egy tőkés gazdaságra való átálláskor nagyon alacsony szintre álltak be a bérek.
„Egyelőre nem vagyunk kint a vízből, mert bár az a júniusi tizen-egynéhány százalékos béremelés magas, de a pénzromlás üteme még magasabb volt. Úgy látom, augusztus lesz az a hónap, amikor változás áll be. Látom az első két augusztusi hét adatait, úgy nézem 16-16,1 százalék körül lesz az infláció és a bérek emelkedése itt már ezt a szintet eléri vagy meghaladhatja” – mondta Orbán, aki szerint azért dolgoznak, lefelé rángatva az inflációt és felfelé tolva a béreket, hogy augusztus után a bérek érjék utol az áremelkedés ütemét. Azt reméli, decemberben a béremelkedés mértéke és az éves átlagos infláció mértéke közel lesz egymáshoz.
Orbán szerint Magyarországon, nemzeti kormányának megalakulását követően beállt a magyar gazdaság stabil működése. „Emlékeim szerint 2012 óta, az pedig már 11 év, nem volt olyan éve, sőt, negyedéve sem a magyar családoknak, amikor az árak gyorsabban emelkedtek volna, mint a bérek” – mondta ma reggel Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az emberek gyakran ennek az ellenkezőjét érzékelik, de a valóság az, hogy reálbércsökkenés Magyarországon tizen-egynéhány éve nem volt.
Brüsszel és a szankciók
Már hagyományosan Brüsszelt, a háborús szankciókat és a multik árspekulációját látja az elszabadult árak mögött a magyar miniszterelnök, aki szerint Magyarország 4 ezer milliárd forinttal (10,44 milliárd euró) fizetett többet tavaly ugyanakkora mennyiségű gázért és olajért, mint az azt megelőző évben úgy, hogy a magyar gazdaságon belül semmi nem történt, mindez a külső tényezők hatásának tudható be.
Az áremelkedésnek volt egy olyan része is, melyet nem tartott indokoltnak. „Azt tapasztaltuk, különösen a nagy nemzetközi láncoknál,
