Gyurovszky László exminiszter: Nincs észszerű magyarázat arra, hogy a magyar pártok külön indulnak
Nem vár drámai változást az előrehozott választástól Gyurovszky László, de azért lesznek ilyen jellegű törekvések szerinte. Nagyinterjú az expolitikussal.
Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!
Gyurovszky László a második Dzurinda-kormány MKP-s építésügyi és régiófejlesztési minisztere volt, majd 2007-ben távozott a politikából, és vállalkozni kezdett. Jelenleg Dél-Szlovákia egyik legjelentősebb vállalkozója, akinek a kezében van egyebek mellett a komáromi hajógyár is, több mint ezer alkalmazottal, résztulajdonosa a legnagyobb szlovákiai paradicsomtermesztő cégnek, és borászati vállalkozása is van.
Gyurovszky, aki ideje egy részét Svájcban tölti, ahol szintén vállalkozik, az utóbbi időben Baki Attila történésszel közösen az elmúlt harminc év választási eredményeit elemezve állít össze adatbázist a szlovákiai magyar választók viselkedéséről.
Interjúnkban szóba kerül,
- miért gondolja, hogy nem volt észszerű döntés a magyar pártok önálló indulása;
- hogyan tudott olyan sokáig egyben maradni a régi MKP;
- erősödhet-e a Fidesz jelenléte Dél-Szlovákiában;
- felszámolhatja-e Robert Fico a szlovákiai demokráciát.
Ön az egyik cikkében élesen bírálta a magyar pártokat, amiért nem fogtak össze. Azóta viszont tovább bonyolódott a helyzet, mivel a Sólymos László vezette csoport kilépett a Szövetségből. Meglepte önt ez a fejlemény?
Nem annyira. Lehetett látni a megyei választások előtt is, hogy jelentős ellentétek vannak a pártban, főleg a volt Híd-vezetés és a volt MKP-vezetés között. A megyei választás politikai sikere ezt egy kis időre elfedte, de kódolva volt ez a fejlemény.
Ön szerint helyes döntés volt Sólymosék részéről, hogy Gyimesi György érkezése miatt távoztak?
Szerintem ez csak kifogás volt. Aki végigcsinált négy évet Ficóval, Bödörrel, Jankovskával, Dankóval és Kvietikkel, az szerintem egy ember miatt nem megy el.
Akkor ön szerint mi lehetett a valódi ok?
Azt én nem tudom megmondani, mivel a belső viszonyokat nem ismerem. Az nyilvánvaló, hogy volt egy állandó ellentét, ami a médiába úgy jutott ki, hogy legyenek-e platformok, induljon-e Berényi a megyei választásokon. Ezek voltak a látható megnyilvánulásai az ellentétnek. Ennek köszönhető, hogy Bugár Béla is elment a Szövetségből. De hogy konkrétan melyik ok váltotta ki a távozást, azt nem tudom.
De akkor ön szerint nem Gyimesi György állította a feje tetejére az egész helyzetet?
Nehezen találnék erre érveket.
A hidasok azt mondták, a radikális politikája miatt, ami olyan, mint Matovičé, és emiatt összeférhetetlen.
Csak meg tudom ismételni, amit az előbb mondtam: aki végigcsinál négy évet a felsorolt emberekkel, egy 150. helyen lévő jelölt miatt nem megy el.
Amikor arról írt, hogy a Szövetség és a Magyar Fórum nem fogtak össze, arra utalt, nem tűnik logikusnak, hogy a pártok a saját akaratukból döntöttek így. Mire gondolt?
Csupán arra, hogy ennek nem volt észszerű oka. Összességében a két párt – akkor még két párt volt – támogatottsága meghaladta a hat százalékot, és ha bekerülnek a parlamentbe, nyitva állhatott volna előttük az út a kormányba is. Nehéz elképzelnem, miért nem ezt választották. Ennek racionális politikai okát nem látom.
Elképzelhető lett volna, hogy politikai ellentét van közöttük, az Orbán-kormány, a NATO vagy mondjuk a privatizáció témájában. Ha lett volna ilyen konkrét ok, arról lehetett volna egyeztetni, kompromisszumos megoldást találni. De ilyen nem volt. Az is lehetett volna az ok, hogy valamelyik párt meg akarja a másikat semmisíteni, anyagilag tönkretenni. Ebben az esetben az, aki fenyegetve érzi magát, ezt artikulálja a másik felé, és garanciákat kér.
Ha felmerült volna ellentét, annak látszódnia kellett volna, és ezt egy folyamatnak kellett volna követnie, ahol az ellentétet megpróbálják feloldani. De semmi ilyen nem volt: sem ellentét, sem tárgyalás. Csak egyszerűen közölték, hogy nem. Ez nem tűnik észszerűnek.
Ezzel kapcsolatban vannak olyan vélemények, hogy ezeknek a pártoknak nem az a céljuk, hogy bekerüljenek a parlamentbe.
Sokaknak szerintem nem ez a célja. Akik megyei szinten megállapodtak, azok közül vannak, akik nem érzik szükségét, hogy a parlamentben, sajtónyilvánosság előtt harcoljanak, ne adj isten, minisztériumot vezessenek, négy-ötszáz emberrel, kitéve magukat a bukásnak. Az ilyen kihívásokhoz kell egyfajta elszántság.
Orbán Viktor is Tusványoson bírálta a szlovákiai magyar politikai képviseletet. Gyenge teljesítménynek nevezte, ha nem tudnak bejutni a parlamentbe. Ön hogyan értelmezte a szavait?
Úgy, hogy ez a valóság.
