Nem Prigozsin volt Putyin első meggyilkolt kritikusa. A Wagner-csoport vezetőjének halálát kevesen tartják véletlennek

A bosszú hidegen tálalva a legjobb, hangzik el gyakran annak a repülőnek a lezuhanása kapcsán, melyen ott volt a Wagner-csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin is.

Kevesen kételkednek abban, hogy az Embraer Legacy 600 típusú magángép meredek lezuhanása az orosz Tveri területen bosszú volt Prigozsin lázadása és túlzott ambíciói miatt, ami egy napra nevetségessé tette Vlagyimir Putyint.

„Nem tudom, mi történt valójában, de nem lep meg a dolog. Oroszországban nem sok minden történik, ami mögött nem Putyin áll” – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök.

Ebből indultak ki a brit bulvárlapok címlapjai is, amelyek leggyakrabban Putyin bosszújáról írtak, Néhányukat „Putyin szakácsának” halála a Keresztapa című regényre emlékeztette.

Prigozsin nem az első. Az orosz elnök meggyilkolt kritikusainak listája hosszú. Az újdonságot a módszer jelenti – hogy egy repülőt támadtak meg.

A helyszínen már megtalálták Prigozsin telefonját

A Flightradar24 nyilvánosságra hozott adatai azt mutatják, hogy Prigozsinék repülője egészen a baleset előtti 30 másodpercig normálisan repült, azt követően viszont meredeken zuhanni kezdett.

„Bármi is volt az, gyorsan történt” – jelentette ki Ian Petchenik, a portál egyik munkatársa.

A BBC szerint Prigozsin egy Embraer Legacy 600 típusú repülőgéppel repült, melyet a brazil Embraer cég gyárt. Ennek a típusnak húsz év alatt egyetlen balesetét jegyezték fel, azonban azt sem mechanikai hiba, hanem emberi faktor okozta.

A felvételek szerint, amelyeket a tveri terület lakói készítettek, a zuhanó repülő füstfelhőt húzott maga után, a szárnyak és a farok pedig külön zuhantak. Ez az orosz Meduza portál szerint azt jelezheti, hogy a zuhanást robbanás előzte meg.

Az orosz újságírók szerint azonban még megmarad az a kérdés, hogy a robbanásra a repülő belsejében került sor, vagy egy rakétatámadás után. Ez megtörténhetett volna például légelhárító rakétával, ahogy azt a Wagner-párti csatornák találgatták.

A szakértők inkább az első verzió felé hajlanak, vagyis hogy bomba volt a fedélzeten.

„A Flightradar24 adatai szerint a repülő a zuhanás előtt több mint 8,5 kilométeres magasságban volt. Nem minden légvédelmi eszköz képes lelőni egy repülőt ilyen magasságban” – írja a Meduza.

Prigozsin szövetségesei az orosz védelmi minisztériumot vádolják a gyilkossággal.

Az oroszországi hivatalok hajnalban megerősítették, hogy már megtalálták a repülőn tartózkodó tíz ember holttestét. Az Al-Dzsazíra a Wagner-csoport forrásaira hivatkozva azt írja, hogy a helyszínen megtalálták Prigozsin telefonját.

Putyin hirtelen visszatért Moszkvába

Néhány ukrajnai forrás azt állítja, hogy a wagneresek konvojai Prigozsin halálhíre után megindultak Oroszország felé, ezeket a híreket azonban nem lehet megerősíteni.

A Wagner-csoport a repülőgép lezuhanása után kijelentette, hogy nem hagyják magukat leállítani sem elpusztítani. „Hamarosan megtudjátok, milyen parancsokat kaptak a wagneresek, és mit tesznek az igazi hazafiak” – írják a Telegramon.

Az orosz Telegram-csatornák arról adtak hírt, hogy a Wagner-csoport központjában úgy világították meg az ablakokat, hogy azok keresztet formázzanak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a repülőgép lezuhanásának pillanatában egy kurszki akción lépett fel, ahol a történelem legnagyobb tankcsatájának és a náci Németország vereségének 80. évfordulójára emlékezett.

Putyin nem említette a balesetet, tisztelgett viszont minden katona előtt, akik „bátran és elszántan” harcolnak Ukrajna ellen.

A csütörtök esti videók azt mutatják, ahogy Putyin Kurszkból sietve átvonul a Kremlbe.

A maradók között nincs bizalom, sem hűség

A Meduza név nélküli forrása szerint Prigozsin szerda délután a Moszkvai terület képviselőivel találkozott, hogy az ételszállítmányokról tárgyaljanak. Két, a Kreml környezetéből származó forrás egymástól függetlenül megerősítette, hogy meglepődtek azon, hogy a Wagner-vezér még képes volt üzletelni a sikertelen lázadás után Oroszországban.

A Putyin adminisztrációjához közeli személyt, akivel a Medúza beszélgetett, Prigozsin halála nem lepte meg. „Az az érzés uralkodott, hogy a lázadás után neki nem lesz jó vége, mert a Kreml az ilyesmit nem szokta megbocsátani” – jelentette ki a forrás.

Az orosz ellenzék képviselőinek nincs semmi kétsége afelől, hogy Prigozsin repülőjének lezuhanásáért Vlagyimir Putyin a felelős. Mihail Hodorkovszkij kijelentette hogy bár a Wagner-vezér az „utolsó ember, akit megsiratna”, nyilvánvalóan gyilkosságról van szó.

„Ha Oroszország normális ország lenne, a lázadása bírósági tárgyaláshoz vezetett volna és potenciálisan amnesztiához. Bármit is gondoljunk Prigozsinról, meggyilkolni őt bíróság nélkül – főleg, hogy nem is bujkált – kíméletlen” – írta a Twitteren.

Garri Kaszparov azt üzente, hogy Prigozsin „pihenjen a pokolban”. „Mikor a diktátor elkezdi legyilkolni a saját szűk körének tagjait a tábornokok elleni harcban, az egy veszélyes helyzet. Azok között, akik maradnak, nincs semmi bizalom, vagy hűség” – jelentette ki.

A hivatalos orosz források közben bizonyítékok nélkül olyan információkat terjesztenek, hogy a Kreml elleni támadások mögött ukránok állnak.

Egy napon Szurovikin félreállításával

Még azelőtt, hogy az orosz hatóságok megerősítették volna az arról szóló híreket, hogy Prigozsin a lezuhant repülő fedélzetén tartózkodott, Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt közölte, a Wagner-vezér már aláírta a saját „halálos ítéletét”. Arra utalt, a két hónappal ezelőtti, Moszkva elleni menetet lefújta, majd „adott Putyin becsületszavára”.

Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője a hírre reagálva megosztotta a Highway to Hell című dalt, aminek a címe lefordítva: „Országút a pokolba”.

Szvjatlana Cihanovszkaja belorusz ellenzéki vezető arról posztolt, hogy Prigozsin „senkinek sem fog hiányozni” Belaruszban. „Gyilkos volt, és így is fognak emlékezni rá” – hangsúlyozta.

„Nagyon nehezen tudnánk megnevezni bárkit, aki intuitív módon azt gondolná, hogy ez véletlen volt” – ezt már Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter nyilatkozta a TVP Info televíziós csatornának. „Azok a politikai ellenfelek, akikre Putyin úgy tekint, hogy veszélyt jelentenek a hatalmára, nem halnak természetes halállal” – tette hozzá.

Max Boot, a Washington Post kommentátora megjegyzi, hogy a „Moszkva elleni menetelés” idején Putyin „meglepően sebezhetőnek” tűnt. Júniusban a Wagnerek elfoglalták Rosztov-na-Donut és a főváros felé vonultak, de a lázadást egy nap után maguk állították le.

Boot szerint a benyomás, hogy Putyin gyenge, csak tovább erősödött, miután Prigozsin újra megjelent Oroszországban. Most azonban szerinte úgy tűnik, Putyin megmutatta, hogy „hogyan maradhatsz hatalmon, ha egy gengszterállamban uralkodsz”.

Boot hozzáteszi: nyilvánvalóan nem véletlen, hogy Prigozsin repülőgépe ugyanazon a napon zuhant le, amikor Szergej Szurovikin hadseregtábornoknak le kellett mondania az orosz légierő éléről.

Timothy Snyder amerikai történész szintén rámutatott, hogy a katona (Igor Girkin), aki 2014-ben a Donbaszban elindította a háborút, börtönben ül, a tábornokot, aki tavaly egyedüliként sikeres katonai műveletet hajtott végre (Szergej Szurovikin), leváltották, és az egyetlen orosz parancsnokot, akinek idén sikerült elfoglalnia egy ukrán várost (Jevgenyij Prigozsin), meggyilkolták.

Az Economist szerint végeredményben Szurovikin félreállítása és Prigozsin halála segíthet Putyinnak konszolidálni a hatalmat. Ugyanakkor mutatja azt is, hogy Oroszország egy maffiaállam.

„Ezek a módszerek aláássák az elképzelést, hogy Oroszország egy rendes állam, és leleplezik, hogy Putyin rezsimje egy maffiához hasonló vállalkozás. Egyéni érdekek és vérbosszú irányítja. A Wagner-csoport puszta léte – egy magánhadsereg, amit formálisan tilt az orosz büntető törvénykönyv – jelezte Putyin bizalmatlanságát az állam hagyományos intézményeivel szemben, és hogy mennyire az informális kapcsolatokra bízza magát” – írja az Economist.

Prigozsin halála szerinte megerősítheti Putyin hatalmát, ugyanakkor megerősíti a Wagner-vezér mítoszát, mint olyan hazafiét, aki igazat mond. Mellékhatás lehet a mozgósítás összeomlása is.

A Grey Zone nevű Wagner-párti csatorna azt írta, hogy „a gyilkosságnak katasztrofális következményei lesznek”, és „az emberek, akik kiadták a parancsot, végképp nem értik a hangulatot a hadseregben és a morált”.

A repülőgép fedélzetén összesen tíz ember volt, beleértve Dmitrij Utkint, aki a BBC szerint Prigozsin jobbkeze volt. Ugyan nincs róla sok információ, de feltételezik, hogy az orosz katonai hírszerzésben, a GRU-ban szolgált, 2013 után pedig Szíriában harcolt.

Rajta kívül Prigozsin további közeli munkatársa, Valerij Csekalov, aki az ukrán hadsereg szerint egyedül rendelkezett információkkal a Wagner-csoport logisztikájáról.

Fordította Hegedűs Norbert és Papp Attila