A munkamániást arról is felismerhetjük, hogy már nincs magán- és szociális élete, mondja a pszichológus

Július végén Libereci Megyei Hivatal egyik alkalmazottja, a harminckét éves Jakub Šeps véget vetett az életének. A férfi családja közzétette a búcsúlevelét, amely nagy visszhangot váltott ki a közösségi médiában.

Šeps ebben egy szigorú otthoni környezetről, de leginkább a munkatempóról, a munkahelyén tapasztalt nagy nyomásról, a munkáltatója hozzáállásáról és a közvetlen felettese bossingjáról ír.

„A munkamániás hajlamokkal rendelkező ember egy olyan növény, amelyet ha egy szteroidokkal teli földbe ültetünk, szinte az égig fog nőni” – magyarázza Michaela Peterková pszichológus.

Az interjúban arról is kérdezzük Peterkovát, miben különbözik a workaholizmus más függőségektől, miért becsapós ez a fajta függőség, és mit jelent egy munkamániás számára, ha elveszíti a munkáját.

Hogyan definiálná a munkamániát vagy más néven a workaholizmust?

Ezzel a fogalommal a munkától való függőséget, vagy mondjuk úgy, hogy a munkához fűződő beteges viszonyt jelöljük. Az érintett személynek ugyanis a munkája körül forog az élete. Egy munkamániás számára a munka az, ami egy dohányzó ember számára a nikotin – szüksége van rá ahhoz, hogy jól érezze magát. Vagy hogy pontosabban fogalmazzunk, ahhoz, hogy ne érezze magát rosszul. Ha ez működik, tehát amikor elmúlnak a rossz érzések, és ezeket a jók váltják fel, szokás lesz belőle – az agyunk nagy részben arra van kitalálva, hogy szokásokat alakítson ki, beleértve a jókat és a rosszakat is.

És miért vesz fel valaki helytelen szokásokat? Azért, mert valamilyen szorongással vagy egyensúlyhiánnyal küzd, és az adott szokással akarja ezeket enyhíteni. Az extrém munkatempó értelmet ad az ember életének, úgy érzi, hogy kompetens és hogy hasznos, segít neki abban, hogy megszabaduljon a kellemetlen érzésektől és a kétségektől. A munkába menekül azoktól a problémáktól, amelyek az életében megjelennek.

Milyen negatív következményekkel járhat ez az állapot?

A munkamánia gyakran más területekre, leggyakrabban a kapcsolatokra is kihatással van, és nem a legjobb értelemben. Azzal, hogy az ember sok időt tölt a munkahelyén, nem marad ideje és energiája arra, hogy más kapcsolatokba fektessen, és hogy például a barátaival vagy a családjával töltse az időt.

A következő terület az önmagunkkal és az egészségünkkel való törődés. Ha valaki annyit dolgozik, hogy nincs ideje pihenni, elmenni sétálni, vagy megfőzni egy egészséges ebédet.

Mi válthatja ki a munkamániát? Jakub Šeps a búcsúlevelében leírta, hogy az apja nagyon szigorú volt. Lehet az egyik kiváltó ok a családi környezet?

Az okokat kereshetjük a felszínen, például az adott munka jellemzőiben vagy az érintett személy ambícióiban. Viszont ha a probléma gyökereit keressük, szinte mindig a gyerekkorba térünk vissza, tehát abba az időszakba, ami formálja az embert.

Jakub Šeps a búcsúlevelében azt írta, hogy az apja nagyon szigorú volt. Hasonló családi környezetben a gyermek elkezdi azt érezni,