Napunk

Novák Katalin nagyon másképp beszélt Ukrajnában a háborúról, mint a magyar kormány szokott

Novák Katalin a Krími Platform plenáris ülésén. Fotó - TASR/AP
Novák Katalin a Krími Platform plenáris ülésén. Fotó – TASR/AP

A napokban zajlik Kijevben a Krím orosz annexióját elutasító Krími Platform csúcstalálkozó, melyre elutazott Novák Katalin is. A magyar államfő már kedden megérkezett Kárpátaljára, Beregszászon helyi vezetőkkel találkozott, szerdán délelőtt pedig Kijevben járt, ahol megkoszorúzta az orosz–ukrán háborúban elhunytak emlékhelyét.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Egyértelmű kiállásra van szükség Ukrajna mellett, a háborúnak pedig a Krím felszabadításával kell véget érnie – egyebek mellett ilyen kijelentéseket is tett Kijevben Novák Katalin.

A magyar államfő tavalyi kinevezése óta más üzeneteket közvetít az ukrajnai háborúval kapcsolatban, mint a Kijevvel szemben meglehetősen harcias hangnemben kommunikáló Orbán-kormány. Második kijevi látogatása alkalmával elhangzott beszéde sokkal közelebb állt az EU-s és NATO-s szövetségesek álláspontjához, mint az Magyarország részéről az elmúlt időszakban megszokhattuk.

Nem kell az egyrészt-másrészt beszéd

A Krími Platform harmadik csúcstalálkozójának szerdán délután kezdődő plenáris ülését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyitotta meg. Beszédében egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a Krímet fel fogják szabadítani a megszállás alól, akárcsak Ukrajna többi, ideiglenesen megszállt területét. Szavai szerint ezért a Krími Platform fő feladata a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városa deokkupációjának előkészítése.

Az ukrán elnök elmondta azt is, hogy a csúcstalálkozó alkalmával Ukrajna aláírja az első megállapodásokat azon tizenöt vállalattal, amelyek készek a megszállás után a Krímbe települni.

A plenáris ülésre videóüzenetben jelentkezett be mások mellett Recep Tayyip Erdoğan török, illetve Andrzej Duda lengyel és Emmanuel Macron francia elnök, valamint Zuzana Čaputová szlovák államfő is, támogatásukról biztosítva Ukrajnát.

A csúcstalálkozón személyesen vett részt Novák Katalin, aki azzal kezdte beszédét, hogy világos beszédre és világos cselekedetekre van szükség, nem pedig egyrészt-másrészt típusú beszédre és cselekedetekre. „Egyértelmű kiállásra van szükség Ukrajna mellett, és egyértelműen el kell ítélni Oroszország provokálatlan agresszióját” – fogalmazott a magyar államfő.

Elmondta, hogy az Ukrajna elleni provokálatlan agresszió 75. napján lett Magyarország új elnöke, és már ekkor 10 pontban összefoglalta a magyar álláspontot a háborúval kapcsolatban. „Leszögeztem, hogy a magyarok elítélik a fegyveres inváziót, és hogy Ukrajnának helye van Európában. Kijelentettem azt is, hogy a háborús bűnöket ki kell vizsgálni, hogy kiállunk az ártatlan áldozatok mellett, és hogy Magyarország kész közvetítő szerepet vállalni a béketárgyalások elősegítése érdekében” – sorolta Novák Katalin, biztosítva Zelenszkijt, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett ezen elvek mellett.

Novák Katalin elmondta, hogy Kárpátalján keresztül érkezett Kijevbe, illetve jelentőségteljesnek nevezte az ukrán elnök három héttel ezelőtti kárpátaljai útját, mely során Zelenszkij Ukrajna újjáépítése kapcsán erőforrásnak nevezte a régiót. „Kárpátalja erőforrás lehet a számunkra, és nagyon számítok önökre, és arra számítok, nagyon erős barátságot ápolnak majd a magyar állampolgárok és a kárpátaljai társadalom többi tagja között is.”

A magyar államfő hangsúlyozta, hogy „a háború a Krímben kezdődött, és a Krím felszabadításával kell véget érnie”. Szavai szerint az ukrán bátorság, sárm és erő kiérdemelte és továbbra is kiérdemli Magyarország, az egész EU, a NATO és a nemzetközi közösség tiszteletét és teljes szolidaritását.

Novák Katalin felsorolta, hogy mintegy 2 millió ukrán menekült érkezett Magyarországra, az állam 10 millió euró értékben nyújtott segítséget a háború sújtotta Ukrajnának. Emellett kitért a gyermekek jogainak védelmére is: „Háború idején a gyermekek nem lehetnek a vesztes oldalon, a gyermekeket nem lehet erőszakkal elvenni a családjukból. Álljunk ki közösen a gyermekek jogainak megsértése ellen, és hívjuk fel a figyelmet minden egyes esetre. A háború nem teheti tönkre gyermekeink jövőjét”.

A magyar államfő hangsúlyozta, függetlenül attól, hogy mennyi időbe telik a béke helyreállítása, Magyarország továbbra is humanitárius és oktatási támogatást, valamint képzési lehetőségeket nyújt Ukrajnának. „Budapest vállalja, hogy támogat minden olyan kezdeményezést, amely a béke elérését célozza. Ezen az úton Budapest mint főváros mindig ott lesz, hogy igazságos békemegállapodásnak adjon otthont. Ezen a missziónkon Kijev után rögtön Rómába látogatok, és a Vatikánba megyek, ahol találkozom a pápával. Ezeket az üzeneteket átadom Őszentségének is” – zárta beszédét Novák Katalin.

A kisebbségi jogokról is szó volt

Szerda délelőtt Novák Katalin megkoszorúzta az orosz–ukrán háború áldozatainak emlékfalát, majd meglátogatta az ukrán Gyermekjogi Központot, ahol találkozott Dmitro Lubineccel, az ukrán parlament emberi jogi biztosával. Az MTI tudósítása szerint az ukrán ombudsman tájékoztatta Novák Katalint, hogy miként zajlik a megszállt területekről korábban Oroszországba került gyermekek hazaszállítása, rehabilitációja.

A megbeszélésen a magyar államfő felvetette a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználati és oktatási jogaival kapcsolatos kérdéseket.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Magyarország

Novák Katalin

Orosz–ukrán háború

Ukrajna

Volodimir Zelenszkij

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak