Lelkes fiatal régészek kutatnak Kinizsi Pál földi maradványai után, a törökverő hadvezér évszázadok óta jeltelen sírban fekszik

Megdöbbentő, de tavaly augusztusig senkinek sem jutott eszébe, hogy felkutassa az egyik leghíresebb közép-európai hadvezér elveszett földi maradványait. Kinizsi eredeti sírját ugyanis 1708-ban sírrablók dúlták fel, szétszórt csontjait pedig Nagyvázsony akkori urai jeltelen sírba temették újra.

Több mint háromszáz évvel később most lelkes régészek és lokálpatrióták vállalkoznak arra, hogy modern vizsgálati módszerek segítségével felkutassák és azonosítsák Nagyvázsony legjelesebb alakjának maradványait.

A cikkben szó lesz arról:

• mi igaz a Kinizsi köré szőtt legendákból;
• miért vallják magukénak Kinizsit a románok és a szerbek is, és volt-e köze a szlovákokhoz;
• miért pihen évszázadok óta jelöletlen sírban;
• miért lehet kulcsszereplő Kinizsi húga;
• és hol temetnék újra a törökverő hadvezért.

---

Emberfeletti erejű népi hős vagy vérszomjas oligarcha?

Kinizsi Pál úgy él a magyar kollektív emlékezetben, mint egy legendás, emberfeletti erejű, népi sorból felemelkedett hős, akinek már a puszta megjelenése elég volt ahhoz, hogy az ellenséges hadak szanaszét szaladjanak, és aki a diadalmas kenyérmezei csatában két szablyával aprította egyszerre a törököt.

„A győzelmet a későbbiekben számos hősi ének, krónika és népmese örökítette meg. Abaúj megyei kisnemesből Kinizsi ezeknek köszönhetően változott át olyan nagy erejű molnárlegénnyé, aki a győzelem után egy fogai közé kapott török hullával a szájában kezdett herkulesi örömtáncba” – írja a törökverőről Romsics Ignác történész.

Persze a legenda, a dicsfény sok esetben arra is szolgál, hogy elfedje a központi figura sötétebb vonásait. Igaz ez Mátyás király kedvenc hadvezérére is: a kisnemesből az ország egyik leghatalmasabb bárójává emelkedett katona nemcsak bátorságáról és erejéről volt híres a maga korában, hanem kegyetlenségéről is. Mai szemmel nézve gyakran horrorfilmbe illő brutalitással számolt le az ellenfeleivel. A Nándorfehérvárt a török kezére játszani próbáló, áruló katonákat például egyenként nyársra húzatta és megsüttette a társaik szeme láttára.

Kinizsi korábbi bajtársainak sem kegyelmezett, Mátyás halálát követően ő verte szét a fekete sereg maradékát. Egykori katonáira, akik zsold híján fosztogatásba kezdtek, a Száva mellett mért megsemmisítő vereséget.

Kinizsi esetében a felségárulás gyanúja is felmerül, hiszen Hunyadi Mátyásnak tett esküje ellenére a király halála után nem annak törvénytelen fia, Corvin János, hanem II. (Jagelló) Ulászló trónigényét támogatta, sőt ő vezette azt a hadsereget, amelyik a Tolna megyei Csontmezőn legyőzte János herceg csapatait. Egyes történészi vélemények szerint nem személyes ambíciók vezérelték, inkább az ország védelmének megerősítését remélte ettől a döntéstől. Ugyanakkor tény, hogy II. Ulászló tette meg őt országbíróvá, vagyis az ország harmadik legmagasabb közjogi méltóságává. Nem sokáig viselhette ezt a kitüntető címet: négy és fél évvel Mátyás halála után, 1494-ben Szendrő ostrománál életét vesztette, miután másodjára is szélütés érte. A csatába állítólag már félig bénán érkezett, hordszéken vitette magát a török ellen.

Kinizsi Pál, Paul Chinezu, Pavol Kiniži

Ahogy minden legendás történelmi alakot, Kinizsit is sok rejtély övezi. Azt sem tudni biztosan, hol született, ahogy a család etnikai származása is kérdéses. Az egyik legvalószínűbb teória szerint – amely mellett Romsics Ignác is letette a voksát – a későbbi hadvezér az Abaúj vármegyei Kiskinizs községből származott, de felmerült lehetséges születési helyként a Temes vármegyei Temeskenéz is (ma Románia).

Ezzel párhuzamosan természetesen több teória látott napvilágot Kinizsi nemzetiségét illetően is.