Atlétikai vébé: hatalmas költségek és felfújt nemzeti érzés, de a magyarok felét nem is érdekli

Nemzeti ügy, minden magyar ember, az egész nemzet sikere, hogy Budapest rendezi meg a világ egyik legnagyobb sporteseményét – ilyen szavakkal kezdte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a pénteki rendkívüli sajtótájékoztatóját, amin arról beszélt, hogy az atlétikai világbajnokság, Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye egyben „diplomáciai nagyüzemet” is jelent, hisz a török elnök mellett a katari emír, a szerb elnök, közép-ázsiai országok politikusai, valamint főleg nyugati és kínai üzletemberek is érkeznek Magyarországra, hogy energia- és biztonságpolitikai, illetve gazdasági kérdésekről tárgyaljanak.

Az atlétikai vébé szombaton kezdődik és átfedésben lesz az augusztus 20-i ünnepséggel, mindezt tetézik a diplomáciai küldöttségek, elsősorban Erdoğan látogatása, aki miatt különleges biztonsági intézkedéseket kell tenni – ez már önmagában a fél város lezárásával jár, miközben augusztus 20. és a vébé miatt Budapesten eleve lezárások lesznek és rengeteg ember lesz az utcákon.

A magyarok felét nem hozza izgalomba a vébé

Az atlétikai vébét nem feltétlenül érzi minden magyar ember a sikerének, legalábbis ez derül ki a Publicus intézet reprezentatív felmérésből, ami szerint a megkérdezettek 53 százaléka nem fogja nézni a közvetítéseket.

Az leginkább a pártállástól függ, hogy az emberek mit gondolnak a vébé hasznosságáról. A kormánnyal szimpatizálók 90 százaléka gondolja úgy, hogy az ilyen sportesemények javítják Magyarország megítélését, élénkítik a turizmust, hatalmas a gazdaságélénkítő hatásuk; az ellenzéki szavazók esetében csak 27 százalék ez az arány.

A kormánnyal szimpatizálók 71 százaléka szerint meg fog, 15 százalékuk szerint nem fog megtérülni a vébé rendezési költsége, az ellenzéki szavazók 84 százaléka gondolja az utóbbit, míg csak a 6 százalékuk szerint térülhet meg a sporteseményre elköltött hatalmas összeg.

315 milliárd forintról, azaz körülbelül 820 millió euróról van szó, ennek nagy része – 246 milliárd forint (kb. 640 millió euró) –  a Nemzeti Atlétikai Központra ment el, az esemény megrendezésének költsége pedig 70 milliárd forint (180 millió euró).

Magyarország 2018-ban úgy nyerte el az atlétikai vébé megrendezésének jogát, hogy nem volt kihívója: a rendezést fontolgatók közül az afrikai országok, majd Barcelona is visszalépett. Mint a Népszava írja, „az elszálló kiadások miatt csak a földkerekség leggazdagabb városai vállalják a terheket, illetőleg azok az autokráciák, amelyek számára a presztízs és az önnön nagyság igazolása előbbre való, mint egyéb jóléti intézkedések”.

Rengeteg pénz és identitás-szerepjáték

A sport az Orbán-kormány számára is rendkívül fontos. Az elmúlt években Magyarország kétszer – 2017-ben és 2022-ben – rendezett vizes vébét, a 2020-ról a járvány miatt 2021-ra halasztott labdarúgó Európa-bajnokság egyik helyszíne Budapest volt. A kormány szerette volna megpályázni a 2024-es olimpia rendezési jogát is, erről a szándékáról azt követően tett le, hogy a Momentum 2017-ben népszavazást kezdeményezett volna az ügyben, és a kiíráshoz szükséges aláírások majdnem kétszeresét sikerült összegyűjtenie.

A népszavazás kiírása helyett azonban a kormány inkább visszavonta az olimpiai pályázatát – aminek megrendezésére egyébként is kevés esélye volt, mert Budapest Párizzsal és Los Angeles-szel versenyzett (a 2024-es olimpiát végül Párizs rendezi, Los Angeles pedig a 2028-asat.)

Puzsér Róbert újságíró, szerkesztő, kritikus, aki már az olimpiarendezési terveket is bírálta, úgy látja, hogy a versenysport erőltetésével és az olyan világesemények, mint az atlétikai világbajnokság Magyarországra hozásával a kormány