Régóta húzódó együttélési ellentétet hozott felszínre Rajkán a pozsonyi buszjárat ügye

Különös kísérlet terepe lett az elmúlt csaknem két évtizedben a Pozsony közvetlen szomszédságában, a határ magyar oldalán fekvő Rajka. A szlovákok ezrével vállalták önkéntesen a kisebbségi létet a magyar faluban, így reagálva a sokak számára vállalhatatlanná vált pozsonyi ingatlanárakra. A magyar faluból mostanra szlovák többségű kisváros lett, ami rengeteg új kérdést vetett fel a helyiek számára. Ezek egy részével sikerült megbirkózni, mások viszont máig feszültséget gerjesztenek.

A jövő júniusban esedékes önkormányzati választások vízválasztót jelenthetnek Rajkán: először indulhat olyan polgármesterjelölt, aki a betelepülők közül kerül ki, és a képviselő-testületbe is jelöltetik magukat szlovák állampolgárok.

Éppen emiatt a Pozsony–Rajka autóbuszjárat nemrég ismét felvetődött ügye már politikai kérdéssé vált a településen, és a felszínre hozott egyéb problémákat is, amelyek a rajkai „őslakosok” és a betelepültek között az évek során felgyülemlettek.

Ezek nem kifejezetten etnikai színezetű ügyek – még ha a nyelvi akadályok gyakran szerepet kapnak is bennük –, és a helyiek egy része hangsúlyozza, hogy Rajkán nincs nemzetiségi konfliktus. A helyi politikában ugyanakkor előkerülnek a szlovák–magyar kérdések is, és a magyar szélsőségesek elkezdtek a szlovákok ellen uszítani a környéken.

A Napunk számos rajkaival beszélgetett az elmúlt napokban, hogy utánajárjunk, miről szól valójában a Pozsony–Rajka autóbuszjárat ügye, és elmérgesedhet-e a helyzet a betelepülők és az őslakosok között a következő időszakban.

Volt busz, nincs busz

A rajkai önkormányzat júliusban kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy visszaállítsák a Rajka–Pozsony autóbuszjáratot, amelyet 2021 májusában szüntettek meg. A petíciót azután indították, hogy már legalább másfél éve sikertelenül kérték a határ mindkét oldalán, hogy segítsenek nekik. A buszjárat Pozsonyból 2010 óta közlekedett, a városi közlekedés határon átnyúló kiterjesztéseként. A 801-es busszal először egészen Pozsony belvárosába el lehetett jutni. Később ez megváltozott, és a busz már csak Oroszvárig ment el, ahonnan átszállással lehetett továbbmenni a városközpont felé.

2020-ban a Covid-járvány idején, amikor a határokat hermetikusan lezárták, a buszjárat is szünetelt. Később kiderült, a Pozsonyi Közlekedési Vállalat már nem akarja fenntartani a járatot, amelyet 2021 tavaszán meg is szüntettek.

A Pozsonyhoz ezer szállal kötődő betelepülők ekkortól próbálják kijárni, hogy ismét legyen busz, a járat megszüntetése óta pedig még több olyan lakos lett Rajkán, akiknek jól jönne a pozsonyi összeköttetés.

Magyar faluból vegyes kisváros

Rajka az elmúlt csaknem két évtizedben az egyik legdinamikusabban növekvő magyarországi településsé vált. Szlovákia és Magyarország 2007 novemberében csatlakozott a schengeni övezethez, és a határellenőrzés eltörlése megnyitotta az utat azok előtt, akiket Magyarországra csábítottak az alacsonyabb ingatlanárak. Rajka a tömeges áttelepülési hullám előtt 2500 fős falu volt, 2008-ig kb. 400 új lakó érkezett Szlovákiából. A folyamat ezek után gyorsult fel igazán, és a következő években megtöbbszöröződött a falu lakossága.

Az igazán jelentős váltást a 2020 márciusában megérkezett Covid-járvány hozta. Mivel a határokat lezárták, a rajkai szlovák állampolgárokat elvágták Pozsonytól. Ekkor több ezren kérvényezték maguknak a magyarországi lakcímkártyát, amely által jogosulttá váltak a helyi szolgáltatásokra.

Így mára Rajka lakossága körülbelül nyolcezer főre nőtt. Ebből alig kétezren vannak az őslakosok, és mintegy hatezren a Szlovákiából érkezett betelepülők.

Többen a helyiek közül azt mondják, a Covid előtt nem volt különösebb feszültség a betelepülők és a helyiek között, ám az utóbbi néhány évben a felszínre kerültek a problémák. Ezek pedig most a buszjárat ügye kapcsán váltak ismét beszédtémává.

Háromszor olcsóbbak a családi házak, mint a szomszédban

A rajkai polgármester-választás egyik témája lesz, hogy ki tudja visszaszerezni a pozsonyi buszjáratot, véli Olczár József ingatlanos, aki számos rajkai ingatlant értékesített az elmúlt években.

Olczár szerint sokakat elriaszt a Rajkára költözéstől a buszjárat hiánya. „Ismerek olyanokat is, akik visszaköltöztek emiatt Pozsonyba” – mondja az ingatlanos a Napunknak.

Még mindig sok olyan fiatal érkezik Rajkára, akik családi házban szeretnének lakni. Rajkán 200–210 ezer euróért már hozzájuthatnak egy 100 négyzetméteres, négyszobás házhoz, míg a néhány kilométerre fekvő pozsonyi városrészben, Oroszváron 600–700 ezerbe jön egy hasonló ingatlan.

Olczár szerint éppen ezért Rajka még mindig ugyanolyan népszerű a szlovákiaiak között, mint évekkel ezelőtt. Egyedül a lakáshitellel szokott gond lenni, amit nehéz megoldani, és a beköltözőkre nem vonatkoznak az olyan magyarországi családtámogatások, mint a CSOK vagy a babaváró hitel.

Jó is volt a busz, meg nem is

Több helyi forrásunk beszélt arról, hogy a Rajkára települtek nagy része autóval közlekedik. Havran József, aki jelenleg már nem lakik Rajkán, de még fenntartja ottani ingatlanját, a Napunknak azt mondta, az autóbusz főleg azt könnyítette meg, hogy valaki tovább maradhasson Pozsonyban, például szórakozni. Az viszont kényelmetlen volt, hogy az utolsó időszakban csak Oroszvárig, Pozsony Rajkával szomszédos városrészéig járt ez a busz.

A buszjárattal kapcsolatban Havran szerint probléma volt, hogy Rajkán nem ment el egészen a falu túlsó felén lévő lakóparkig, ahol a szlovákiaiak jelentős része lakik. Talán ezért sem voltak ezek a buszok túlságosan kihasználtak, teszi hozzá.

Havran azt mondja, ő nem vásárolt volna lakást Rajkán, ha nem lett volna autója. Az autósoknak nagyon jó az összeköttetés Pozsonnyal, hiszen közút és autópálya is összeköti a két települést.

Havran nem érzett feszültséget a hétköznapokban a helyiekkel való kommunikációban a boltokban vagy a hivatalokban. „De azt nem tudom, milyen, amikor valaki szlovákul próbálkozik” – mondja.

Gondok a játszótéren

Egy másik szlovákiai magyar betelepülő, Kosár Nyers Szilvia azt mondta a Napunknak, nekik sem gond a buszjárat hiánya. „Ha külföldre mész lakni, számolj vele, hogy szükséged lesz autóra.” A gyerekeiket is Pozsonyba tervezik iskolába adni, ha kijárják a helyi ovit.

Kosár Nyers Szilvia kétnyelvű, magyar–szlovák baba-mama klubot vezetett Rajkán, amivel az volt a célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a magyarokat és a szlovákokat. A magyarországiak viszont távol maradtak, inkább csak olyan szlovákok jöttek, akik a magyart akarták gyakorolni. A nyelvi akadályok szerinte az anyukák között is szülnek kényes helyzeteket. Ha például a játszótéren konfliktusba keveredik egy magyar és egy szlovák gyerek, ezt a szülők a nyelvi akadályok miatt nem mindig tudják kezelni. „A magyar anyukák ezért inkább ki sem mennek a játszótérre.”

Pozsony megye ígérete

De vissza az autóbuszjárathoz. A szlovákiai betelepülők közül többen próbáltak lépéseket tenni a járat újraindítása érdekében. Egyikük Ploczek Róbert, aki aktívan részt vesz a helyi közéletben.

Ploczek szerint a Rajkán élő mintegy hatezer szlovák között sokan vannak, akiknek hiányzik a busz, és többen több vonalon intézkednek. Mivel ilyen sokan intézkednek, ez már Ploczek szerint elkezdte idegesíteni az illetékes hivatalokat is. „Probléma, hogy nem tudjuk együtt intézni ezt az ügyet” – mondja.

Ő maga is járt Juraj Drobánál, Pozsony megye elnökénél is, aki elmondása szerint ígéretet tett neki arra, hogy megoldja az ügyet. Droba azt mondta neki, elég lenne, ha a magyar oldal a szükséges üzemeltetési összeg harmadával beszállna a költségekbe. Ezen a ponton viszont az ügy elakadt.

Ploczek azt mondja, felvette a kapcsolatot Győr–Moson–Sopron vármegye illetékeseivel is, akik azt válaszolták neki, náluk nem járt senki a buszjárat ügyében.

„Látni, hogy a magyar oldalnak nem érdeke, hogy újraindítsa a buszjáratot. Úgy néz ki viszont, hogy a szlovák politikusok sem akarják elintézni” – véli Ploczek, aki szerint vannak, akik visszaköltöznek Szlovákiába az autóbusz hiánya miatt. Sokan pedig napi szinten Dunacsún pozsonyi városrész utolsó buszmegállójától gyalog jönnek be Rajkára.

Elakadt az intézkedés

A Napunk kereste Kiss Vince rajkai polgármestert is, aki viszont sem e-mailes, sem telefonos megkereséseinkre nem reagált. Elértük ellenben Csermák Erikát, aki Pozsonyban dolgozó pénzügyi elemzőként a párjával tíz éve költözött Rajkára Szlovákiából, és részt vett az önkormányzatnak Pozsony megyével folytatott tárgyalásán az autóbuszjárat ügyében. Ožvald Erzsébet, Pozsony megye alelnöke tárgyalt a rajkai küldöttséggel, és azt vetették fel, közös finanszírozás keretében kellene megoldani a buszjáratot. A két fél akkor arról egyezett meg, megyei szinten kell folytatni a párbeszédet.

Ezzel kapcsolatban a Napunk kereste Győr–Moson–Sopron vármegyét és Pozsony megyét is.

Németh Zoltán, Győr–Moson–Sopron vármegye elnöke a Napunknak azt válaszolta, a közlekedés szervezése Magyarországon állami hatáskör, ezért a vármegyei önkormányzatnak nincs ilyen feladata.

„Egyeztető megbeszélésre nem hívtak a témában, informálisan a Pozsonyi Kerületi Önkormányzat alelnökével, Ožvald Erzsébettel ugyanakkor többször beszéltünk arról, hogy ez fontos lenne Pozsony megyének. A nemzetközi járat indításával kapcsolatos lehetőségekről igyekeztem tájékoztatást adni, azonban pont átszervezések voltak akkor a minisztériumban, így a közlekedési feladatokkal kapcsolatos feladatkörök máshová kerültek.”

Elvi lehetőségként minden esetben támogatják a határok átjárhatóságának javítását, például Győr és Dunaszerdahely között a Szlovák–Magyar Határmenti Együttműködési Program keretében támogatták buszjárat indítását, teszi hozzá Németh.

„A Szlovák–Magyar Interreg pályázatok most indulnak, amennyiben ott a pályázati feltételnek megfelelő igény érkezik, a Monitoring Bizottság tagjaként fogok tudni lobbizni a sikerért” – közölte a vármegye elnöke, hozzátéve, az ő önkormányzatuk anyagilag nem tud beszállni a projektbe.

Pozsony megye szóvivője, Lucia Forman a Napunknak úgy reagált, jogilag lehetséges a határ túloldalára is üzemeltetni autóbuszjáratot Pozsony megye számára. A megye által versenypályázaton kiválasztott közlekedési vállalattal kötött szerződésbe is bekerült az ausztriai Hainburg, illetve Rajka felé történő járatok biztosítása mint opció. Ennek teljesítésére a megye azt a feltételt szabta, hogy a járatok finanszírozásához partnert találjanak.

Az osztrák fél irányából azonnali érdeklődés mutatkozott, így 2022 szeptemberétől együtt járatják ide a buszt, Alsó-Ausztria szövetségi tartománnyal közös finanszírozásban.

Rajkát illetően viszont nem sikerült társfinanszírozót találni – sem a község, sem a megye, sem az állam nem szállt be. Forman szerint idén is folytak erre irányuló tárgyalások. „Pozsony megye részéről van érdeklődés, és fontosnak tartjuk ezt a járatot, de partnerek segítsége nélkül nem lenne egyszerű önállóan finanszírozni a járatot. Az egyenlő hozzáállás keretében azonos szabályokat kellene alkalmazni a rajkai járatnál, mint a hainburginál” – írta a Napunknak Forman.

Csak a pénz hiányzik?

A Rajka–Pozsony autóbuszjárat kapcsán egyetlen probléma van: a pénz. Ezt már Ádám Kálmán önkormányzati képviselő mondta a Napunknak.

„Az önkormányzatnak nincs saját forrása arra, hogy ezt a járatot támogassa. Eddig is pályázati pénzekből működött a járat, ha nem lesz rá pályázati pénz, nem fog újraindulni.”

Az önkormányzat ezt Ádám szerint jelezte az illetékesek felé, akik szintén pályázati pénzhez kötötték a járat elindítását. „Voltak egyeztetések a szlovák oldallal is, de szlovák oldalról sincs rá támogatás. Ez egy nagy költségű ügy.” A rajkai önkormányzat szívesen indítana több járatot Mosonmagyaróvár felé is, de arra sincs keret, teszi hozzá a képviselő.

Ádám szerint az a baj, hogy sokan kampánytémának használják ezt az ügyet, és azt mondják, a magyarok nem akarják a buszt. Ez viszont szerinte nem igaz, ahogy az sem, hogy az önkormányzat nem foglalkozik a betelepülőkkel. „Aki betelepül, annak már bitumenes útja van, az új játszóteret és sportlétesítményt is arra a részre telepítettük, ahol a betelepülők élnek” – mondja Ádám.

Beszállnak a szélsőségesek

Így lett tehát az autóbusz kérdése politikai ügy. Vannak, akik azt mondják Rajkán, a jelenlegi polgármester nem szereti a szlovákokat, ezért csak a látszatra ad, de valójában nem segíti őket. Olyan hangok is vannak, melyek szerint a magyarok attól tartanak, egy új Trianont jelent számukra a szlovákok térnyerése Rajkán.

A témára rárepültek a szélsőséges politikusok is. A Mi Hazánk aktívan beleállt az ügybe, és tavaly ősszel egy félelemkeltő videót tettek közzé a YouTube-on Még a trianoni határok is tovább szűkülnek? címmel. Nem szeretnénk, hogyha már az egyébként is megcsonkított országunkat tovább csonkítanák, tovább foglalnák más nemzetek fiai – mondja a videóban Dócs Dávid, a Mi Hazánk alelnöke, aki helyiekkel beszélget arról, hogyan élik meg, hogy a szlovákok többségbe kerültek Rajkán.

A szlovákellenes hangulatkeltésnek voltak konkrét eredményei is: tavaly ősszel a Rajkával szomszédos Bezenyén helyi népszavazást is kezdeményeztek, hogy leállítsák a betelepülést, ám ez a népszavazás érvénytelen maradt.

Dócs Dávid viszont nem állt le a témával, nemrég új videót jelentetett meg, amelyben azzal riogat, hamarosan az egész Mosonmagyaróvári járás elszlovákosodhat. A videóban arról is szó van, hogy Rajkának jövőre már szlovák polgármestere lehet.

Nem nemzetiségi, együttélési problémák

A legtöbb forrás, akivel beszéltünk, azt erősítette meg, hogy nemzetiségi feszültség nincs Rajkán. Mármint azon kívül, amit a szélsőséges politikusok gerjesztenek.

„A szomszédok között keletkezik feszültség, de ez bármelyik másik településen előfordulhat. Sok ismerősöm van, akik nagyon jól kijönnek a szlovák szomszédaikkal. Ez a kölcsönös tiszteletről szól, a kedves gesztusokról, plusz egy kis Google-fordító” – mondta a Napunknak Csermák Erika.

Ádám Kálmán helyi képviselő szerint nem magyar–szlovák nemzetiségi problémák vannak Rajkán, hanem együttélési problémák, városiak és falusiak között. „Ugyanez van a budapesti agglomerációban is – akik kijöttek a panelből, azt gondolják, itt mindent lehet” – mondja Ádám.

„Az kikerülhetetlen, hogy beszivárogjon a szlovákellenesség, mindenhol vannak olyan emberek, akik így akarnak előnyt szerezni a politikában. Így volt ez Szlovákiában is, ahova szintén beszivárgott a magyarellenesség. Én azt mondom, nem ez a fő probléma” – teszi hozzá a helyi képviselő.

Ádám úgy gondolja, aki ideköltözik, annak integrálódnia kell, és legalább meg kell próbálnia megtanulni magyarul. Ezen a téren viszont vannak problémák, mert mindkét oldal elég közömbös. „Megszerveztem a nyelvtanfolyamot, amire 14-en jelentkeztek a több ezer szlovák állampolgár közül. Aki akar, az beilleszkedik.”

Kosár Nyers Szilvia is azt mondja, a fő konfliktusforrás inkább az, hogy olykor hiányzik a kölcsönös tisztelet. A helyiek például hozzá voltak szokva, hogy mindenki köszön egymásnak az utcán, de a betelepülők nagy része nem hajlandó köszönni. Olykor viszont a követeléseik ellentmondásosak: amikor az oviban szlovákul is elmondták a fontos bejelentéseket a szülői értekezleten, volt olyan szlovák szülő, aki amiatt panaszkodott, miért ilyen hosszú a szülői.

Nem nézik jó szemmel, hogy a betelepülők politizálnak

Abban minden forrásunk egyetért, hogy a helyi politika érzékeny téma, és indulatokat válthat ki, ha lesz szlovákiai polgármesterjelölt – márpedig lesz, habár hivatalosan még senki nem jelentette be az indulását.

Nincs jó visszhangja annak, hogy a betelepülők közül többen indulni akarnak az önkormányzati választásokon, mondja Csermák Erika.

„Én is szeretnék indulni képviselőjelöltként, mert úgy érzem, szükség van arra, hogy összekössük a két közösséget. Mivel bekapcsolódtam a helyi ügyekbe, úgy érzem, tudnám segíteni az önkormányzatot és a falut.”

Az önkormányzat tehetne egy picivel többet is a kommunikáció terén, véli Csermák Erika. „De vannak próbálkozások, a falunapon egyszer már én is tolmácsoltam a programot, idén a polgármesteri köszöntő szintén szlovák tolmácsolással zajlott. Az önkormányzat sok fontos helyi rendeletet lefordított szlovákra, például a helyi adókkal kapcsolatban. A kulturális eseményekre is meghívtak szlovák fellépőket is.”

A szlovák gyerekek ünneplik a magyar ünnepeket

Érdekes helyzet alakult ki a helyi oktatásban. Az óvoda magyar nyelvű ugyan, de a gyerekek nagy része már szlovák. Korábban voltak, akik azért adták a gyereküket a magyar oviba, hogy megtanuljanak magyarul, de mára ez nem igazán működik.

Ádám Kálmán szerint az önkormányzat egyik problémája, hogy a magyar általános iskolában nincsen elég diák annak ellenére, hogy nyolcezer fős a lakosság. Az óvoda pedig annyira zsúfolt, hogy a magyar államnak új óvodát kell építenie, ami Ádám szerint már folyamatban van.

Az óvodából viszont nem a helyi általános iskolába adják a gyerekeket, hanem átviszik őket Szlovákiába.

„Az óvodában sem nagyon tanulnak meg magyarul a szlovák gyerekek, mert már alig van magyar gyerek. Inkább a magyar gyerekek tanulnak meg szlovákul” – meséli Ádám.

Olyan furcsa helyzetek is kialakulnak, hogy az óvodában a magyar nemzeti ünnepekre is a szlovák gyerekekkel tanítják meg a műsort, mivel nincs elég magyar gyerek.

Az önkormányzat azt szeretné, ha a betelepülők is nagyobb számban használnák az iskolát, ugyanakkor az iskolában továbbra is magyarul folytatnák az oktatást.

Nem duzzad tovább

Rajka problémája tehát elsősorban azzal függ össze, hogy túl gyorsan szabadult rá a szlovák főváros lakossága a falura, amely erre nem tudott felkészülni. Ádám Kálmán szerint az egész történet valójában a kapzsiságról szól.

Nem az a baj, hogy szlovákok jöttek, hanem hogy egyszerre zúdult rá a falura ez a sok ember, akiket így nem lehet integrálni, mondja a helyi képviselő. A helyiek túl gyorsan adták el a szántóföldeket, ahol lakóparkok épültek.

„Nevezzük nevén: ez kapzsiság volt, és akik ezt elkezdték, nem gondolták végig. Azt gondolták, pozitívumokat fog ez hozni, de ennek határt kellett volna szabni.”

Ádám szerint a helyzet most már nem fog tovább romlani, az önkormányzat ugyanis leállította a további lakóparkok építését. Most már csak az gond, hogy – ahogy a képviselő mondja – Rajka 50 évvel előre jár az építkezésekkel, és az önkormányzat nem bírja utolérni magát a megoldások terén.