Elon Musk, a bolygó megmentője vagy egy cinikus diktátor: a jó vagy a rossz fog győzedelmeskedni a világ leggazdagabb emberénél?

A rajongói zseninek és látónak tartják, egyesek még azt is állítják róla, hogy ő az, aki egy nap megmenti az emberiséget.

A társadalom másik része, akik nincsenek kevesen, viszont nyíltan leidiótázza, noha az IQ-ját 155-re becsülik, ami azt jelenti, hogy valóban zseni.

A világ leggazdagabb embere, az 52 éves Elon Musk jogosan kelt aggodalmat az emberekben abban a tekintetben, hogy nincs-e mégiscsak túl sok hatalma.

Ez már tavaly megmutatkozott, amikor gigászi összegért, 44 milliárd dollárért megvette a Twitter közösségi oldalt, ahova visszaengedte a konspirátorokat, a rasszistákat, az összeesküvés-elméletek és az álhírek terjesztőit. A francia Le Monde ezért Muskot „az álhírterjesztők megmentőjének” titulálta.

Musk birodalma 2022 februárja óta, amikor is az orosz invázió megkezdődött, az ukrajnai háborút is befolyásolja – a Starlink nevű szatellit-internet projektjének köszönhetően, amelyet az ukrán hadsereg a katonai technikával való kommunikációra használ, és amely a legmagasabb ukrán tisztviselők szerint már több ezer ukrán életet mentett meg.

Musk ma nem csak az A listás világsztárok közé tartozik, akinek a vagyonát 230 milliárd dollárra becsülik, és amivel kiérdemelte a világ leggazdagabb embere címet, hanem egyben azon kevés milliárdos közé is, akikkel nemcsak az üzleti partnerek, hanem – mint Ukrajna esete mutatja – országok tárgyalnak.

Hányattatott gyerekkor és gyűlölt apa

Rendkívül okos, ugyanakkor félénk, néha zaklatott, de barátságos is. Így jellemzik Muskot azok, akik fiatal kora óta ismerik, és a baráti köréhez tartoznak.

Musk maga is elismeri, hogy gyermekkora nem volt a legboldogabb, főként az apjával, a dél-afrikai milliomos Errol Muskkal való feszült viszonya miatt.

Amikor Elon kilencéves volt, meg kellett birkóznia a szülei válásával, és az anyja, Maya Musk helyett, aki már akkoriban is híres modell volt, az apját választotta. Utólag azonban ezt hibának ítélte meg.

„El sem tudja képzelni, milyen rossz volt” – mondta Elon Musk a Rolling Stone magazinnak adott 2017-es interjújában, amikor az apjával való kapcsolatáról kérdezték. „Minden szörnyű bűntényt elkövetett, ami csak létezik.”

A ma már 77 éves Errol Musk később bevallotta, hogy van egy gyermeke a mostohalányától, Jana Bezuindenhouttól. Elont gyakran hívta nyilvánosan idiótának, és még ma is azt állítja, hogy nem igazán boldog, és nem is büszke rá.

Elon végül még az 1980-as években elhagyta Dél-Afrikát, és Kanadába költözött az anyjához, ahol közgazdaságtant és fizikát tanult. Hazájában akkoriban a fekete lakosságot elnyomó rasszista apartheid tombolt, és Musk a katonai szolgálatot is el akarta kerülni.

Amikor Pretoriából a kanadai Ontarióba utazott, az apja azt mondta neki, hogy néhány hét múlva úgyis visszajön. Musk soha nem tért vissza, de sikerült több céget is alapítania, amelyek értéke később meghaladta az egymilliárd dollárt.

Már 12 éves korában vállalkozott 

Mindössze 12 évesen, egy Blastar nevű számítógépes játék értékesítésével kezdte vállalkozói karrierjét. A fekete képernyőn ugráló apró kék figura feladata mai szemmel nézve, Musk fejlődéséhez képest, kissé ironikusnak tűnik: egy hidrogénbombákat szállító ellenséges idegen hajót kellett elpusztítania. Egy olyan játékért, amelyet ő maga „elég jónak” nevezett, akkoriban tekintélyesnek számító 500 dollárt zsebelt be (mai árakon ez körülbelül háromszor ennyi lenne).

Az egyetem alatt a barátaival egy raktárt bérelt, amely bulihelyiségként szolgált a diákok számára.

Musk karrierjének valódi fordulópontja azonban akkor következett be, amikor Kimbal nevű bátyjával létrehozták a Zip2 online amerikai városkalauzt, tekintve hogy akkoriban már az államokban élt (2002-ben kapott állampolgárságot). A céget később 307 millió dollárért sikerült eladniuk, és Muskból ekkor lett először milliomos.

Musk műhold-monopóliuma

Ugyanebben az évben alapította meg az X.com nevű online bankot, ami később a híres PayPal szolgáltatássá alakult át, és amiért az eBay 1,5 milliárdot fizetett. Musk az ezt követően keresett 100 millió dollárt a talán leghíresebb projektjébe, a SpaceX-be fektette be. Tehát abba a cégbe, amely egyrészt versenyezni akart az amerikai NASA-val és rakétákat fejleszteni. Ma azonban a SpaceX leginkább a már említett Starlink projektre összpontosít, amely csaknem monopóliummal rendelkezik a műholdas internet világpiacán.

Jelenleg mintegy 4500 Starlink-műhold kering a Föld körül, ami az összes felbocsátott műhold több mint fele.

A Starlink éppen Ukrajnában került teljes körű használatba, bár ennek folyamata nem volt egyszerű. Nem sokkal az orosz invázió kezdete után, tavaly márciusban még Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Mihajlo Fedorov, aki a kormányban az innovációért felelős, megköszönte Musknak a technológiát: „A Starlink összeköttetésben tartja városainkat, és lehetővé teszi, hogy életeket mentsünk.”

@elonmusk @SpaceX @SpaceXStarlink many thx! Starlink keeps our cities connected and emergency services saving lives!

With Russian attacks on our infra, we need generators to keep Starlinks & life-saving services online – ideas? @Honda @ChampionGen @westinghouse @DuroMaxPower pic.twitter.com/FkUZ6s08AO

— Mykhailo Fedorov (@FedorovMykhailo) March 2, 2022

Musk később felrótta az ukrán kormánynak, hogy a földön lévő apró műszerek szolgáltatásáért sem fizet tízmilliókat. A vita egészen a Pentagonig ment. Musk az összeg visszatérítését követelte az amerikai védelmi minisztériumtól, hogy aztán később maga írja meg: „Felejtsék el, kifizetjük.”

Az amerikai kormány legújabban jóváhagyta az ukrán starlinkek támogatását.

Azonban még egy év sem telt el, és Mihajlo Fedorov idén márciusban már bírálta Muskot, és felszólította, hogy válasszon, Oroszország vagy Ukrajna oldalán áll-e. Ez akkor történt, amikor a SpaceX „leállított” egy műholdas rendszert a Krím körül, és maga a cég is elismerte, hogy ezt azért tette, hogy a technológiát ne használhassák fel az ukránok az oroszok által megszállt területek elleni támadások indítására. Az ukránok állítólag arra is használják a kommunikációs rendszert, hogy az orosz katonai célpontokat támadó drónokkal kommunikáljanak.

„A Starlink a kommunikáció egyik alapvető eleme, főképpen a fronton” – üzente Kijevnek a Twitteren maga Musk. „Egy olyan konfliktus kiterjedéséhez, ami akár a harmadik világháború kitöréséhez is vezethet, nem fogunk hozzájárulni.”

You’re smart enough not to swallow media & other propaganda bs.

Starlink is the communication backbone of Ukraine, especially at the front lines, where almost all other Internet connectivity has been destroyed.

But we will not enable escalation of conflict that may lead to WW3.

— Elon Musk (@elonmusk) February 12, 2023

Az ukránok bebiztosították magukat a svéd műholdakkal

Musk azonban nem csak ezzel bosszantotta fel az ukránokat, hanem azzal is, hogy a Twitteren bemutatta a saját „békeprogramját”. A programban azt javasolta Ukrajnának, hogy maradjon semleges, és hogy adja fel a Krímet.

Az ukrán kormány ebben a hónapban egy B-tervvel állt elő – megegyezett a Starlink svéd versenytársával, a Satcube-bal, a műholdakat pedig Németország fogja finanszírozni. Néhány anonim ukrán tisztviselő elismerte, hogy ezzel azt akarják elkerülni, hogy Musk beleszóljon abba, hogy az ukránok hol és hogyan irányítsák a drónjaikat műholdakkal.

A Projekt X célja az átlagemberek élete feletti uralom megszerzése

Ha azt mondjuk, hogy Musk először magához édesgette, majd később kissé feldühítette az ukránokat, valami hasonlót gondolhatunk az amerikai közvéleményt illetően is, miután tavaly ősszel megvásárolta a Twitter közösségi hálót.

Nem sokkal azután, hogy 44 milliárd dollárért megvásárolta a céget, kirúgta az alkalmazottak felét. A maradókkal pedig közölte, hogy szokjanak hozzá, hogy mostantól sokkal többet fognak dolgozni.

Muskot viszont azért éri a legtöbb kritika, hogy visszahozta a Twitterre a korábban letiltott összeesküvőket vagy ellentmondásos politikusokat is. A korábban letiltott, most pedig engedélyezett fiókok között van a Donald Trump volt elnök által kezelt fiók is, aki a Twitteren is lázította a követőit, hogy 2021 januárjában, a választások elvesztése után megrohamozzák a washingtoni Capitoliumot.

Trump egyelőre még nem tért vissza, de megalapította a saját közösségi oldalát Truth néven.

Musk később megkérdezte közönségét, hogy maradjon-e a Twitter vezetője: a rajongóinak több mint 57 százaléka azt válaszolta, hogy inkább ne. Musk lemondott ugyan a Twitter vezetői pozíciójáról, ez azonban csak formalitásnak bizonyult.

A múlt hónapban végérvényesen átnevezte a közösségi oldalt, és megkezdte mindannak az eltávolítását a székhelyéről, ami a cég korábbi nevére emlékeztet. A Twittert, ahonnan korábban több újságírót is kirúgott, egyfajta „univerzális alkalmazássá” akarja változtatni.

Ez egy olyan álom, amelyet Musk előtt már mások is álmodtak, de a nyugati körülmények között még senkinek sem sikerült elérnie. Az ihletet a kínai WeChat alkalmazás adta, amit „univerzális alkalmazásnak” neveznek. Lehet rajta kommunikálni, jegyet fizetni vagy ételt rendelni, és Kínában ma már gyakorlatilag semmit sem lehet online csinálni nélküle. Musk elképzelése a Twitterről, amelyet most a kedvenc betűje után X-nek nevezett el, állítólag erre hajaz.

A The Economist dokumentumfilmje Muskról

A jó vagy a rossz győzedelmeskedik?

Musk cégeinek zászlóshajói között ott van még a Tesla, az elektromos autókat gyártó cég azonban szintén nem örvend mindenhol jó hírnévnek.

A Tesla alkalmazottjai gyakran panaszkodnak az embertelen munkakörülményekre, a befektetők pedig kétségbe vonják a Tesla valódi értékét, amelyet sokan túlbecsültnek tartanak. Mikor a leginkább futott a szekér, a piacok egészen 1 billió dollárra értékelték, ami a világ összes autógyáráét meghaladta, végül azonban kevesebb mint 800 milliárd dollárra csökkent az értéke.

Ez még mindig kevesebb, mint az Apple vagy a Microsoft techóriásoké, viszont tízszer több, mint a Volkswagen becsült értéke.

Elon Musk esetében leginkább azt nehezményezik, hogy politizál Ukrajnában, fél, hogy magára haragítja Oroszországot vagy Kínát, és hogy segít az összeesküvőknek. A világ leggazdagabb emberét tehát számos kritika is éri.

Viszont még a kritikusai sem biztosak abban, hogy végül negatív hősként fog bekerülni a történelemkönyvekbe.

„Ha egy rakétát próbálunk meg az űrbe juttatni, a fizika az ellenségünk. De ha egy közösségi oldalt igyekszünk vezetni, ott az emberi természettel találjuk szembe magunkat” – mondja a The Economist brit magazin dokumentumfilmjében Tom Standage főszerkesztő-helyettes.

„Az egyik kérdés így hangzik: mi fog győzedelmeskedni, az a sok jó, amit Elon Musk tett, vagy a rossz?” – veti fel a problémát az újságíró, a választ az olvasókra hagyva.

Filip Orsolya fordítása