Napunk

Putyin egy nagy vezető, állítja az új orosz történelemtankönyv. Így írják át Moszkvában újra a múltat

Oktatás az orosz Mariföldön. Illusztrációs fotó - Orosz oktatási minisztérium
Oktatás az orosz Mariföldön. Illusztrációs fotó – Orosz oktatási minisztérium

A nyugati szankciók a mi győzelmünk. Az ukrán neonacionalizmus az ellenségünk. Putyin egy nagy vezető, Gorbacsov pedig pipogya volt, írja az új orosz történelemtankönyv, melyet elemzünk.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Az új történelemtankönyv borítójára egy fekete építményt tettek, az orosz imperializmus, felfuvalkodottság, az összes nemzetközi szabály elvetésének a szimbólumát: a Krími hidat, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök azután építtetett, hogy 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet.

Amikor az orosz általános iskolák felső tagozatos diákjai kinyitják a tankönyvet, megtudják, miért szerepel a borítón épp a Krími híd. Vagy a katonai felvonulás a Vörös téren, mint az erő és az agresszió ünnepe.

Ezt követően két lehetőségük van: vagy elhiszik, amit olvastak,vagy nem. De Szergej Csernyisov novoszibirszki történész és pedagógus szerint a pubertáskorú gyermekeknek ez valószínűleg mindegy lesz. A lényeg az, hogy meg kell tanulniuk.

„Ukrajna egy ultranacionalista állam. Bármilyen más véleményt ma keményen üldöznek Ukrajnában. Az ellenzéket betiltották, minden, ami orosz, ellenségesként van megjelölve” hazudja a diákoknak az Ukrán neonacionalizmus című fejezet.

A 10. és 11. évfolyamok minden tankönyvének borítóján más motívum szerepel: katonai parádé a Vörös Téren, a Krími híd… Azonban mind a háborúhoz, a hadsereghez, az orosz imperializmushoz kapcsolódik. Forrás – alex19nnov, Twitter

Az új történelemtankönyveket a múlt héten kezdték nyomtatni a Szmolenszki Poligráfiai Intézetben. A könyveket az általános iskolák felsőbb osztályait látogató diákjainak szánják. Azoknak, akik hamarosan választók lesznek, de még formálhatók, ezért kevesebb munkával jár orosz hazafit nevelni belőlük, mint a felnőttekből.

„A bolygó nagy része megértéssel és szimpátiával figyeli az irányt, amely elutasítja az egypólusú világrendszert és annak szabályait,” tudják meg például az orosz diákok arról, hogyan látják más országok az orosz agressziót Grúzia és Ukrajna ellen.

Az jelenlegi helyzet nézőpontjából javítgatott és prezentált „orosz történelem” új verziójának szerzője Vlagyimir Megyinszkij – volt kulturális miniszter és ma Putyin elnök tanácsadója ezen a téren. Őt Anatolij Torkunov, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetének rektora segítette. Rekordidő alatt sikerült átírniuk mindent – mindössze négy hónap kellett hozzá.

Megyinszkij túlságosan nem is titkolta, hogy a célja a „történelem újraírása” volt. A tankönyv bemutatása során pont ezt a fogalmat használta.

Néhol állítólag elég a kisebb korrekció, máshol „minden rosszul” volt.

Vitalij Portnikov ukrán újságíró és kommentátor szerint az új orosz történelemtankönyvek egész koncepciójának alapja az „orosz és szovjet történelem összehangolása a jelenlegi állami propaganda narratívájával”.

Egyszer azonban ez egy jó ügyet is szolgálni fog – bizonyítja, hogy Megyinszkij támogatta a háborús bűnöket.

Mi új a tankönyvekben, mi hiányzik belőlük, mi változott?

Megváltozott az egész koncepció – sokkal több figyelmet szentelnek annak, mi történik ma Ukrajnában, és hogy fogott össze a „kollektív Nyugat” Oroszország ellen, mint annak, mi történt azelőtt a Szovjetunióban, és milyenek voltak a kommunista birodalom felbomlásának következményei. Az megfelelne egy átlagos történelemtankönyv tartalmának, ami az alapiskolák felső tagozatának szól. Ez inkább polgári nevelés vagy kézikönyv fiatal propagandisták számára.

Teljesen új például a KKH, vagy „Különleges katonai hadművelet” elnevezésű fejezet, ahogy Oroszországban hivatalosan nevezik az Ukrajna ellen folytatott agresszív háborút.

Nagy változások történtek abban a részben is, amely a múlt század ’70-es, ’80-as és ’90-es éveivel foglalkozik. „Ezeket teljesen átdolgoztuk,” vallotta be Megyinszkij.

A 2000 utáni időszakot is, mikor az elnöki széket Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz vezető foglalta el, úgy javították, retusálták és korrigálták, hogy a fiatalok újkori orosz történelemről szóló elképzelései megfeleljenek a helyes és főleg engedélyezett elképzeléseknek a rezsimről.

Ezt tudják meg a diákok a szankciókról, amelyekkel a Nyugat sújtotta Oroszországot, miután az megtámadta Ukrajnát:

„A történelemben ritkák az ilyen egyedi idők. A külföldi társaságok távozása után számos piac megnyílt előttetek. Megnyíltak a fantasztikus karrierlehetőségek az üzletben és a saját startupokban. Ne vesztegessétek el az alkalmat. Ma Oroszország a lehetőségek országa.” (406. oldal)

Ezt a szankciókat bevezető Európai Unió és Egyesült Államok drámaian rossz gazdasági helyzetének leírása követi. Másrészt a szerző gyakran azt állítja, hogy a háborúból és Oroszország izolálásából az USA-nak van a legnagyobb haszna, mert Európa „drága gázt” vásárol tőlük, és az amerikai fegyvergyárak nem győzik teljesíteni a megrendeléseket.

A tankönyvben nagy teret kap az ukrajnai helyzet leírása. A szakasz egyben magyarázatként szolgál Putyin döntésére a háború megkezdéséről a múlt év februárjában.

„Semmilyen harci cselekményt nem kezdtünk, hanem igyekszünk befejezni őket,” állítja a könyv a diákoknak. „A harci cselekményeket az ukrán nacionalisták kezdték el Ukrajnában 2014-ben, mikor államcsínyre került sor.”

A tankönyv jelentős részét képezik a vezértől származó idézetek. Például az orosz elnök felszólalása 2022. február 24-én. A diákoknak azt azonban már nem magyarázzák el, hogy mit jelent a „történelmi jövő” fogalma.

„Végeredményben ez élet és halál kérdése, a történelmi jövőnké, mint nemzeté.”

Nasztya Lotreva, a BBC újságírója, volt történelemtanár néhány fejezet hangnemét ahhoz hasonlítja, amit a szovjet iskolák erőltettek a diákok fejébe a múlt század ’30-as éveiben (Sztálin alatt). Ezt a tankönyvből vett további idézetek is bizonyítják.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Oktatás

Orosz–ukrán háború

Oroszország

Propaganda

Történelem

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak