A rubel esése konfliktust szított a Kremlben. Ivan Mikloš elmagyarázza, miért csak két rossz lehetősége maradt Oroszországnak
Az orosz jegybank meglepő reakciója nem fogja megoldani az ország háborús gazdaságának problémáit, mondják a gazdasági szakértők.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
A rossz hírt egy átlagos orosznak a pénztárcája és az életminősége sínyli meg. A Kremlt azonban arra emlékeztette, hogy a nyugati szankciók mégis működnek, és hogy az Ukrajna ellen folytatott háború az orosz gazdaságot lefelé húzza.
Az orosz valuta a héten átlépte a száz rubel/dollár lélektani küszöböt, és olyan is volt, hogy a rubel egy amerikai centet sem ért.
Egy hosszú távú tendenciáról beszélhetünk. Az év eleje óta a rubel értékének harmadát vesztette el a dollárral szemben. Oroszország kiviteltől való függősége nem szűnt meg, az elértéktelenedett valuta pedig leginkább az árak emelkedésében mutatkozik meg – írja a The Bell orosz portál.
Arról, milyen súlyos problémát jelent Oroszországnak a rendkívül gyenge rubel, Ivan Mikloš volt pénzügyminisztert és Ukrajna újjáépítéséért felelős nemzetközi tanácsadót kérdeztük.
A rubel Putyin egyik újabb áldozata
A rubel árfolyamesésének híre gyors és erős reakciókat váltott ki Oroszországban. Az orosz jegybank már a rubel esése utáni napon 3,5 százalékkal emelte az alapkamatot. Összességében az alapkamat így 12 százalékra emelkedett.
A gazdasági szakértőket meglepte a központi bank lépése. Azt várták ugyanis, hogy a tíz százalékot nem lépik túl.
A lépést a Financial Times is rendkívülinek tartja. Mint kifejtették, a szankciók sújtotta orosz gazdaság újraindítására és Putyin hadigépezetének finanszírozására tett kísérlet hatalmas hitelfelvételt igényelt, ami csak felgyorsította a hét százalék körül mozgó inflációt. A rubel gyengülése Putyin háborújának egy újabb következménye.
A kamatlábak emelése egy bevett eljárás, amikor az országok megpróbálják megállítani nemzeti valutájuk zuhanását. A jegybank már tavaly, az ukrajnai orosz invázió kezdete után bevezetett szankciókat követően megtette ezt a lépést, és az alapkamatot 20 százalék körülire duplázta meg.
Ez azonban nem egy csodaszer, főleg akkor, amikor az ország alapvető prioritása az, hogy háborút folytasson a szomszédos ország ellen, amely annak sikeresen ellenáll.
A kezdeti sokk elülése után a jegybank fokozatosan ismét csökkentette a kamatlábakat. Az orosz gazdaság még növekedni is kezdett, amit a Wall Street Journal elsősorban a gáz- és olajeladásokból származó nyereségnek, a nagyszabású kormányzati stimulánsoknak és a piac Európából Ázsiába való átirányításának tulajdonított. Az ázsiai nagyhatalmak, Kína és India voltak ugyanis a Kreml legfontosabb energiaimportőrei.
A válság megoldásához ez azonban nem volt elég, a rubel pedig újra elindult lefelé a meredek lejtőn.
Mikloš elmagyarázza, miért gyengül a rubel
Ivan Mikloš szerint a rubel árfolyamcsökkenésének legfontosabb oka az olaj- és gázexportból származó devizabevételek csökkenése 2023-ban 2022-hez képest.
„A 2022-es év kivételes és átmeneti év volt, mivel ezen áruk árai (éppen az Oroszország által Ukrajna ellen kirobbantott háború következtében) hatalmas mértékben megemelkedtek. Így Oroszországnak a költségvetésben a vártnál magasabb devizabevételei voltak, ugyanakkor az alacsonyabb import miatt (főként a szankciók miatt) a devizakiadásai alacsonyabbak voltak” – magyarázza Mikloš.
Elmondása szerint Oroszország így rekordméretű folyó fizetési mérlegtöbbletet ért el (a behozatal és a kivitel különbsége), és az árfolyam, miután közvetlenül a háború kezdete után átmenetileg visszaesett, már az egész 2022-es év folyamán erősödött.
Mikloš szerint a valuta felértékelődésének második oka a rubel szabad konvertibilitását korlátozó adminisztratív intézkedésekben keresendő. „Így a kemény valuta iránti kereslet alacsonyabb volt, a kínálata pedig magasabb, ami a kemény valuta árfolyamának csökkenéséhez és a hazai valuta (azaz a rubel) árfolyamának emelkedéséhez vezetett” – mondja Mikloš.
Mint elmondta, 2023-ban és tavalyi év végén a helyzet jelentősen megváltozott: Európa rekordidő alatt szinte teljesen megszüntette az orosz gáztól és olajtól való függőségét. Elkezdtek hatni a szankciók, és a nyugati országok által az orosz olajra kivetett árplafon is hatékonynak bizonyult – mondta Mikloš.
„Oroszország ugyan kereskedik olajjal Ázsiában, de ezt magasabb költségeken (leginkább szállítási költségek) és alacsonyabb árakon teszi. Emellett ezek az országok nem dollárban vagy euróban, hanem jüanban és rúpiában fizetnek, amiből Oroszországnak annyi van, hogy nem tudja (különösen az indiai valutával), mit kezdjen velük. Ennek eredményeként 2023 első félévében Oroszország olaj- és gázexportjának bevételei az előző évhez képest csaknem a felére (egészen pontosan 47%-kal) csökkentek, mind a mennyiség, mind pedig az ár csökkenése miatt” – mondja Mikloš.
