Míg Gömörben kiürülnek a többgenerációs vidéki házak, a Csallóközben inkább visszaköltöznek beléjük a fiatal családok

Dél-Szlovákia gazdagabb nyugati és szegényebb középső régióiban is csökkentek az ingatlanárak az elmúlt időszakban, mivel azonban emelkedtek a jelzáloghitelek kamatai, így is óriási kihívás a fiatal családoknak lakhatást teremteni.

A pandémia gyakorlatilag minden régióban, Gömörben és a Csallóközben is felverte az ingatlanok árát. Van, ahol azért kínálják nagyon magas áron a családi házakat és a lakásokat, mert nem épülnek újak, máshol túlkínálat van, de a régió adottságai miatt százezrekbe kerül egy új otthon.

Gömörben a ’70-es és ’80-as évekre jellemző többgenerációs kockaházak árát elsősorban az határozza meg, hol található a ház. Míg Rimaszombatban állapottól függően 80 ezer eurót, de akár 200 ezer eurót is elkérnek egy-egy ilyen házért, addig a járás településein 30–60 ezer euróért is hozzájuthatunk egy ilyen ingatlanhoz. Az ország nyugati felében fekvő Nagymegyeren például közel 100 ezer euróért talál gazdára egy-egy ilyen, eredeti állapotú ház.

Kíváncsiak voltunk, hogyan alakulnak az ingatlanárak az ország egyik legnagyobb ütemben fejlődő nyugati régiójában, illetve az egyik legelhanyagoltabb, munkanélküliség által fokozottan sújtott, évek óta leszakadó régiónak számító járásában.

Cikkünkből kiderül:

• miért csökkennek jelenleg mindkét régióban az ingatlanok árai;
• mennyibe kerülnek a panellakások Rimaszombatban és Dunaszerdahelyen;
• milyen típusú házat keresnek a leggyakrabban Gömörben és a Csallóközben;
• miért alakulhatott ki szinte reménytelen helyzet a lakhatás kapcsán a munkanélküliséggel leginkább sújtott gömöri régióban.

Kiüresedő falvak

Štefan Fodor, a rimaszombati Reality Gemer ingatlaniroda munkatársa 12 éve foglalkozik ingatalanokkal. Tapasztalatai szerint 30 évvel ezelőtt még úgy gondolkodtak a régióban élők, hogy a fiatalok a szülőkkel maradnak, ezért építettek két-, illetve többgenerációs házakat.

A 2000-es évektől viszont megváltoztak a társadalmi viszonyok. Rimaszombatban sorra bezárták a gyárakat. A fiatalok nagy része külföldön vagy nagyobb városokban keresett munkát, és már nem térnek haza a szülői házba. Az idősödő szülők egy idő után képtelenek fenntartani ezeket a házakat.

„Ha a 200–240 négyzetméteres lakóterületű családi házban marad két 70–75 éves szülő, ezeket a házakat gyakorlatilag egy kisebb vagyon kifűteni. Főleg most, amikor az energiaárak az egekben vannak. Nekik az épület karbantartása is komoly kihívás egy idő után. Ráadásul ezekhez az óriási házakhoz a gömöri falvakban rendszerint hatalmas, 2000 négyzetméteres telek is tartozik, melyet tavasztól őszig több alkalommal le kell kaszálni” – mondja Štefan Fodor, aki szerint mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy mostanában több ilyen házat kínálnak eladásra a régióban.

A városban méregdrága, falun eladhatatlan

Azt, hogy az ilyen nagy lakóterületű, régi házakat milyen áron lehet értékesíteni, nagyban befolyásolja, hogy hol található az ingatlan, milyen távolságra van a járási székhelytől, eredeti állapotban van-e, milyen beosztású a ház, mennyire vizesednek a falai, illetve milyen a házhoz tartozó telek.

Kulcskérdés az is, milyen az életminőség az adott településen. „Minden vevő rákérdez a romák arányára és arra is, hogy a szomszédban roma család lakik-e” – mondja Štefan Fodor, akinek a segítségével az utóbbi időben 4-5 ilyen ház is tulajdonost cserélt.

„Ha Rimaszombatban kínálnak egy emeletes kockaházat eladásra eredeti állapotban, a körülményektől függően 60–80 ezer eurót kérnek el ezekért, de itt már szinte nem is kínálnak eladásra ilyen házat. Ha mégis, a vételt követően azonnal elbontják és új épületet húznak a helyére, vagy lebontják az emeletet és a földszintet újítják fel” – magyarázza Fodor. Ha az épület nem eredeti állapotú, a város területén akár 150–200 ezer euróért is elkelhet. Ugyanakkor minél távolabb van az adott régió központi városától egy ilyen ház, annál inkább csökken az eladási ára.

„Egy éve kínálunk eladásra eredeti állapotban, de jó környezetben levő, 5-6 éve lakatlan emeletes kockaházat 12 kilométerre a várostól. 75 ezer euróért egyetlen érdeklődő kérdezett rá az árra. Most 65 ezer euróért kínáljuk, de még mindig nincs érdeklődő” – mondja Štefan Fodor, aki szerint ez már reális ár, hiszen az épület átalakítására legalább 100 ezer eurót kell szánni. Ha 20 kilométeres, illetve ennél is nagyobb távolságra volna ez a ház a várostól, akkor az ára 35–40 ezer euróra is lecsökkenhet.

Elfogytak a megtakarítások

A pandémia alatt egyrészt felverték a lakások árait, másrészt lelassult az ingatlanpiac Gömörben. „Sokan kivártak a járvány miatt, most azért mozdult meg a piac, mert a magas energia- és élelmiszerárak lassan felemésztik az emberek megtakarításait. Fél évvel ezelőtt még úgy gondolkodtak, hogy nem adják el a többgenerációs házat, mert van spórolt pénzük, de lassan elfogynak a tartalékok” – magyarázza Štefan Fodor. Szerinte emiatt van, hogy az utóbbi időben több idős ember is eladásra kínálta vidéki családi házát.

Az ingatlanos hatalmas aránytalanságra is figyelmeztet. Míg a Rimaszombattól 25–40 kilométerre levő kisközségekben egy-egy emeletes kockaházat 30–40 ezer euróért lehet eladni, ha egyáltalán akad rá vevő, addig a városban egy garzonlakás ára 28–30 ezer euró, egyszobás lakást pedig nem kapunk 50 ezer euró alatt. Egy kétszobás lakás 65–70 ezer euróba kerül, a háromszobás pedig 80–85 ezer euróba.

Elszállt telekárak

A lakások ára most mintegy öt százalékkal csökkent, de Fodor szerint további csökkenéssel nem lehet számolni. Elsősorban azért, mert Rimaszombatnak nincsenek saját területei, amelyeken újabb lakóparkok vagy házak épülhetnének, a magánkézben levő telkek ára pedig szintén az egekben van.

„Nemrég elképesztően magasnak számított az építkezési telek 55 eurós négyzetméterára Rimaszombatban. Jelenleg 95 euróért is kínálnak építkezési teleket, de az átlagár azért 55–65 euró körül mozog” – mondta Fodor.

A legtöbben egyébként a 110–120 négyzetméteres, bungaló típusú házakat keresik, maximum 700–800 négyzetméteres telekkel.

Túlkínálat

A Csallóközben annyiban más a helyzet, hogy