Napunk

Nyitrai Pribina-napok 1933-ban: amikor Hlinkáék mepuccsolták a csehszlovák egység ünnepét

Pribina szobra Nyitrán. Fotó N - Tomáš Benedikovič
Pribina szobra Nyitrán. Fotó N – Tomáš Benedikovič

Kilencven évvel ezelőtt nagyszabású ünnepségsorozat zajlott le Nyitrán Pribina-ünnepségek néven. A centristának tervezett rendezvényt Hlinkáék „megpuccsolták”. A csehszlovákiai magyar sajtóban pedig megjelentek a Pribinával szimpatizáló hangok is.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Az úgynevezett Pribina-ünnepségek 1933. augusztus 12. és 15. között zajlottak le Nyitrán. Az ötletgazda nyitrai egyházmegye eredetileg az 1929-es csehországi Szent Vencel-millennium mintájára egy szlovák nemzeti-egyházi megmozdulásban gondolkodott. A rendezvény nem titkolt célja volt az 1930–1931-ben Szent Imre herceg halálának 900. évfordulójára megrendezett magyarországi ünnepségsorozat szlovákiai befolyásának csökkentése.

Miért éppen Pribina?

Pribinára épp azért esett a szervezők választása, mert valamikor 830 környékén nyitrai fejedelemként építtetett egy keresztény templomot, amit aztán a vidéken járó salzburgi érsek szentelt fel. Az építmény nemcsak a mai Szlovákia, de egész Közép-Európa első dokumentált temploma lehetett. A szlovák katolikus egyház ebbe kapaszkodva fel tudott mutatni egy olyan „szlovák” előképet Pribina személyében, aki már a csehek és a magyarok előtt meghonosította a kereszténységet Közép-Európában, ezáltal pedig a szlovák – a kor szóhasználatával élve – egyenrangú kultúrnemzet az előbbi kettővel.

A szervezők ásatási projektet is szerveztek, abban reménykedve, hogy sikerül bizonyítaniuk a nyitrai vártemplom azonosságát Pribina templomával, hogy a vélt szellemi mellett anyagi kontinuitás is felmutatható legyen a Magyar Királyság előtti korszakkal, ám nem jártak sikerrel.

Pribina származásával kapcsolatban nem állnak rendelkezésre biztos források. A templomépítésen kívül még azt lehet róla tudni, hogy vélhetően bajor felesége volt, feltételezések szerint pedig maga is az ő hatására vehette fel a kereszténységet. Pribina I. Mojmír morva fejedelem támadásai miatt kénytelen volt elhagyni székhelyét, majd egyes feltételezések szerint a mai magyarországi Zalavár mellett alapított települést Mosaburg néven.

Azt semmiképp sem állíthatjuk, hogy Pribina maga szlovák vagy esetleg a szlovákok uralkodója lett volna, hisz a szlovák etnikum is csak a magyar honfoglalást követően kezdett különfejlődni a környező szlávoktól. Ezzel a témával részletesebben a magyar–szlovák történelmi mítoszokat feldolgozó sorozatunkban foglalkoztunk.

A Pribina-emlékbizottság végül 1933 elején érte el, hogy a csehszlovák kormány védnökséget vállaljon – anyagi támogatást is nyújtva – a rendezvénysorozat felett, ezzel a tervezett események profilja is módosult. A kormányzat sokkal inkább a közös nagymorva eredetet ideáját, a cseh–szlovák összetartozás gondolatát kívánta kidomborítani – részben a külföld felé, ezzel is igazolva Csehszlovákia létrejöttének jogosságát. Ezzel szemben a Hlinka-féle néppárti katolikus körök továbbra is a szlovákok ősiségére, egyediségére fektették volna a hangsúlyt.

A nyitrai vártemplom 1929-ben. Fotó – Fortepan / Fortepan

Végül a négynapos rendezvénysorozat augusztus 12-én, egy szombati napon kezdődött. A különböző programok között szerepeltek tisztán egyházi események, iskolaátadók, különböző kiállítások és bemutatók, illetve Pribina-serleg néven egy labdarúgó-kupa.

A szláv kultúra fáklyája

Az ünnepség központi eleme a vasárnapi felvonulás volt, melynek útja a Nyitra melletti repülőtér területére vezetett, ahol a tervek szerint egyházi és világi méltóságok tartottak volna ünnepi beszédéket. A felvonulás gondos koreográfiát követett. A menetet négy lovas herold és egy zászlóvivő nyitotta meg. Őket az Orol és a Sokol egyesületek képviselői kísérték, szintén lóháton, kivont szablyával. Utánuk következett „Pribina kísérete” korhű jelmezekben, parasztlovasok, majd népviseletes gyalogos csoportok. Őket a nem egyenruhás csoportok követték, méretük szerint rangsorolva.

A problémák ott kezdődtek, hogy a szervezők – tartva az autonomista hangulatkeltéstől – nem engedélyezték Andrej Hlinka katolikus papnak, a nevét is viselő Szlovák Néppárt elnökének a felszólalását. Hívei végül puccsszerűen mégis a tribünre juttatták vezérüket: a Hlinka-pártiak tömege a menet elejére furakodott, majd vállukon a szónoki emelvényre segítették a politikus papot.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Csehszlovákia

Nyitra

Prágai Magyar Hírlap

Szlovák–magyar kapcsolatok

Történelem

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak