A természetvédőknek hála újabb dunai gát válik átjárhatóvá
Két héten belül megkezdődik a Duna Vajkai-ágához tartozó gát komplex átépítése. A projekt a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás (BROZ), a Vízgazdálkodási Építő Vállalat és a WWF Szlovákia természetvédelmi szervezet együttműködése keretében valósul meg.
Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!
A Duna szlovákiai mellékágrendszerének egész szakaszán 12 elzárógátsor épült az elmúlt évtizedekben, melyeknek a vízszint emelésében, illetve a víz visszatartásában van szerepük.
A bősi vízerőmű megépítése után a gátak egy részét megemelték, betonnal tömítették és záró-szabályozó átereszekkel egészítették ki. Sok helyen, így a Vajkai-ágnál is a víz átfolyását csövekkel biztosították, ami viszont nem a legideálisabb megoldás, hiszen az üledék és az uszadékfa nagyon gyorsan képes eltömíteni ezeket az átereszeket.
A csöveket ezért fokozatosan mindenhol keretes átereszekre fogják lecserélni. Ezeken keresztül a víz sokkal nagyobb sebességgel képes átfolyni a mesterséges árasztások idején, a mellékág medre pedig hatékonyabban tisztul meg a lerakódott üledéktől. Ezáltal újra elérhetővé válik a kavicságy a meder alján a különféle vízi élőlények számára. Nem mellékesen pedig a gátak átjárhatóvá tételével a halak vándorlása is lehetővé válik.
Az utóbbi három évben ez lesz a második gát, amelyet ilyen módon átépítenek. A Sülyi-ágnál már keretes betonátereszen keresztül áramlik a víz.
Július közepén kezdődött a Duna ágrendszerének mesterséges elárasztása. A bősi vízerőmű megépítése óta most engedték át a doborgazi műtárgyon keresztül a legnagyobb mennyiségű víztömeget, 120 köbmétert másodpercenként, négy napon keresztül. A szimulált áradás 18 napig tartott.
„Csak a megfelelő vízhozamú és dinamikájú árvizek szimulálása által őrizhető meg a lehető legtermészetesebb környezet, az egyedülálló vizes élőhelyek és erdők, amelyeket a Duna évezredek óta formál” – hangsúlyozta akkor Milan Chrenko környezetvédelmi miniszter, hozzátéve: a vizes élőhelyek és az ártéri erdők hozzájárulnak a légkörből származó szén-dioxid megkötéséhez, és védelmet nyújtanak mind az aszály, mind az árvizek ellen, hiszen felfogják és tárolják a vizet. (broz, tasr)
