Kovács Ákos, a Szaval a jó öreg csallóközi alkotója: Joli néni azt üzeni, nem lenne jó döntés Ficóra szavazni

A csallóközi nyelvjárást akarja népszerűsíteni, de közben a társadalmi felelősségvállalás elől sem tér ki. Tekács Ervin, Jakubík Jolán és a többiek megszólaltak, amikor a Covid elleni oltás volt napirenden, és a választási kampányban is elmondják a véleményüket.

Kovács Ákos podcastsorozata, a Klikkout portálon futó Szaval a jó öreg csallóközi új dimenzióba helyezte a csallóközi nyelvjárást – ma már akár több milliós hallgatottságot is elér egy-egy résszel, és újabban stand up formátummal is jelentkezett.

Kovács Ákossal egyebek mellett arról beszélgettünk,

• mi a sorozat népszerűségének titka,
• nem titulálták-e libsi ügynöknek Joli nénit, amikor kiállt az oltás mellett,
• hogyan jutott el Matovičhoz a hír, hogy Joli néni szerelemes belé,
• tudják-e már Tekács Ervin és a többiek, kire fognak szavazni.

Három éve, a Covid idején indult a Szaval a jó öreg csallóközi. Már korábban is érlelődött benned, hogy csinálj valami ilyesmit?

Igen, már gyerekkoromtól. Egy barátom írta nemrég, hogy gyerekkorunkban ezekkel a dolgokkal hülyéskedtem, most meg pénzt keresek velük. Pici korom óta különbséget tudtam tenni a magyar nyelvjárások árnyalatai között, tudtam, melyik a nádszegi, melyik az ekecsi, a megyeri. Különbséget tudtam tenni a fiatalok, az idősebbek és a nagyon idősek nyelve között is. Van egy kényszer bennem, hogy amit hallok, azt ki is mondjam, és ahogy kimondom, megjegyzem és rááll a szám. Ha letennél Palócföldön, egy hét múlva palócul beszélnék. Élvezem ezt.

A nagyszüleim nagyon ízesen beszéltek – mint Tekács Ervin. A Csallóközben ez a generáció már kihalt, nagyon kevesen beszélnek már így. Ahogy régen mondták, amikor a Dallast nézték: gyelázatos Dzsoki! Nekem ez nagyon tetszett. Folyamatosan formálódott bennem ez a dolog, és mindig erős volt bennem az exhibicionista vágy, hogy valamit kezdjek magammal. A Klikk magazinnál kaptam erre teret – én addigra egy kész repülőgép voltam, és a Klikk lett a kifutó.

Neked az igazi anyanyelved az volt, amit Tekács Ervin vagy Jakubík Jolán beszél?

Nem, én egy másfajta magyart beszélek otthon. De ez is inkább korszakokhoz köthető nálam. A lázadó korszakomban színészeket bálványoztam, és próbáltam az ő akcentusukkal beszélni. Jakubík Jolán magyarja olyan – „vegyé fő tyielkót!” –, hogy kombinálja szlovák szavakkal is, és csattognak benne a cé hangok, ami Megyerhez, Ekecshez és az ottani régióhoz köthető. Tekács Ervin nyelve az idősebbek nyelve – „ekedálozza a mekedámkű!” Nem használom ezeket a hétköznapokban, de néha, egyes kontextusokhoz passzol, ha kölcsönveszek tőlük valamit.

Olvassa el

Csömíny, kácso, rékas. Mír beszínek ilyen érdëkëssen a Csallóközbe?

Akkor a te nyelved szerdahelyi?

Mondjuk. De még az se igazán. A szerdahelyi nyelvjárás nagyon specifikus, pláne itt a Templom téren. Ezért is indítottam új műsort a centrumszlengről – nem gondoltam volna, hogy ekkora sikernek fog örvendeni, százezres érdeklődés övezi. Az én nyelvem valahol Joli nénié, Tekács Erviné és a szerdahelyi szleng között van.

Az is volt a célod ezzel a sorozattal, hogy népszerűsítsd ezeket a nyelvjárásokat?

Igen, inkább ez volt a célom, mint az, hogy ismert legyek, ezt nehezen is viselem. Öt évig tanítottam gyerekeket angolra, 400–500 gyerekkel voltam kapcsolatban. A dunaszerdahelyi gyerekek 90 százaléka ugyanazt a magyart beszéli, mint egy budapesti gyerek. Amikor még mi jártunk suliba, az ment, hogy aggyá kík örökírót – és ilyenek már nincsenek. A gyerekek és a szülők nyelvhasználata között most olyan szakadékot érzek, amilyen még sosem volt.

Elkezdtem azon gondolkodni, hogy ez a nyelv, amit én annyira szeretek, egyszer eltűnhet. Sokan nagyon szeretik ezt a nyelvet, mert a régi időkre, a nagyszüleikre, a falusi Bözsi nénire emlékezteti őket. Úgy éreztem, ez fontos, és végre van egy olyan terület, ahol ki tudok bontakozni, és bele tudom tenni a humort is.

Az emberek inkább szeretettel viszonyulnak ehhez a nyelvhez, vagy inkább nevetnek rajta?

Mármint úgy nevetnek rajta, hogy kinevetik?

Igen.

Én a statisztikák és az elemzések híve vagyok, és figyelem a kattintásokat. Hála égnek, még a tanítómesés epizódokra sem érkeznek nagyon negatív reakciók. Szereztem összesen kettő haragost itt Szerdahelyen, akik nagyon durván rámjöttek, de ezenkívül ha 800-900 reakció jön egy videóra, ebből egy-egy a mérges vagy csodálkozó fej. Még akkor sem jöttek negatív reakciók, amikor a Nefíjé ja ojtástú epizódot hoztam ki – pedig ezektől kicsit mindig tartok. Jólesően pozitív reakciók jöttek erre is.

Nem kapta tehát meg Joli néni, hogy libsi propagandista vagy Bill Gates ügynöke lenne?