Kik és hogyan finanszírozzák Putyint és a háborút – útmutató az orosz oligarchák világához

2022. március 5-én az oroszok megölték Irina Filkinát, és ma már azt is tudjuk, pontosan hogyan és milyen fegyverrel.

Az ukrajnai Bucsa civil lakosainak haláláról is sokat tudunk, és a megszállók által használt fegyverek is könnyen azonosíthatók.

Filkinát egy BMD 2, kétéltű lánctalpas páncélozott járműből lőtték le, amely 2a42-es automata ágyúval van felszerelve. Ezt az állami tulajdonú Rosztech konszern gyártja, a lőfegyver pedig, amellyel a katonák Irinára is lőttek, a Tulmaszavod magángyárból származik.

Ennek tulajdonosa Valerij Dautov.

Dautov korábban az állami Rosztechnél dolgozott, és kérdéses, hogy ott össze tudott-e szedni elég pénzt egy magán fegyvergyárra. Talán a rákok hoztak neki nagy bevételt, amikkel szintén kereskedik. Vagy az is lehet, hogy a barátai segítették, akik között a Rotenberg fivérek is megtalálhatóak. Azok a Rotenberg fivérek, akiket oligarchákként, mágnásokként és az orosz államgépezet oszlopos tagjaiként tartanak számon, és akik Vlagyimir Putyin legközelebbi barátai közé tartoznak.

Az orosz oligarchák világa össze van kapcsolva a politikusokéval és az alvilággal is.

Az orosz Projekt tényfeltáró csapat megpróbált ebben eligazodni és kideríteni, ki finanszírozza Putyin háborúját.

Bucsa és a cseh oligarcha-szál

Az orosz hadsereg számos orosz oligarcha legnagyobb ügyfele. Olyan összegekért rendel fegyvereket, üzemanyagot és élelmiszert, amelyekről a gyártók 2022 februárjáig még csak nem is álmodtak. A Project oknyomozó újságírói szerint a feltárt háborús szerződések már a 200 milliárd rubelt (nagyjából 1,9 milliárd eurót) is meghaladják.

Noha az oligarchák a háborún meggazdagodnak, sokan közülük arra kérik a Nyugatot, hogy húzzák ki őket a szankciós listákról.

Milyen mértékben felelősek ezek az emberek az ukránok haláláért?

Ki hogyan. A legtöbb ismert névhez azonban hozzáírhatjuk, hogy „teljes mértékben felelős”.

Ennek ellenére számos név hiányzik azon országok szankciós listájáról, ahol a legtöbbet fektettek be.

A cseh hatóságok csak másfél évnyi háború után döntöttek úgy, hogy Vlagyimir Jevtusenkovot, Oroszország egyik leggazdagabb üzletemberét, egy Karlovy Vary-i szálloda tulajdonosát felveszik a nemzeti szankciós listára. Az uniós szankciós listán azonban még nem szerepel a neve.

Jevtusenkovnak pedig vitathatatlan érdemei vannak az orosz fegyveripar fejlődésében.

• Vállalatai részt vettek például a Bucsában is bevetett BMD-4M harcjárművek lövedékeinek kifejlesztésében.
• Mobilszolgáltatóját, az MTS-t az orosz hadsereget használja – összeköttetés nélkül ugyanis nem lehet egy hadsereget irányítani.
• A Systema cége orosz fegyvergyárakat lát el elektronikai eszközökkel, amelyet rakéták gyártásához is felhasználnak. És ugyanezt használták a katonák Irina Filkina célba vételére is.

Az a tény, hogy orosz katonák civileket gyilkoltak Bucsában olyan páncélozott járművekből, amelyek gyártásában Jevtusenkov segített, úgy tűnik, nem nagyon hatotta meg őt: az egyetlen reakciója a tavalyi mészárlás után az volt, hogy szívesen megvenné az IKEA által elhagyott orosz gyárakat.

Az Ukrajna elleni háborúban részt vevő több nagy orosz oligarcha neve is számos Csehországban bejegyzett cégben szerepel – többek között Oleg Deripaszka és Mihail Fridman jelenléte is nyomon követhető a cseh nyilvántartásokban.

Putyint senki sem kritizálta

Megbánhatják-e bűneiket az oligarchák? Néhányan látszatra megtehetik, de azt is csak óvatosan és mértékkel.

Közülük sokan emlegetnek „véres háborút” anélkül, hogy hozzátennék, milyen háborúról van szó pontosan, és hogy ki robbantotta ki. Vagy a konfliktusok erőszakos megoldásának hiábavalóságáról, máskor a tűzszünet szükségességéről beszélnek. Béketárgyalásokat szeretnének.

A leggazdagabb oroszok közül azonban senki sem merészelte kritizálni Putyin elnököt, esetleg háborús bűnösnek vagy legalább agresszornak nevezni.

Oleg Tinykov kivételével. Ő már azonban régóta ciprusi állampolgár, az orosz vagyonától pedig még jóval az Ukrajna elleni nagy orosz támadás előtt megszabadult.

Azok többsége, akiknek jóléte a hazájukban folytatott üzleti tevékenységen alapul, inkább hallgat. Néhányan pedig még mindig nyíltan támogatják Putyint.

Térjünk vissza 2022 drámai februárjába. Azon a napon, amikor Putyin elnök kijelentette, hogy megkezdi az ukrajnai „különleges katonai műveletet”, a leggazdagabb oroszok jelentek meg a Kremlben.

Putyin reggel hatkor tartotta meg nagy beszédét, az oligarchák délután érkeztek. Ezzel az orosz hadigépezet szerves részévé váltak, és elszalasztották az utolsó lehetőséget is, hogy elhatárolódjanak a háborútól.

Érdekességképpen az Oroszország legnagyobb mágnásait tömörítő Orosz Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének tagjait már két nappal korábban meghívták a Kreml Katalin-termébe. Azonban csak 37-en jöttek el, ami szokatlanul kevés.

Putyin órákon át váratta őket. Még a kormánypárti sajtó is lehozta, hogy leharcoltak és sápadtak voltak. Azt, hogy a találkozó megtörtént, a TASS állami ügynökség is megerősítette.

Az elnök azt tesztelte, hogy rendszere szponzorai hogyan fognak reagálni a háborúra. Tekintve, hogy két nappal a találkozó után kiadta a parancsot Ukrajna megtámadására, úgy találhatta, hogy többségük hű marad hozzá, még azok is, akik nem jöttek el. Mint megmutatkozott, nem tévedett.

A szóban forgó találkozó mind a 37 résztvevője felkerült a nemzetközi és nemzeti szankciós listákra. Azok, akik nem mentek el, vagy „később érkeztek”, mint például az előrelátó Roman Abramovics, azt gyanították, hogy ha nem vesznek részt a találkozón, akkor egy kicsit nagyobb mozgásteret kapnak a multinacionális vállalkozásuk megmentéséről szóló jövőbeli tárgyalásokon.

Abramovics neve számos szankciós listán szerepel, az amerikairól azonban hiányzik.

Csakhogy az orosz fegyverek gyártásában nem csak a kremli találkozók résztvevői vesznek részt, hanem több tucat más személy is.