Már lakott területen, fényes nappal is lövöldöznek Szabadka környékén az embercsempészek

Félelem, tehetetlenség, düh feszítette a légkört pénteken az észak-bácskai Hajdújáráson megszervezett lakossági fórumon. Napok óta tart a fegyverropogás a vajdasági településen. Migránscsoportok, pontosabban rivális embercsempész bandák lőnek egymásra. Ráadásul már nem csak éjjel, hanem nappal is záporoznak a golyók, és nemcsak az erdőben, hanem a településen belül, az utcán, vagy akár az ott lakók udvaraiban is zajlanak a leszámolások. Mindeközben a házigazdák otthonaikba zárkózva várják, hogy megszűnjön a hadiállapot, és reménykednek, hogy a szeretteik közül senki nem sérül meg.

Hajdújárás közigazgatásilag Szabadka városhoz tartozik. Az elmúlt napokban itt volt a legintenzívebb a puskaropogás, a jelenség azonban nem új keletű. Magyarország déli határkerítésének a szerbiai oldalán jelenleg a Szabadkától Horgosig húzódó erdősávban a legfokozottabb a migránsok jelenléte. Ezen a határszakaszon kívül Nyugat-Bácskában, Zombor vonzáskörzetében – a horvát és magyar határ közelében –, valamint Észak-Bánát határ menti településein – a magyar és román határ peremén – is nagy számban vannak jelen a menekültek.

A lakossági fórumot Szabadka polgármestere, Stevan Bakić hívta össze, aki mellett Igor Velimirović, a Szabadkai Rendőrkapitányság vezetője is megjelent. A felszólalók zaklatottan mesélték a személyes tapasztalataikat az átéltekről, a rendőrség tehetetlenségéről. A lakosok rettegnek, féltik a gyerekeiket. Az elmúlt napokban a polgárok a hatalmi struktúrákba vetett maradék bizalmukat is elveszették. A kérdéseikre nem kaptak választ, és konkrét megoldás sem hangzott el a rendvédelmi szervek részéről, akik türelemre intették a polgárokat. Mint mondták, előkészületek zajlanak egy nagy rendőrségi akcióhoz, ami majd megoldja a fennálló helyzetet.

Az említett akcióra az éjszakai lövöldözés után egy héttel, kedden került sor. A rendőrség több mint 800 fős egységgel vonult a helyszínre, ahol egy 6800 hektáros erdőterületet fésült át. A hadművelet során mintegy 300 migránst találtak, kilenc géppuskát, egy távcsöves vadászkarabélyt, három pisztolyt és 841 darab különböző kaliberű töltényt foglaltak le. És bár a rendőrség sikeresnek minősítette az akciót, a hajdújárási polgárok továbbra sem érzik magukat biztonságban. A migránsok már kedden este újra megjelentek a faluban, a rendőri egységek azonban elhagyták a korábbi őrhelyeiket.

A menekültválságtól a kihelyezett háborúig

A menekültválság 2011-ben, a szíriai háborúval kezdődött, de hamarosan a Közel-Kelet és Afrika több – a háború, a politikai és vallási üldöztetés elől menekülő, valamint a klímaváltozás, az élelem- és vízhiány, a szegénység és a munkanélküliség miatt nélkülöző – országára is kiterjedt.

Magyarország 2015 októberében a Szerbiával közös, déli határszakaszának teljes – 175 kilométeres – szélességében négy méter magas, NATO-szögesdróttal ellátott kerítést emelt az illegális határátkelés megakadályozása érdekében. Magyarország a Horvátországgal közös határán is építtetett kerítést, de ezt 2023 elején – amióta Horvátország is Schengen-tag – elbontották.

Korábban Bulgária emelt kerítést a Törökországgal közös határán, példájukat pedig mások is követték. Így határkerítés épült a Szlovénia–Horvátország, az Ausztria–Szlovénia, a Szerbia–Észak-Macedónia, majd a Litvánia–Fehéroroszország, valamint a Lengyelország–Fehéroroszország közötti határszakaszra is. A 2022-ben megválasztott új szlovén kormány elkezdte a Horvátországgal közös kerítésének elbontását.

Az embercsempészek rövidesen üzletet csináltak ebből a kiszolgáltatottságból, a menekültek pedig kénytelenek voltak alkalmazkodni a helyzethez, és a fizikai akadályok nem mutatkoztak tartós megoldásnak az illegális határátlépés megakadályozására. Ami ellenben megváltoztatta a migrációs útvonalakat, az a 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború volt. Ennek következtében ugyanis a korábbi, Ukrajnán és Fehéroroszországon át Lengyelországba, Litvániába és Lettországba vezető utakat igyekeznek elkerülni a menekültek, és ezzel párhuzamosan érezhetően nagyobb nyomás nehezedett a Szerbia–Magyarország közötti határszakaszra is. Szerbia a balkáni menekültútvonal legfontosabb tranzitországává vált.

A közösségi oldalakon egyre gyakoribb téma lett, hogy a migránsoknál fegyverek vannak. A kísérők, akik a határ innenső oldalán maradnak, pisztolyt lóbálva ünneplik az általuk vezetett csoportok kerítésen való sikeres átjutását. Később puskákkal, gépfegyverekkel masírozó migránsok felvételei is bejárták az internetet, és hamarosan az első lövések is eldördültek.

Eleinte csak az erdősávban lövöldöztek.