Az USA szigorítja a magyarok beutazását, a szakértő szerint a rendszerváltás óta nem volt ilyen rossz a két ország viszonya
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége kedden jelentette be, hogy az USA korlátozza Magyarország részvételét a vízummentességi programjában. Indoklásuk szerint Magyarország az elmúlt évtizedben megfelelő biztonsági ellenőrzés nélkül adott állampolgárságot külföldieknek.
A magyar kormányzat válaszul a Biden-kabinet bosszúját kezdte emlegetni, amiért nem adják ki a kettős állampolgárok adatait. Az Egyesült Államok részéről ugyanakkor nem teljesen váratlan a lépés, a honosítási eljárással kapcsolatos aggályok miatt már a Trump-adminisztráció is szigorított a magyar állampolgárok vízummentességén.
Az amerikai–magyar kapcsolatok a legrosszabbak a NATO-n belül
Istrate Dominik politikai elemző szerint a történtek kapcsán alapvetően nem lehet politikai indíttatásról beszélni. „Ami most történt, az amerikai oldalról nézve nem egy politikai természetű, hanem alapvetően egy belbiztonsági és beutazási kockázatokat mérlegelő intézkedés volt” – magyarázza a Napunknak a szakértő. Emlékeztet, hogy az amerikai kormányzat már Donald Trump idején is jelezte, hogy nincs megfelelő adatszolgáltatás a magyar kormány részéről a külhoni magyaroknak nyújtott útlevelek esetében.
Az elemző az amerikai biztonsági megfontolások kapcsán két dolgot emel ki: a magyar kormány „kimondottan hírhedt” letelepedésikötvény-programját, illetve a sok szempontból legitimnek tekinthető, a külhoni magyaroknak megadott magyar állampolgárságot, mely egyébként szavazatmaximalizálási célt is szolgált az Orbán-kormány részéről.
„Magyar oldalról ez egy szándékosan átpolitizált dolognak látszik. Ha megnézzük, hogy milyen választ adtak, nem csak a magyar kormány, de a kormánypárti propaganda is az elmúlt két napban, akkor az látható, hogy egy »vízumszankcióról« beszélnek, alapvetően egy szankciós intézkedésről, holott ez klasszikus értelemben nem igazán nevezhető sem korlátozó, sem büntető intézkedésnek” – véli Istrate Dominik.
A szakértő úgy látja, a rendszerváltás óta nem látott mélységbe zuhantak az amerikai–magyar kétoldalú kapcsolatok. „Megkockáztatom, hogy a NATO-n belül az Amerikai Egyesült Államoknak Magyarországgal van a legrosszabb viszonya. Törökországgal is visszatérően rossz a viszony, de ha most visszanézünk például az elmúlt két hónapra, és az éves NATO-csúcsnak az eredményeire, akkor ott enyhülést láthatunk.”
Szavai szerint a nyilvánosságban egész biztosan nem keresi az Orbán-kormány az enyhülés lehetőségét a demokrata vezetéssel, és korábban is deklaráltan a Donald Trump újraválasztása mellett foglalt állást a kormányoldal és a miniszterelnök is. „A háttérben természetesen lehet tapogatózás bizonyos ügyek mentén, de belátható időn belül egészen biztosan nem fognak javulni a kapcsolatok” – teszi hozzá.
Szigorodó beutazás
A 2023 augusztusától életbe léptetett szabályozás szerint a magyar útlevéllel rendelkezőknek – legyen csak egy útlevelük vagy kettős állampolgárok – az Utazási Engedélyt Jóváhagyó Elektronikus Rendszeren (Electronic System for Travel Authorization, ESTA) keresztül igényelt utazási engedélyük érvényességi ideje a felére csökken, valamint az ESTA-juk érvényessége egyszeri használatra korlátozódik.
Mindezt azzal indokolják, hogy a magyar kormány 2011 és 2020 között egyszerűsített honosítási eljárás keretében közel egymillió ember számára adott magyar állampolgárságot a személyazonosságukra vonatkozó megfelelő biztonsági ellenőrzés nélkül, illetve nem kezelte hiánytalanul az egyszerűsített honosítási eljárásból származó biztonsági kockázatokat.
„Több százezer olyan útlevél van, amelyet a magyar kormány az egyszerűsített honosítási program részeként, szigorú személyazonosság-ellenőrzési mechanizmusok nélkül állított ki” – mondta a döntés kapcsán a Politico-nak David Pressman nagykövet. Elmondása szerint az Egyesült Államok kormánya évekkel ezelőtt jelezte a magyar kormányzatnak a magyar honosítási gyakorlat „biztonsági sebezhetőségével” kapcsolatos aggályait, az azonban nem tett érdemi lépéseket az ügyben.
„Az Amerikai Egyesült Államok a kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok adatait követelte Magyarországtól. Magyarország ezt nem adja ki senkinek, mert a külhoni magyarok biztonsága a tét. Ezért áll most bosszút a magyarokon Joe Biden elnök úr kormánya!” – reagált az amerikai bejelentésre a budapesti Belügyminisztérium.
Az amerikai diplomácia később az MTI kérdésére konkrétan a biometrikus útlevél bevezetése előtti időszakban, az egyszerűsített honosítási eljárás során kiadott magyar útlevelekkel indokolta a szigorítást.
Mit jelentenek gyakorlatban a most bejelentett változások?
Az Egyesült Államok szövetségi kormánya által működtetett Vízummentességi Programnak (Visa Waiver Program, röviden VWP) Magyarország 2008 óta a tagja, igaz, néhány éve már csak ideiglenes státuszban.
A programban részt vevő országok állampolgárai üzleti vagy turisztikai céllal 90 napra vagy annál rövidebb időre vízummentesen léphetnek be az Egyesült Államokba. Az így Amerikába látogatóknak bizonyos követelményeket teljesíteniük kell, illetve már kiutazás előtt rendelkezniük kell egy érvényes ESTA-jóváhagyással.
Fontos kiemelni, hogy a VWP-vel Amerikába belépők nem változtathatnak státuszt tanulóra vagy munkavállalóra, valamint nem hosszabbíthatják meg tartózkodási idejük időtartamát. Ezen felül a programmal az Egyesült Államokba érkezők nem dolgozhatnak és nem tanulhatnak. Ha valaki 90 napnál hosszabb időre szeretne az USA-ba látogatni, esetleg az országban szeretne tanulni vagy dolgozni, azt kizárólag előzetesen kérelmezett vízummal teheti meg.
A hivatalos tájékoztatás szerint mostantól azok, akik magyar útlevéllel rendelkeznek, az ESTA-n keresztül igényelt utazási engedélyük érvényességi ideje két évről egy évre csökken, valamint ESTA-juk érvényessége egyszeri használatra korlátozódik. „A 2023. augusztus 1-je előtt kiadott ESTA-engedélyek továbbra is két évig és többszöri beutazásra érvényesek” – hangsúlyozza tájékoztatójában a külképviselet.
Adódtak már bonyodalmak
Az USA már 2017-ben – Donald Trump elnöksége idején – ideiglenessé tette Magyarország státuszát a vízummentességi programban, illetve a kettős állampolgárság megadásának gyakorlata miatt a nem Magyarországon született magyar állampolgárok már 2020 óta nem jogosultak a vízummentességre.
Vélhetően emiatt történhetett meg, hogy a nagymihályi születésű Máté Zsuzsanna világbajnoki ezüst-, Európa-bajnoki bronzérmes magyar válogatott vízilabdázó nem vehetett részt a Los Angelesben júniusban megrendezett női Világkupa Szuperdöntőn. Az ESTA-hoz neki is a születési helyének megfelelő útlevélre volt szüksége, ezért a sportoló a kiutazás előtt igényelt és kapott is szlovák útlevelet, ezzel adta be a beutazási kérelmet, azt mégis elutasították. Az eredetileg a waterpolo.hu-n megjelent hír nem részletezte az elutasítás pontos okát.
Több mint egymillió új magyar állampolgár
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvényt a frissen felállt második Orbán-kormány 2010. május 26-án, alig több mint egy héttel a trianoni békeszerződés 90. évfordulója előtt fogadtatta el az Országgyűléssel. Távlati célként az egymillió új magyar állampolgár elérését tűzték ki, a könnyített eljárást elsősorban a határon túli magyarok felé tett gesztusként kommunikálta a magyar kabinet.
Orbánék döntését 2010 júniusában az éppen választásokra készülő Robert Fico bírálta a leghevesebben, és utolsó pillanatban emiatt még a szlovák állampolgársági törvényen is módosított, aminek korlátozásai mostanra részlegesen enyhültek. A környező országok közül ezen kívül Ukrajnában nincs lehetőség egy második állampolgárság felvételére, igaz, ez változhat a közeljövőben.
Az egymilliós célt végül 2017-ben sikerült elérnie a magyar kormánynak. Erről Semjén Zsolt nemzetiségpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes tájékoztatott az akkori Tusványoson.
A magyarországi sajtó már 2014-ben cikkezett arról, hogy rengeteg csaló ukrán és orosz szerzett magyar állampolgárságot, gyakorlatilag maffia épült ki a magyar állampolgárság felvételének elintézésére. Magyarországon az elmúlt években többször is felmerült, hogy Ukrajnából utaztatott kettős állampolgárokkal próbálták meg helyi szinten befolyásolni egyes választások eredményeit, a kérdéssel a Partizán foglalkozott részletesebben.
Magyarországot már korábban figyelmeztették
A Politico „példátlan lépésként” értékeli azt, hogy Magyarországot egyedüliként sújtották szigorúbb szabályokkal azon negyven ország közül, melyeknek lakosai vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba.
Egy amerikai tisztviselő névtelenül azt mondta az amerikai sajtónak, hogy Magyarország számos útlevelet adott ki „a személyazonosság szigorú ellenőrzése nélkül”. Elmondása szerint olyan bűnözők is kaptak így útlevelet, akik „nemzetbiztonsági fenyegetést” jelentenek.
Az amerikai belbiztonsági minisztérium dokumentuma már öt évvel ezelőtt rámutatott arra, hogy körülbelül 700 nem magyar származású személy jutott útlevélhez hamis személyazonossággal, közülük pedig legalább hatvanöten utaztak ki az Egyesült Államokba a vízummentes program keretében.
Az amerikaiak intenzíven kutattak utánuk és próbálták deportálni őket, tekintve, hogy az ottani hivatalnokok ezekkel a személyekkel kapcsolatban a drogcsempészet, a szervezett bűnözés és az illegális migráció veszélyére hívták fel a figyelmet.
David Pressman, az USA magyarországi nagykövete mindeközben kiemelte, hogy az amerikaiak erről a témáról a magyar féllel már az előző kormányok idején is tárgyalásokat folytattak, ide értve a Trump-adminisztrációt, amellyel Orbán jó kapcsolatokat ápolt. A magyar féltől azonban nem érkezett érdemi válasz.
Pressman nagykövet „nagyon szomorúnak” nevezte azt a napot, amikor életbe lépett a vízummentes kiutazás szigorítása, ezzel együtt pedig hangsúlyozta, hogy ez nem az az eredmény, amelyben az Egyesült Államok reménykedett.
Ezzel szemben a magyar belügyminisztérium, ahogy már idéztük is, a szabályok szigorításában „Biden bosszúját” véli felfedezni. Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a keddi sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a vízumokat illető szabályok szigorítása „semmi mással nincs összefüggésben”, csakis azzal, hogyan viszonyul Magyarország a vízummentes kiutazáshoz.
Miller is elismételte, hogy olyan bűnözők is szereztek útlevelet, akiknek semmi közük nincs Magyarországhoz.
„Ez nem egy olyan lépés, amit ma meg akartunk tenni. Több kormányunk is éveken keresztül szeretett volna tárgyalni velük, még konkrét javaslatokat is tettünk. Ők azonban elutasították ezeket, így végül ekképp döntöttünk” – tette hozzá.
Fagyponton a Nyugat és Magyarország kapcsolata
Amint a Politico kiemeli, az amerikai kormány döntése egy olyan időszakban született meg, amikor a Nyugat és Magyarország kapcsolata rendkívül rossz. Számos európai ország például az LMBT+-emberek ellen tett lépései miatt is bírálja a magyar kormányt.
Az Orbán-kormány két éve hagyta jóvá azt a jogszabályt, amely tiltja a homoszexualitás fiatalkorúaknak való bármilyen megjelenítését. Az Európai Bizottság ezért pert indított Budapest ellen, amihez néhány hónappal ezelőtt Németország és Franciaország is csatlakozott.
Magyarországnak ezenkívül a Svédország NATO-csatlakozását illető hozzáállásával is sikerült kivívnia szövetségesei ellenszenvét, ugyanis Törökországgal együtt még mindig nem hagyta ezt jóvá.
Noha Szijjártó Péter külügyminiszter a júliusi NATO-csúcs után kijelentette, hogy Magyarország nem fogja tovább blokkolni a svéd csatlakozást, a magyar parlament ismét elnapolta a csatlakozás jóváhagyásáról való szavazást.
Annak ellenére, hogy Magyarország uniós szinten már a tizenegyedik Oroszországra kivetett szankciós csomagot is megszavazta, a Kreml elleni intézkedésekért cserébe többször is számos engedményt követelt. Tavaly júniusban például sikerült elérniük, hogy az Unió ne tegye szankciós listára Kirill orosz pátriárkát.
Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tisztségviselői a kezdetektől megkérdőjelezik a szankciók hatékonyságát és az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányok fontosságát.
A hétvégén egy szócsatára is sor került a Twitteren Menczer Tamás külügyi államtitkár és Miroslav Wlachovský szlovák külügyminiszter között.
Amikor Menczer kijelentette, hogy a magyar kormány a „békéről” és nem a fegyverekről szeretne tárgyalni, Wlachovský emlékeztette, hogy ha „az oroszok vonulnak ki, az a háború végét jelenti, de ha az ukránok adják fel a harcot, az Ukrajna végét jelenti”.
