Miért nem gyengíti a Fideszt még az sem, ha csökken az életszínvonal Magyarországon?
Miért nem fognak a gazdasági nehézségek a Fideszen? Orbán el tudja hitetni a megszorításokról, hogy nem azok, az ellenzéket nem csak az erőforráshiány sújtja, hanem a széttagozódottság is.
Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!
Az Idea Intézet előző héten közölt felmérése szerint Magyarországon a Fidesz támogatottsága tartós és stabil. A teljes választókorú népesség 30 százaléka szavazna a jelenlegi kormánypártra, ami megegyezik az egy hónappal korábbi adattal.
A Fidesz támogatottságában úgy nincs változás, hogy az elmúlt másfél évben már szembe kellett néznie az egyre magasabb inflációval, ami ugyan mostanában már mérséklődik, de még mindig a legmagasabb az Európai Unióban. A reálbérek csökkentek, egy egész sor beruházást – köztük fontos infrastruktúra-fejlesztéseket, iskola- és kórházfelújításokat – állított le a kormány, Magyarország továbbra sem kapta meg az uniós forrásokat, és többek között valószínűleg az alapítványi fenntartású egyetemek is kimaradnak a következő Erasmus- és Horizont-programokból.
Mi lehet az oka, hogy mindezek ellenére rendíthetetlennek tűnik Orbán Viktor pártjának támogatottsága? Ennek jártunk utána Böcskei Balázs és Mikecz Dániel politológusokkal, valamint Nagy Attila Tibor politikai elemzővel.
Volt lemorzsolódás, de a szavazótábor magja nagy és elkötelezett
Ahhoz képest, hogy a 2022-es választáson 54 százalékos listás szavazati aránnyal nyert a Fidesz, volt lemorzsolódás a szavazótáborban – hívja fel rá a figyelmet Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója. Mint mondja, ez egy természetes folyamat, a választási időszakban sokkal intenzívebben foglalkoznak az emberek a politikával, a választás után azonban csökken az azonosulási kényszer, sokak számára kikerül a politika az érdeklődés középpontjából.
Ugyanakkor a Fidesznek van egy nagy elkötelezett választói magja, ami másfél–kétmillió ember is lehet – mondja Mikecz. Ennek a tábornak nagyon fontosak a világnézeti-ideológiai ügyek, amikre a kormány hangsúlyt is fektet: ilyen a szuverenitás, illetve az, hogy van egy magyar vagy közép-európai út, amihez képest a Nyugat hanyatlik.
A kormány különféle mozgósítási eszközökkel – mint a nemzeti konzultáció vagy a népszavazások – eléri, aktivitásra készteti és egyben tartja a szavazótáborát. A médiabirodalom és a közterületi hirdetések pedig a különféle „gondolatmankókkal” segítenek továbblendülni a gazdasági nehézségeken, megmagyarázzák, ki okolható ezekért.
A megszorítások nem látszanak annak
Ami a megszorításokat illeti, ha a korábbi szocialista-liberális kormány idején megszorításról vagy reformról volt szó, abból a választó egyből érezte, hogy itt valami rossz dolog fog történni. A Fidesz azonban nagyon vigyáz arra, hogy ne alakuljon ki annak a képzete, hogy átfogóan válságos időszak lenne, és ha történnek is rossz dolgok, azok kívülről érik Magyarországot, és a kormány segít megvédeni a magyar választókat.
Az egyes megszorítások nem állnak össze egy csomaggá – fogalmaz Mikecz. Sokan kiestek például a Családi Otthonteremtési Kedvezmény lehetséges kedvezményezettjei közül, akik viszont benne maradtak, azoknak kedvezőbb lesz, mint eddig. Ezek az egyszerre szűkülő és bővülő kedvezmények Mikecz szerint segítenek annak elfogadásában, hogy tulajdonképpen nem rossz dolgok történnek. Ezekre az intézkedésekre nemcsak azok figyelnek, akik részesülhetnek belőlük, hanem azok is, akik nem, de azt gondolják, hogy később élhetnek velük, vagy az idősebbek érezhetik úgy, hogy az ő gyerekei és unokáik részesülhetnek belőlük – magyarázza Mikecz Dániel.
Hasonlóan látja Nagy Attila Tibor politikai elemző is: a kormányzás szerinte sem „áll össze egy nagy megszorítási masszává”. A gazdasági nehézségek, az infláció, megszorító intézkedések – ilyen volt például tavaly a KATA-adó leépítése, a rezsicsökkentés szigorítása, vagy nemrég a babaváróhitel átalakítása – közepette a Fidesz-kormány képes közérzetjavító intézkedések meghozatalára is, amelyeket nagy kommunikációs hadjáratok és olyan intézkedések kísérnek, mint az árstop, az árfigyelőrendszer, vagy a tömegközlekedésben a kedvező ország- és vármegyebérlet bevezetése.
Nagy szerint hatékonyan működik a felelősségáthárítás is, a nagyfokú kormánykommunikáció mindig mást – „Brüsszelt”, a háborút – okol a bajokért. „A kormány maga is rendszeresen hirdet a Fidesz érdekében, több állami hirdetés kerül egyenként kb. 5 milliárd forintba, ezzel az ellenzék nem tud versenyezni” – fogalmaz a politikai elemző.
A választók távlatokban gondolkodnak – és már csak a Fideszről vannak távlati tapasztalataik
Böcskei Balázs, az IDEA Intézet vezetője szerint a gazdaság területén a pozitív intézkedések sem szoktak feltétlenül preferencia-növekedést okozni, és ez igaz a negatív intézkedésekre is:
