Felejtsük el a rutint és találjunk időt saját magunkra – hat tipp a nyaralás élvezéséhez

A nyaralás lehet stresszes – egy 2011-ben készített külföldi felmérésben az emberek közel 40 százaléka válaszolta azt, hogy a hazatérés után nem érzi jobban magát, vagy még rosszabbul van, mint a nyaralás előtt.

Mit tegyünk annak érdekében, hogy a nyaralás után ne legyen szükségünk még egy nyaralásra a felépüléshez? Segíthet a digitális detox is, de mi a pihenés legjobb formája?

„Ahhoz hogy a pihenésnek hosszútávú stresszellenes hatása legyen, a nyaraláson naponta 15-20 percet szenteljünk magunknak – figyeljük meg, mitől érezzük magunkat jól, vagy gondolkodjunk el azon, hogyan élhetünk boldogabban” – tanácsolja Elena Lisá pszichológus.

Ez a módszer segít az önismeretünk elmélyítésében, tehát több olyan dolgot is tehetünk, amitől boldogok vagyunk, és ezzel egyúttal pozitív érzelmeket vonzhatunk az életünkbe, amelyek feltöltenek energiával.

„Ezt a szokást folytassuk otthon is, miután hazajöttünk a nyaralásból” – teszi hozzá Lisá, aki a pozsonyi Comenius Egyetem Társadalom és Gazdaságtudományi Karának Alkalmazott Pszichológia Intézetében dolgozik.

1. Tervezzünk előre

Egy, az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint a férfiak 40 százaléka és a nők majdnem fele nem veszi ki a teljes szabadságát arra gondolva, mennyi felgyülemlett munka várná őket a nyaralásból visszatérve.

A munkahelyi feladatokat ezért jó előre megtervezni, és ebbe már akár a nyaralás előtt néhány héttel is belefoghatunk.

Dolgozzunk ki egy tervet a rendkívüli helyzetek kezelésére, hogy a kollégák tudják, mit kell tenniük, és ne minket zavarjanak nyaralás közben.

Ahhoz, hogy a nyaraláson megpihenjünk és feltöltődjünk, nem elég fizikailag elhagyni az irodát, ezt mentálisan is meg kell tennünk.

Az előretervezés megnyugtatja az elmét, amely más körülmények között a nyaralás során kényszeresen azon kattogna, mi minden romolhat el a munkában, amíg nem vagyunk ott.

Ha a munkahelyünkön egy konkrét kolléga helyettesít minket, ajánljuk fel neki a segítségünket arra az időszakra, amikor ő megy szabadságra. Egymás megsegítése (kölcsönös altruizmus) segít a kapcsolatok elmélyítésében.

Tervezzük meg előre a számunkra fontos programokat – ha például meg akarjuk nézni a vatikáni múzeumokat, vegyük meg előre a jegyet, hogy ne kelljen a helyszínen sorban állnunk. A véget nem érő sor ugyanis még azelőtt elvenné a kedvünket a múzeumtól, hogy átlépnénk a küszöbét.

Egy pszichológiai kutatás szerint már egyetlen negatív élmény is jelentős hatással van a jólétünkre (well-being). Azzal, hogy előre tervezünk, megelőzhetjük az ilyen kellemetlenséget.

Mindenesetre a nyaraláson nem kell mindig mindennek összejönnie, még az a hajókirándulás is, amire már hónapok óta vártunk, meghiúsulhat a rossz idő miatt. „Jó, ha lelkileg előre felkészülünk az ilyen helyzetekre, és annak ellenére, hogy valami nem jön össze, még mindig élvezhetjük a nyaralást. Nézzünk szét, mi mást lehetne csinálni a közelben” – mondja Lisá, majd hozzáteszi: „Ne vágjunk bele elvárásokkal, és élvezzük ki az adott pillanatot, ez ugyanis felszabadító hatású és nagy mértékben csökkenti a stresszt.”

2. A digitális technológiát jó célokra használjuk

Egy 2016-ból származó tanulmány szerint egy átlagember naponta több mint 2500 alkalommal érinti meg az okostelefonját, és a legnagyobb felhasználók 10 százalékának esetében ez a szám több mint 4500 (más tanulmányok kisebb becsléseket tüntettek fel).

Ha a nyaraláson állandóan az e-mailjeinket vagy az üzeneteinket nézegetjük, fejben még mindig munkában vagyunk, és nem pihenünk annyit, magyarázza Jamie Gruman, a szervezeti magatartás professzora a kanadai Guelph Egyetemről. „Ahhoz, hogy kitisztítsuk az elménket, ki kell kapcsolnunk az elektronikai eszközöket“ – írja Gruman a The Conversation portálon.

Néhány tanulmány szerint viszont vannak olyanok, akikből ennek a tanácsnak a megfogadása nem megkönnyebbülést, hanem éppen ellenkezőleg, jelentős stresszt vált ki.

Elena Lisá pszichológus meggyőződése, hogy „az embereket nem kényszeríthetjük valamire, amiről az a vélemény terjedt el, hogy jó, mint például a digitális detox, ha az rossz hatással van rájuk”.

A szakértő azt mondja, hogy sok függ attól, az emberek mire használják nyaralás alatt az okostelefont vagy a laptopot – ha a kíváncsi turista valami újat akar megtudni arról a helyről, ahol nyaral, abban nincs semmi rossz. „Vagy körbetelefonálhatja az ismerőseit, akikre azelőtt nem volt ideje, esetleg megnézheti a kedvenc filmjét.”

De vannak olyanok is, akiknek jót tehet a teljes digitális detox, amennyiben a modern technológiák olyannyira stimulálják őket, hogy az számukra kimerítő. „Ezeknek az embereknek vagy más ingerekre van szükségük, például természetesekre, vagy éppen ellenkezőleg, semmilyenre” – magyarázza Elena Lisá. Erre irányul például a sötétségterápia is.

3. Járjunk a természetbe

„A természetnek elképesztő pihentető és gyógyító ereje van” – idézi a TIME Kathleen Hallt, a Stress Institute megalapítóját.

Az Amerikai Kardiológiai Társaság (AHA) azt tanácsolja, hogy töltsünk sok időt a természetben, mert az csökkenti a stresszt és a szorongást, valamint jótékony hatással van a mentális egészségre.

A nyaralást ne csak a hotelszobában vagy a hotel medencéjének partján töltsük, hanem szervezzünk kirándulásokat a természetbe is.

Egy 2015-ben a PNAS folyóiratban közzétett tanulmány szerint azon barcelonai diákok, akik zöldövezetek környékén éltek, jobb eredményeket értek el különböző kognitív feladatok megoldásában – eredményesebben tudtak a problémára koncentrálni, és jobb volt a rövid távú memóriájuk is.

A szerzők ezt azzal magyarázták, hogy a növények képesek elnyelni az autók károsanyag-kibocsátását, csökkenteni a zajt és a stresszt. A parkokban és más zöldövezetekben a gyerekek tornázhattak és játszhattak.

Evolúciós magyarázatot Denis Dutton a 2010-ben megjelent The Art Instinct (A művészet ösztöne) című könyvében adott arra, hogy a természet és növényzet milyen fontos szerepet játszik a mentális egészségünkben. Dutton azt írja, hogy őseink évezredeken és évmilliókon át éltek hatalmas füves tájakon, ezért lehet, hogy az elménknek familiárisabb egy ilyen környezet, mint a modern lakótömbök vagy az aszfalt.

A modern környezetben való időtöltés jobban kimerítheti az elménket, mint a természetben való lét, melyhez az elődeink hozzá voltak szokva, hiszen az ő elméjüket „örököltük” bizonyos módon.

Ez a magyarázat azonban csak feltételezés és spekuláció.

4. Élvezzük a nyaralást és legyünk spontánok

Találjunk időt magunkra és végezzünk olyan tevékenységeket, amelyek örömet okoznak nekünk. „A nyaralásnak a pihenés szinonimájának kellene lennie” – mondja Lisá és hozzáteszi: „Tegyük azt, amihez kedvünk van, egyszerűen csak tegyünk félre minden problémát és csináljunk valami olyat, amit másképpen nem csinálunk vagy már rég nem volt rá időnk – például menjünk el egy masszázsra vagy olvassunk el egy jó könyvet.”

Az is örömet okoz, ha a nyaralás során olyan dolgokra koncentrálunk, amelyeket általában nem veszünk észre, így fogékonyak leszünk új hangokra (a tenger zúgása), illatokra (ételek) vagy emberekre (új barátok). „Az érzékszervek által megtapasztalt élmények, amikor új dolgokat látunk vagy hallunk, nagyon üdítőek lehetnek” – teszi hozzá Lisá.

A boldogságra nem létezik általános recept – valaki a jógától érzi jó magát, míg másnak a tengerben való úszás a pihenés, megint mások múzeumba szeretnek járni, vagy főzőleckékét venni. Ezért gondolkozzunk el azon, mi okoz nekünk örömet, amikor nem nyaralunk, és építsük be ezeket a tevékenységeket a szabadidőnkbe.

Az a nyaralás, ami pihentető, mert olyan dolgokat csinálunk, amitől jól érezzük magunkat, csökkenti a kiégés kockázatát.

Elena Lisá pszichológus mindemellett azt is tanácsolja, hogy szánjunk időt a befelé figyelésre is, hogy nyugodtan elgondolkodhassunk azon, mi okoz nekünk örömöt, hogyan legyünk jobbak önmagunkhoz, esetleg hogyan tegyük jobbá az életünket.

Valaki azt tanácsolja, hogy a nyaraláson legyünk spontánok, mert így növeljük annak a valószínűségét, hogy élvezni fogjuk azt. Noha jó néhány dolgot előre megtervezni, vannak olyan pillanatok, amikor ajánlott az éppen aktuális hangulatunknak engedni – csak úgy találhatunk rá az ideális strandra vagy egy fantasztikus étteremre, amit amúgy kihagytunk volna, mert nem volt rajta a listánkon.

5. Felejtsük el a rutint

Nem mindenki jár nyaralni tengerpartra vagy akár belföldre, de ez nem baj. „Az otthon töltött szabadság ugyanolyan hatékony lehet, mint az egzotikus nyaralások, ha helyesen járunk el” – írja Jamie Gruman a The Conversation nevű weboldalon.

Lisá pszichológus kiemeli, hogy ne idegeskedjünk amiatt, ha nem megyünk tengerhez, csak mert az terjedt el, hogy„arról szól a nyaralás”. Jellemző, hogy másokhoz hasonlítgatjuk magunkat, de fontos tudatosítani, hogy ez csak rosszat tesz nekünk. Engedjük el azt, hogy „a tengerpartra kell mennünk”, vagy „ezt és ezt kell tennünk”.

A fő hiba, amit az otthon, a házukban vagy a lakásukban szabadságukat töltő emberek elkövetnek, az az, hogy folytatják a mindennapi életvitelüket. „Ugyanúgy főznek, takarítanak és tévét néznek. Röviden, folytatják, amit addig csináltak” – mondja Gruman.

„Ha a szabadságát otthon töltő személy fel akar hagyni a rutinnal, akkor megtilthatja magának, hogy dolgozzon” – teszi hozzá Lisá.

Még ha otthon is vagyunk, akkor is csinálhatunk olyan dolgokat, amiket általában nem teszünk, és nem jellemzőek ránk – elmehetünk múzeumba, a helyi strandra, vacsorázhatunk étteremben, nézhetjük a hullócsillagokat, vagy találkozhatunk a barátainkkal, akikre már rég nem volt időnk. „Az otthon töltött szabadság ugyanolyan üdítő hatással lehet ránk, mint egy külföldi kirándulás, amennyiben felhagyunk a mindennapi rutinnal” – írja Gruman professzor.

6. Tervezzük meg a hazatérést

A nyaralásnak nincs ideális hossza, de azok az emberek, akik rendszeresen megpihennek, például hétvégente a kertben, azok hamarabb feltöltődnek, mint azok, akik egész éven át intenzíven dolgoznak a hétvégéket beleértve. „Ez az év közben folytatott életmódtól függ” – teszi hozzá Lisá.

A nyaralást előszeretettel nyújtjuk a végletekig, így nem egyszer megesik, hogy vasárnap éjfélre érünk haza, hogy másnap reggel rögtön munkába mehessünk. „Ezt azért tesszük, mert úgy gondoljuk, hogy akkor hozzuk ki a legtöbbet a nyaralásból, ha a lehető legtovább tart. A nyaralás céljának viszont nem az kellene, hogy legyen, hogy a lehető legtovább tartson, hanem az, hogy minél hatékonyabb legyen” – mondja Gruman.

Az utazás okozta fáradtság stresszel ötvözve, amikor késő este még ki kell csomagolnunk, el kell altatnunk a gyerekeket, bekapcsolni a mosógépet vagy megöntözni a virágokat, hogy aztán reggel kialvatlanul menjünk munkába, nagyon gyorsan elmulaszthatja a nyaraláshoz köthető ellazult állapotunkat.

Egy kutatás azt mutatja, hogy azoknak, akik valamivel hamarabb térnek vissza a nyaralásból, több ideig kitart a jókedve, mint azoknak, akik az utolsó pillanatban teszik ezt.

A minél korábbi hazatérés ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy az ember biztonságosan visszatérjen a megszokott életébe. „Néhány embernek nem okoz gondot a kései hazatérés okozta stressz, mert azt mondják, hogy majd kialusszák magukat máskor. Én viszont azt mondanám, hogy az emberek többségének, főleg a gyerekes családoknak jót tesz a korábbi hazatérés” – mondja Lisá.

Filip Orsolya fordítása