Napunk

Valóban lenyomják a Kína vezette fejlődő országok a Nyugatot az USA-val az élen?

Illusztrációs kép. Fotó - TASR
Illusztrációs kép. Fotó – TASR

Az USA globális dominanciája geopolitikai, gazdasági és pénzügyi téren már régóta a kínai politikai vezetés egyik fő aggodalma, ezért Kína nem titkolt célja egy olyan multipoláris világrend létrehozása, melyben nem a Nyugat játssza a döntő szerepet.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Gyakran elhangzó állítás manapság, hogy a Nyugat ideje lejárt. Ez alapján az USA által vezetett Nyugat nagyhatalmi és gazdasági pozíciója egyaránt hanyatlóban van, miközben a Kína köré felsorakozó fejlődő országok jelentik a világpolitika és a világgazdaság jövőjét.

A gazdaságilag és politikailag megerősödött fejlődő országok nem követik a nyugati egyetemes értékeket, és egy új globális világrend kialakításán dolgoznak, mely leszámolna a Nyugat központi szerepével. Kína fokozatosan gazdaságilag, technológiailag, és katonailag is túlszárnyalja az USA-t, és a világ új hegemóniájaként létrehozza a Pax Sinicát (kínai világhatalom).

A valóság ebben az esetben is sokkal árnyaltabb, mint az egyes politikusok vagy elemzők elképzelései. Kína és a fejlődő országok előretörése tagadhatatlan, de korai lenne még a Nyugatot eltemetni, és a Pax Sinica létrehozásáig még hosszú utat kell megtennie a kínai politikai vezetésnek.

Honnan ered a BRICS elnevezés

Ha a fejlődő országok felemelkedéséről van szó, akkor megkerülhetetlen a BRICS rövidítés, amely csoportot Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotja. Tudni kell, hogy ez a csoport eredetileg egy marketingfogásként született 2001-ben, amikor Jim O’Neill, a Goldman Sachs befektetési bank elemzője, új befektetési lehetőségekre akarta felhívni a bank klienseinek figyelmét. O’Neill úgy vélte, hogy az elkövetkező évtizedekben Kína, India, Brazília és Oroszország egyre fontosabbá fog válni a világgazdaságban, és ezeknek az országoknak a gyors megjelölésére létrehozta a BRIC rövidítést (B-Brazil, R-Russia, I-India, C-China).

Az elkövetkező években azonban a négy ország politikai vezetése jó ötletnek vélte a szorosabb politikai és gazdasági együttműködés beindítását, ezért 2009-ben megtörtént a négy ország államfőinek első csúcstalálkozója.

2010-ben a Dél-afrikai Köztársaság komoly diplomáciai erőfeszítéseket tett arra, hogy a csoport tagjává váljon, és 2010 decemberében sikerült is a teljes jogú tagságot megszereznie. Ettől a pillanattól kezdve a csoportosulás a BRICS nevet viselte (S-South Africa), és a részt vevő országok államfői rendszerint évente találkoznak, hogy megtárgyalják az együttműködés legfontosabb kérdéseit.

Nem vitás, hogy a BRICS-csoport nagy erőt képvisel a világban. Elég csak arra gondolni, hogy ezekben az országokban mintegy 3,2 milliárd ember él, ami a világ lakosságának körülbelül a 42 százaléka. A csoport tagjai közé tartozik a világ két legnépesebb országa és a legnagyobb területű országa is. Brazília Latin-Amerika legnépesebb országa és a Dél-afrikai Köztársaság a legfejlettebb Afrika legnépesebb országai közül. Geopolitikailag fontos, hogy egyik ország sem a Nyugat része, ellenben mindegyiknek vannak történelmi sérelmei a Nyugattal szemben.

A BRICS-országok gazdaságilag is egyre nagyobb szerepet játszanak a világban. Amikor Jim O’Neill 2001-ben felhívta a figyelmet a gyors növekedés előtt álló BRIC-országokra, ezek gazdasági teljesítménye a világ GDP-jének 7,95 százalékát tette ki. Ma a BRICS országok a világ GDP-jének 26,6 százalékát adják. Ha más perspektívából nézzük az adatokat, 2000-ben a világ legfejlettebb gazdaságait képviselő G7-országok (USA, Japán, Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország és Kanada) a világ GDP-jének 70 százalékát termelték meg, a G7-országok gazdasági dominanciája töretlennek tűnt, de 2022-re a csoport a világ GDP-jének már csak körülbelül 44 százalékát termelte.

Ha a GDP-t vásárlóerő-paritás (mennyi terméket, szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másikhoz mérve) alapján számoljuk, akkor a BRICS-országok felemelkedése még impozánsabb. A Bloomberg elemzőinek számításai alapján vásárlóerő-paritás alapján számolt GDP-ben a BRICS-országok gazdasági teljesítménye már 2020 környékén meghaladta a G7-országokért. 2022-ben a BRICS-országok a globális GDP 31,52 százalékát termelték meg, míg a G7-országok a globális GDP-nek csak 30,39 százalékát. Ha a világgazdaság kilátásai nem változnak meg jelentősen az elkövetkező években, akkor a BRICS-országok részesedése a vásárlóerő-paritás alapján számolt globális GDP-ben meghaladja majd a 35 százalékot is.

A domináns C betű

Első látásra tehát a BRICS-országok gazdasági felemelkedése tényleg impozáns, de ha kicsit mélyebben beleásunk az öt ország gazdasági adataiba, gyorsan rájövünk, hogy a csoport találó neve, Kína és a többiek lenne. A kínai gazdaság mérete nagyságrendekkel haladja meg másik négy országét, melyek Kína nélkül önmagukban nem lennének domináns játékosok a világgazdaságban. 2022-ben a BRICS-országok GDP-je összesen 26 billió amerikai dollárt tett ki, amiből Kína részesedése 18,1 billió amerikai dollár volt. Ez azt jelenti,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Amerikai Egyesült Államok

Gazdaság

Kína

Oroszország

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak